Két legyet üt egy csapásra Trump az Európát sújtó pótvámokkal

A legfejlettebb nyolc ország vállalati hiteleinek 40 százaléka válhat problémássá a világgazdaság növekedésének durva lefékeződése esetén – figyelmeztetett a napokban az Nemzetközi Valutaalap frissen kinevezett vezérigazgatója. Kristalina Georgieva a növekedést érintő egyre romló előrejelzéseikről szólva elmondta, hogy a gyengébb adatok első számú oka a kereskedelmi és vámháború kiszélesedése.

A WTO begurította Paris almáját

A helyzetet jelentősen rontja az USA és az Európai Unió közötti kereskedelmi feszültségek mélyülése, amely a múlt héten ismertetett WTO döntéshez köthető. A világ két vezető repülőgépgyártója, a hadiiparban is aktív amerikai Boeing és az európai Airbus viaskodása idestova 15 éve tart, és

az elmúlt években már mindkét vállalatot elmeszelte tiltott állami támogatás miatt a valószínűtlenül hosszúra nyúlt pereskedés során a Kereskedelmi Világszervezet.

Legutóbbi ítéletében az Airbusnak juttatott nem piaci alapú kedvezmények miatt nem a vállalat által megfizetendő kártérítést szabott ki, hanem feljogosította az amerikai kormányt, hogy akár 100 százalék vámot vessen ki 7,5 milliárd dollár értékű európai importárura. Elemzők szerint a WTO ismét bizonyságát adta annak, hogy nem csak most, a kiélezett kereskedelmi feszültségek közepette, de békésebb időszakokban sem állt a helyzet magaslatán, és lassú elbírálási folyamatok gyakorlatilag eddig is azoknak kedveznek, akik a kiskapukat keresték.

A mostani döntéssel a másik probléma, hogy a WTO gyakorlatilag a kereskedelmi háború kiszélesítésére adott felhatalmazást. Washington ugyanis a repülőgépipari termékek, alkatrészek vámját mindössze 10 százalékkal emeli, miközben egy sor mezőgazdasági termékre a már meglévő 15 százalékos vámot 40 százalékra emelné.

A büntetést így gyakorlatilag szétterítené gazdaság különböző szektoraiban, és a tiltott támogatással élő ágazaton kívüli, a WTO szabályait rendesen betartó iparágakat is sújtana. A döntéssel ráadásul olyan megosztottságot okoz az EU egyes tagállamai között, amelynél nehéz nem észrevenni a megosztásra irányuló amerikai szándékot.

A spanyol olívaolaj, az olasz parmezánsajt, az ír whiskey és a francia borok és pezsgő ugyanis mind szerepelnek a már október 18-tól „büntetendő” termékek listáján.

Miközben az amerikai importőrök igyekeznek a következő napokban minél több büntetővámmal emelt áru terméket vásárolni és beraktározni, az európai agrártermelői szövetkezetek felháborodásuknak adnak hangot, amiért az európai gazdákat is bevonják egy teljesen más szektor egyetlen szereplőjét érintő kereskedelmi konfliktusba.

Az USA és az EU közötti kereskedelmi forgalom teljes értékéhez képest (havi 40 milliárd dollár) ugyan eltörpül a 7,5 milliárdos tétel, a kisebb értékű agrártermékek előállítóit, főleg a kisebb piaci szereplőket azonban a megemelt vámok az ellehetetlenülés szélére sodorhatja.

A Trump-adminisztráció a legtöbbet kétségtelenül azzal árthat a büntetővámok kapcsán, hogy az uniós tagállamokat egymás ellen uszítja, sőt, külön rá is játszanak az Észak-Dél ellentétekre.

