Kegyetlen zsoldosok, akik elvégzik a kormányok helyett a „piszkos munkát”

Elemzések2021. dec. 30.Dunai Péter

Most ott vannak Afrikában, Maliban az orosz katonai magánhadsereg, a Vágner-csoport tagjai, vagy sem? És ha ott vannak, mit csinálnak: csak kiképzőfeladatokat látnak el, vagy harcolnak is? Több a kérdés, mint a válasz.

Florence Parly francia védelmi miniszter-asszony a 2021 decemberében tartott dakari afrikai biztonsági fórumon kijelentette, nem hiszi, hogy az oroszországi Vágner-csoport tagjai már Bamakóban, Mali fővárosában lennének, de „elfogadhatatlannak” tartaná, ha ott felbukkannának.

Vlagyimir Putyin elnök közben kijelentette, a Vágner-csoport nem képviseli az oroszországi államot. Mindaddig, amíg az Oroszországi Föderáció törvényeit meg nem sértik, a magánhadseregek és a biztonsági cégek működhetnek külföldön - tette hozzá a France24 tv-adó szerint.

Zajlik az információforrások hibrid háborúja

A keleti, nyugati hírszerző szervezetek kép- és videofelismerő programjai ezerrel futnak, keresik a fontos információkat, pergetik át a naponta a világhálóra, a különféle közösségi fórumokra magánszemélyek, aktivisták által feltett fotókat, video-részleteket, szöveges megjegyzéseket. Maliból is jönnek a tweetek, amatőr fotók, ám ezek eredete homályba vész. Egyesek a Vágner-csoport kiképzőit látják, mások kételkednek. 

Franciaország, amely Emmanuel Macron elnök vezetésével egyre nagyobb nemzetközi szerepeket vállal, Afrikában, Mali központtal nemzetközi katonai intervenciós-békekikényszerítő missziót szervez. Befejezi az eddigi, az iszlámisták elleni – csak francia – fellépést, a Barkhane-hadműveletet, átcsoportosítja a régióban telepített, csaknem egy hadosztálynyi katonai erejét és egy 14 országból álló nemzetközi katonai beavatkozó kontingens, a Takuba élére áll.

A Takuba misszió

Kevés érdemi információ áll rendelkezésre, mit is fognak csinálni, pontos létszámuk sem ismert. Több mint hatszáz katonáról tudni, ebből a felét a franciák adják. Hivatalosan az EU felügyelte kiképzési-csapatkísérési-tanácsadási – de semmiképpen sem harci - feladatokat látnak majd el. Fontos eleme a Takuba missziónak, hogy a térségben (Maliban?) maradó francia különleges erőkkel együttműködik. A Takuba a francia különleges erők (Commandement des Operations Speciales) parancsnoksága alatt fog működni. Magyarország 2022-ig 80 különleges erőkhöz tartozó katonát küld a misszióba.

Ez a misszió távolról emlékeztet a két évtizedes, az ismert eredményekkel-kudarcokkal végződött afganisztáni NATO és az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez közel álló országok (Ukrajna, Grúzia) együttes béke-teremtő célú küldetéséhez. Mindkét misszió alapvetően az iszlám szélsőségesek különféle csoportjai felszámolásához való hozzájárulást tűzte ki egyik céljául.

Mint a Le Figaro 2021 őszi cikke utalt rá, a francia vezetésű, 14 országot átfogó katonai koalíció, a Task Force Takuba súlypontját áttehetik a szomszédos Nigerbe (ahol Afrika talán legjelentősebb amerikai katonai jelenlétét láthatjuk).

Ezzel próbálhatnak a franciák nyomást gyakorolni a Párizzsal szemben bizalmatlanabb, és a franciák katonai teljesítményével elégedetlenebb, de Moszkva irányában nyitottabb, 2021 májusában puccsal hatalomra jutott mali katonai vezetésre. Kifejezik tiltakozásukat azzal, hogy részlegesen kivonulnak, gyakorlatilag áttelepülnek a szomszédos Nigerbe – ahonnan persze közelről szemmel tarthatják a mali fővárosban, Bamakóban történteket.

Iszlámista szélsőségesek befolyási övezetei

A növekedés.hu betekintést nyert egy nyílt forrású, nyugati hírszerzői dokumentumon (OSINT) alapuló elemzésbe, amely a következő képet festi a különféle iszlámista szélsőségesek terjedő befolyási övezeteiről a Mali – Burkina Faso – Niger államok területén. A pontos térképet nem közölhetjük, ám az ott szereplő hozzávetőleges adatokat közzétehetjük az alábbi táblázatban. A táblázat értékét növeli, hogy a legfrissebb (2021 végi) adatokat tükrözi.


