Válság a luxusiparban: az Andrássy út már sose lesz a régi?

Azokban a régi szép időkben, amikor az átlagember még azt se tudta, hogy mi fán terem az a koronavírus, a személyes használatú luxusáruk piaca valósággal szárnyalt. Ez a szegmens 2009-ben még 147 milliárd eurós volt. Tíz év leforgása alatt a mérete majdnem megduplázódott.

Ebből a fellendülésből jó pár hazai luxusipari cég is kivette a részét.

A Gucci Magyarországnál például három év leforgása alatt 2018-ra a nettó árbevétel 1,3 milliárdról 2,8 milliárd forintra duzzadt. A Louis Vuitton itthoni leányvállalatánál ugyanezen idő alatt 1,8 milliárdról 3,5 milliárd forintra nőtt a forgalom. Bár a tavalyi beszámolók még nem érhetőek el, kevés kétség fér hozzá, hogy 2019-ben, amikor a GDP növekedés az 5 százalékot is megközelítette, a luxusüzleteknek továbbra is jól ment a szekere.

Most, hogy az eladások minden ágazatban beszakadtak, persze elindultak a találgatások: vajon ha a járvány elkezd csitulni kik fognak elsők között magukhoz térni és melyek lesznek azok a szektorok, amelyeket ez a friss válság teljesen átalakít? Az biztos, hogy a luxusipar sajátos helyzetben van.

Az ágazati cégek ugyanis már akkor megérezték a közelgő krízist, amikor Európában még arról folyt a vita, hogy a koronavírus egyáltalán több-e egy egyszerű megfázásnál.

Még csak Kínát érintette a járvány, amikor az ázsiai eladások elkezdtek zuhanni. A luxusipart ez a fejlemény azért is érzékenyen érintette, mert az utóbbi években épp a kínai kereslet pörgette fel a legjobban a globális forgalmat. A drága ruhákat, ékszereket és táskákat úgy elkapkodták, hogy egyes becslések már arról szóltak, hogy öt éven belül a luxuscikkek 40 százalékát Kínában fogják eladni.

Bár az ázsiai országban sokat javult a járványügyi helyzet és a korlátozásokat folyamatosan lazítják, a luxusüzletek jó része még mindig kong az ürességtől. Az egyik kínai luxusiparra specializálódott online portál a Jing Daily szerint a drága divatüzletek hiába nyitottak újra, alig van vásárló a boltokban. A gondok sora itt azonban nem áll meg. Tegyük fel ugyanis, hogy a helyzet Európában a következő pár hónapban látványosan elkezd javulni.

Ha a betegszámok leesnek, az utazási korlátozások valamilyen formában akkoris élni fognak egész addig amíg az új koronavírus ellenszerét meg nem találják.

Ez a luxusüzleteknek a legnagyobb érvágás: ugyanis a forgalmuk 20-30 százalékát külföldi vásárlók generálják – derül ki a McKinsey egyik friss elemzéséből. Az európai divat- és ékszerboltok valószínűleg hosszú hónapokra el fognak esni a kínai vevőktől. Már pedig a kontinensen vannak olyan elit üzletek, ahol a kliensek mintegy fele eddig kínai volt.

Ennél is nagyobb probléma lehet, hogy a luxusboltokban kapható áruk mintegy 40 százaléka legalább részben Olaszországban készül, ahol a beszállítókat kifejezetten súlyosan érinti a járvány.

Ha eladásokról van szó a menekülési útvonal az online kereskedelem lehet. Az egyik tanácsadócég Bain & Company arra számít, hogy a járvány annyira megerősíti az internetes értékesítést, hogy a vásárlók egy része a krízis után is a neten fogja beszerezni a méregdrága árucikkeket. A becslésük szerint a luxusáruk piaca idén mintegy 15-35 százalékos esést fog elszenvedni. Viszont az év második felében a szektor már kifelé fog jönni a válságból.

Ha a külföldi vásárlók egész évben elmaradnak, a vevők egy része pedig átszokik a netes vásárlásra, akkor az iparág válságát a legjobban a belvárosi luxusüzletek fogják megérezni.

Így könnyen lehet, hogy a koronavírus nálunk a Fashion Street-nek is hívott Deák Ferenc utca vagy az Andrássy út boltkínálatát is alaposan át fogja rajzolni.