Kegyetlen zsoldosok, akik elvégzik a kormányok helyett a „piszkos munkát”

Florence Parly francia védelmi miniszter-asszony a 2021 decemberében tartott dakari afrikai biztonsági fórumon kijelentette, nem hiszi, hogy az oroszországi Vágner-csoport tagjai már Bamakóban, Mali fővárosában lennének, de „elfogadhatatlannak” tartaná, ha ott felbukkannának.

Vlagyimir Putyin elnök közben kijelentette, a Vágner-csoport nem képviseli az oroszországi államot. Mindaddig, amíg az Oroszországi Föderáció törvényeit meg nem sértik, a magánhadseregek és a biztonsági cégek működhetnek külföldön - tette hozzá a France24 tv-adó szerint.

Zajlik az információforrások hibrid háborúja

A keleti, nyugati hírszerző szervezetek kép- és videofelismerő programjai ezerrel futnak, keresik a fontos információkat, pergetik át a naponta a világhálóra, a különféle közösségi fórumokra magánszemélyek, aktivisták által feltett fotókat, video-részleteket, szöveges megjegyzéseket. Maliból is jönnek a tweetek, amatőr fotók, ám ezek eredete homályba vész. Egyesek a Vágner-csoport kiképzőit látják, mások kételkednek. 

Franciaország, amely Emmanuel Macron elnök vezetésével egyre nagyobb nemzetközi szerepeket vállal, Afrikában, Mali központtal nemzetközi katonai intervenciós-békekikényszerítő missziót szervez. Befejezi az eddigi, az iszlámisták elleni – csak francia – fellépést, a Barkhane-hadműveletet, átcsoportosítja a régióban telepített, csaknem egy hadosztálynyi katonai erejét és egy 14 országból álló nemzetközi katonai beavatkozó kontingens, a Takuba élére áll.

A Takuba misszió

Kevés érdemi információ áll rendelkezésre, mit is fognak csinálni, pontos létszámuk sem ismert. Több mint hatszáz katonáról tudni, ebből a felét a franciák adják. Hivatalosan az EU felügyelte kiképzési-csapatkísérési-tanácsadási – de semmiképpen sem harci - feladatokat látnak majd el. Fontos eleme a Takuba missziónak, hogy a térségben (Maliban?) maradó francia különleges erőkkel együttműködik. A Takuba a francia különleges erők (Commandement des Operations Speciales) parancsnoksága alatt fog működni. Magyarország 2022-ig 80 különleges erőkhöz tartozó katonát küld a misszióba.

Ez a misszió távolról emlékeztet a két évtizedes, az ismert eredményekkel-kudarcokkal végződött afganisztáni NATO és az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez közel álló országok (Ukrajna, Grúzia) együttes béke-teremtő célú küldetéséhez. Mindkét misszió alapvetően az iszlám szélsőségesek különféle csoportjai felszámolásához való hozzájárulást tűzte ki egyik céljául.

Mint a Le Figaro 2021 őszi cikke utalt rá, a francia vezetésű, 14 országot átfogó katonai koalíció, a Task Force Takuba súlypontját áttehetik a szomszédos Nigerbe (ahol Afrika talán legjelentősebb amerikai katonai jelenlétét láthatjuk).

Ezzel próbálhatnak a franciák nyomást gyakorolni a Párizzsal szemben bizalmatlanabb, és a franciák katonai teljesítményével elégedetlenebb, de Moszkva irányában nyitottabb, 2021 májusában puccsal hatalomra jutott mali katonai vezetésre. Kifejezik tiltakozásukat azzal, hogy részlegesen kivonulnak, gyakorlatilag áttelepülnek a szomszédos Nigerbe – ahonnan persze közelről szemmel tarthatják a mali fővárosban, Bamakóban történteket.

Iszlámista szélsőségesek befolyási övezetei

A növekedés.hu betekintést nyert egy nyílt forrású, nyugati hírszerzői dokumentumon (OSINT) alapuló elemzésbe, amely a következő képet festi a különféle iszlámista szélsőségesek terjedő befolyási övezeteiről a Mali – Burkina Faso – Niger államok területén. A pontos térképet nem közölhetjük, ám az ott szereplő hozzávetőleges adatokat közzétehetjük az alábbi táblázatban. A táblázat értékét növeli, hogy a legfrissebb (2021 végi) adatokat tükrözi.