A szélsőséges terrorszervezet neve

Az általa ellenőrzött terület hozzávetőleges nagysága

Mely államokra terjed ki a terrorszervezet befolyása

Megjegyzés

Ansar Dine (A Hit Védői)

Több mint hatvanezer négyzetkilométeres összefüggő terület

Mali északkeleti része, néhány ezernyi négyzetkilométer Algéria déli részén

Ez a legnagyobb területet ellenőrző terrorszervezet. A Barkhane hadművelet elsősorban ez ellen folyt

Timbuktu Emirat Al Furqan

Kevesebb, mint ötvenezer négyzetkilométeres területet ellenőríz

Bamakotól (Mali fővárosától) mintegy 500kilométerre északkeletre

Szorosan kötődik az Al Kaida Iszlám Maghreb (AQIM) szervezethez. Az Al Furqan iszlám hagyományőrző alapítvány köré épül. Az alapítvány a 2013-2015-ös években Londonban még legális irodát üzemeltetett. Azóta nem látni új hírt a honlapján

Macina Katibat

Mintegy negyvenezer négyzetkilométeres összefüggő terület

Bamakotól 250 kilométerre északkeletre

Az egyik legaktívabb, terjeszkedő dzsihádista csoport

Gourma Katibat

Kisebb, 20-25 ezer négyzetkilométert ellenőríz

Északkelet-Maliban aktív

Az Al Kaida Csoport (JNIM) része

Ansar-ul-Islam

Körülbelül húszezer négyzetkilométeres terület

Burkina Faso északi része és kisebb részt Mali területe

Kötődik az Ansar Dine terrorista csoporthoz

ISGS

Harmincötezer négyzetkilométer

Ahol a három ország (Mali, Burkina Faso és Niger) határai találkoznak.

Iszlám Állam a Nagy Szahara területén – dzsihádista terrorszervezet

Mit tudni a zsoldosok feladatáról?

Eközben jelen vannak a régióban más nyugati nagyhatalmak is. Agadez (Niger) mellett az USA légitámaszpontot tart fenn, amely elsősorban felderítő és csapásmérő drónok indítására-fogadására alkalmas.

Korábban Niger másik amerikai légtámaszpontjáról, Niameyből indították a drónokat, amelyet megfigyelik a térségben történő dolgokat. Niger jelentőségét ásványkincsei, olaj-, aranykészletei, mindenek előtt uránium-termelése (2020-ban a világ ötödik legnagyobbja, megelőzve Oroszországot) adják.

A hírek szerint a zsoldosok minden ország szolgálatában kegyetlen gyilkosok – és az adott országok élnek a lehetőséggel, hogy bizonyos feladatokat olyanokra bízzanak, akiket nem kötnek sem a reguláris hadseregekre vonatkozó nemzetközi jogi korlátok, sem pedig morális szempontok. Gyakorlatilag így volt-van ez ma is a nemzetközi politikában, kiváltképpen a „szürkezónákban”, amelyekben némelykor a magánhadseregek, privát biztonsági cégek a terrorizmus elleni harc ürügyén a gazdaország politikai-katonai-gazdasági céljait szolgálják, elvégzik a piszkos munkát.

Amennyire ismert, csaknem minden nagyobb, globális ambíciókat tápláló országnak vannak külpolitikája rejtett zugaiban bevetésre készen álló zsoldosai, magán biztonsági szolgálatai. A nyugatiakról egy ideje kevesebbet, a keletiekről, az oroszországiakról, mi több a kínaiakról többet hallani a fősodor médiában. Afganisztánban a kivonuláskor például  kiderült, mintegy hadosztálynyi (17 ezer) amerikai „magán-biztonsági” ember (private security contractor) szolgált a dél-ázsiai országban. Ezek nagy része ellátó-karbantartó feladatokat látott el, de van egy szegmensük, amelyről szinte semmit sem tudni. 

Irak és a Blackwater-ügy

Így volt ez Irakban is, az eddig legrészletesebben dokumentált, zsoldosok által elkövetett gyilkosságsorozatnál, az amerikai Blackwater magánhadsereg tagjai által 2007. szeptember 16-án a bagdadi Niszúr téren lemészárolt ártatlan 17 civil áldozat esetében. A Blackwater zsoldosai valamiféle, máig kideríthetetlen okból pánikba estek, vad lövöldözésbe kezdtek. A lövöldözők közül négyet 2014-ben elítélt egy amerikai bíróság. Donald Trump elnök, távozása előtt, 2020 decemberében megkegyelmezett nekik.

A Blackwater-ügy igen nagymértékben megrontotta Irak és az Egyesült Államok kapcsolatát. Rossz nyelvek szerint ezzel is lehet magyarázni a jelenlegi bagdadi kormányzat oroszországi fegyvervásárlásait. Nemrég írták alá a Szíriában bevált, oroszországi páncélozott harcjármű-alapra épített csöves- és rakétatüzérségi eszközök (Pancir-Sz1) alkotta légvédelmi rendszerekről a szállítási megállapodást.

Nevet változtatott a Blackwater cég, amelyet alapított és egy ideig vezetett Erik Prince, a Trump-adminisztráció egyik minisztere, Betsy deVos közeli rokona. Prince a hivatalos cáfolatok ellenére hosszú ideig kitartott amellett, hogy a CIA-vel kapcsolatokat tartott fenn. Utoljára Erik Prince akkor került a nemzetközi figyelem előterébe, amikor Donald Trump beiktatása előtt közvetlenül titokban találkozott a Seychelles-szigeteken Vlagyimir Putyin elnök egyik bizalmasával Kirill Dmitrievvel.