Készpénzbe és bankbetétbe menekült a lakosság

Elemzések2020. ápr 23.HP

Hatalmasat ugrott a lakosság készpénzállománya márciusban, de növekedett a bankbetétekben elhelyezett pénz mennyisége is. A koronavírus-járvány miatt láthatóan óvatosabbá váltak a háztartások. Az igazi vesztes az alapkezelői szektor volt. A befektetési alapoknál figyelhető meg a legnagyobb tőkekivonás. A lakossági értékpapírok összmennyisége ellenben csak minimálisan csökkent az elmúlt hónapban.

Közel 230 milliárd forinttal emelkedett márciusban a készpénzállomány. A jelenség a koronavírus-járvánnyal magyarázható és minden bizonnyal átmeneti. A lakosság biztonsági megfontolásokból több készpénzt tart otthon.

A háztartások bizalma a bankszektor felé töretlen. Ezt jól mutatja, hogy a forint betétek nagyságrendileg 70, az euró betétek pedig 50 milliárd forinttal emelkedtek márciusban. Likviditási megfontolások és tervezett bankkártyás vásárlások állhatnak a háttérben a szokásos okok mellett.

A lakosság ragaszkodik a MÁP Pluszhoz

A lakossági megtakarítások jellemzően strukturáltak. Ezért a családok a legkedvezőbb kamatozású Magyar Állampapír Pluszt válthatják vissza legutoljára.

A forintban befektetni kívánó, kockázatkerülő személyek számára ugyanis a MÁP Plusz a piacon elérhető legjobb alternatívát kínálja a maga 5 százalékos kockázatmentes átlaghozamával.

A kedvező visszaváltási szabályoknak köszönhetően pedig a rövid időhorizonttal rendelkező befektetők számára is ideális választás lehet. Ha egy megtakarító egymillió forintért MÁP Pluszt vásárol, akkor az 5 év múlva 270 ezer forinttal lehet gazdagabb.

Márciusban a lakossági állampapírok állománya mindösszesen 20 milliárd forint körüli összeggel mérséklődött. Ez a teljes állománynak csupán 0,3 százaléka.

Az első negyedévben összesítve ugyanakkor még így is bővülés volt megfigyelhető. Az idei első három hónapban 1266 milliárd forint értékben vásárolt a lakosság állampapírt. A nettó állománynövekedés a lejáratok, a visszaváltások és a visszavásárlások miatt 29,6 milliárd forintot tett ki.

A háztartások ezáltal 9103,6 milliárd forint értékben birtokoltak lakossági állampapírokat a negyedév végén. A Magyar Állampapír Plusz állománya 676 milliárd forinttal 3748 milliárd forintra nőtt.  

Csökkenő külföldi jelenlét

A lakossági állampapírok elterjedésének és a külföldi befektetők csökkenő jelenlétének köszönhetően biztonságosabbá vált a hazai államháztartás finanszírozása. A jelenlegi környezetben különösen felértékelődik az ország alacsony sérülékenysége. Nem vagyunk ugyanis kitéve egy esetleges külföldi tőkekivonás romboló hatásainak.

Forrás: MNB

Miként alakul a heti szintű kibocsátás?

A MÁP Plusz iránti érdeklődés az elmúlt néhány hétben lecsökkent. A koronavírus-járvány lecsengésével és a kijárási korlátozások feloldásával ugyanakkor ismét fokozatosan felfuthat a kereslet a szuperállampapír iránt.

Heti értékesített mennyiség, MÁP Plusz

Forrás: ÁKK, növekedés.hu

Az átmenetileg mérséklődő kereslet mellesleg nem okoz különösebb kihívást az Adósságkezelő Központnak, mivel az elmúlt időszakban a minden várakozást felülmúlt a MÁP Plusz iránti kereslet.

Nagyot buktak az alapkezelők

A tőkekivonás a legnagyobb mértékben a hazai alapkezelő szektort sújtotta. A befektetési alapokból mintegy 261 milliárd forintot rántottak ki a csalódott befektetők. A szektor által kezelt vagyon a mögöttes kötvények, részvények és ingatlanok árfolyamcsökkenésével együtt 7 százalékkal zsugorodott márciusban. Ekkora visszaesésre még soha nem volt példa.