Mit tudni a zsoldosok feladatáról?

Eközben jelen vannak a régióban más nyugati nagyhatalmak is. Agadez (Niger) mellett az USA légitámaszpontot tart fenn, amely elsősorban felderítő és csapásmérő drónok indítására-fogadására alkalmas.

Korábban Niger másik amerikai légtámaszpontjáról, Niameyből indították a drónokat, amelyet megfigyelik a térségben történő dolgokat. Niger jelentőségét ásványkincsei, olaj-, aranykészletei, mindenek előtt uránium-termelése (2020-ban a világ ötödik legnagyobbja, megelőzve Oroszországot) adják.

A hírek szerint a zsoldosok minden ország szolgálatában kegyetlen gyilkosok – és az adott országok élnek a lehetőséggel, hogy bizonyos feladatokat olyanokra bízzanak, akiket nem kötnek sem a reguláris hadseregekre vonatkozó nemzetközi jogi korlátok, sem pedig morális szempontok. Gyakorlatilag így volt-van ez ma is a nemzetközi politikában, kiváltképpen a „szürkezónákban”, amelyekben némelykor a magánhadseregek, privát biztonsági cégek a terrorizmus elleni harc ürügyén a gazdaország politikai-katonai-gazdasági céljait szolgálják, elvégzik a piszkos munkát.

Amennyire ismert, csaknem minden nagyobb, globális ambíciókat tápláló országnak vannak külpolitikája rejtett zugaiban bevetésre készen álló zsoldosai, magán biztonsági szolgálatai. A nyugatiakról egy ideje kevesebbet, a keletiekről, az oroszországiakról, mi több a kínaiakról többet hallani a fősodor médiában. Afganisztánban a kivonuláskor például  kiderült, mintegy hadosztálynyi (17 ezer) amerikai „magán-biztonsági” ember (private security contractor) szolgált a dél-ázsiai országban. Ezek nagy része ellátó-karbantartó feladatokat látott el, de van egy szegmensük, amelyről szinte semmit sem tudni. 

Irak és a Blackwater-ügy

Így volt ez Irakban is, az eddig legrészletesebben dokumentált, zsoldosok által elkövetett gyilkosságsorozatnál, az amerikai Blackwater magánhadsereg tagjai által 2007. szeptember 16-án a bagdadi Niszúr téren lemészárolt ártatlan 17 civil áldozat esetében. A Blackwater zsoldosai valamiféle, máig kideríthetetlen okból pánikba estek, vad lövöldözésbe kezdtek. A lövöldözők közül négyet 2014-ben elítélt egy amerikai bíróság. Donald Trump elnök, távozása előtt, 2020 decemberében megkegyelmezett nekik.

A Blackwater-ügy igen nagymértékben megrontotta Irak és az Egyesült Államok kapcsolatát. Rossz nyelvek szerint ezzel is lehet magyarázni a jelenlegi bagdadi kormányzat oroszországi fegyvervásárlásait. Nemrég írták alá a Szíriában bevált, oroszországi páncélozott harcjármű-alapra épített csöves- és rakétatüzérségi eszközök (Pancir-Sz1) alkotta légvédelmi rendszerekről a szállítási megállapodást.

Nevet változtatott a Blackwater cég, amelyet alapított és egy ideig vezetett Erik Prince, a Trump-adminisztráció egyik minisztere, Betsy deVos közeli rokona. Prince a hivatalos cáfolatok ellenére hosszú ideig kitartott amellett, hogy a CIA-vel kapcsolatokat tartott fenn. Utoljára Erik Prince akkor került a nemzetközi figyelem előterébe, amikor Donald Trump beiktatása előtt közvetlenül titokban találkozott a Seychelles-szigeteken Vlagyimir Putyin elnök egyik bizalmasával Kirill Dmitrievvel.