A parmezán sajt botrány 

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter október elején Rómában tett látogatásakor egy nagyon kínos incidensre került sor Giuseppe Conte és Pompeo sajtótájékoztatóján: egy, a sajtóeseményre akkreditált újságíró egy hatalmas parmezán sajttal ajándékozta meg az amerikai minisztert, közölve, hogy az olaszok ezt a terméket „tiszta szívből készítik”. Pompeo-nak sikerült fenntartania a mosolyt, Conte-ról azonban ugyanez nem volt elmondható: rendre utasította a magánakciózó újságírót, akit végül ki is küldött a teremből, mondván, ő a kormányfő, és Olaszországot nem így kell megvédeni.

Az incidens mindenesetre mutatja, mennyire nehéz helyzetben van az Európai Bizottság, ha az uniós termelőket is szeretné megvédeni, ugyanakkor nem szeretné, ha újabb ellenvámokkal a végtelenségig húzódna az adok-kapok.

A tavaly március elején az európai alumínium és acéltermékekre kivetett amerikai vámokkal kezdődött konfliktusban eddig sikerült elkerülni a legrosszabbat: hogy Trump beváltsa a fenyegetéseit, és az európai autókra is vámot vessen ki. Ezért kell most nagyon megfontoltan lépni, annál is inkább, mert

a WTO-nál Brüsszel már korábban elindított egy eljárást a Boeing ellen, amit nagy valószínűséggel meg is nyernek.

Az ítélet márciusban várható, és mivel a Kereskedelmi Világszervezet már korábban igazoltnak találta az amerikai repülőgépgyártó tiltott állami támogatását, szinte biztosra vehető, hogy az Airbus-hoz hasonló verdikt várható.

A spanyolok tüntetnek a vámok ellen

Több tízezer spanyol olivatermelő vonult utcára Madridban, hogy tiltakozzon az alacsony fogyasztói árak és az ágazatot súlyosan érintő amerikai büntetővám-tervezet ellen. 

Spanyolországban 2018-ban 26 százalékkal, idén pedig 44 százalékkal csökkent az olivaolaj fogyasztói ára, átlagosan kilogrammonként két euróra, kiközben a Nemzetközi Olivatanács által meghatározott termelői ár 2,75 euró - írja a távirati iroda.

A tiltakozók szerint Spanyolországban több mint 250 ezer család megélhetése függ az olajbogyó-termeléstől és az olivaolaj előállítástól. A dél-európai ország 2,6 millió hektárnyi olivaültetvényével a világ elsőszámú olivaolaj termelőjének számít, az Európai Unión belül mégis itt a legalacsonyabbak az árak.

A termelők attól is tartanak, hogy ha mindemellett termékeikre bevezetik a 25 százalékos amerikai büntetővámot, az ellehetetleníti fennmaradásukat.

A lényeg az autóvámok elkerülése

Elemzők arra hívják fel a figyelmet, hogy az október közepén bevezetendő amerikai büntetővámokra már csak azért is higgadt választ lenne ésszerű adni, mert több amerikai importárura már régóta sokkal magasabb vámot kell fizetni az EU-ban, mint fordítva.

Így például az amerikai importautók után 10 százalék a behozatali vám, az európai autókra viszont csak 2,5 százalék.

Bizonyos élelmiszereknél és vegyiáruknál is hasonló eltérést tapasztalni – szintén az amerikai termékek rovására. Jean-Claude Juncker az Európai Bizottság vezetője a napokban azonnali vámemelést helyezett kilátásba válaszként, ezzel azonban pont azért csínján kell bánni, mert az egyenlőtlen kereskedelmi feltételeket felpanaszló amerikai álláspontot több érvvel is alá lehet támasztani.

Másrészt Donald Trump választópolgárai is előbb-utóbb érzékelik az európai termékek drágulását, és tízezrek dolgoznak a büntetővámokkal sújtott európai élelmiszereket importáló vállalatoknál. Bár mivel az egész kereskedelmi konfliktus nem utolsósorban a választópolgárok meggyőzése érdekében, az amerikai érdekek látványos védelmének jegyében zajlik, az egyezkedésnél nem biztos, hogy a józan érvel számítanak majd. Trump mindenesetre már korábban jelezte, hogy a választásokig nem számít arra, hogy széleskörű megállapodások születhetnek a büntetővámok ügyében.