Kibírják az idegenforgalmi cégek az újabb lezárásokat?

Elemzések2020. szept 29.Növekedés.hu

A vidéki éttermek és szálláshelyek egyáltalán nem zártak rossz idényt, miközben az inkább külföldiekre alapozó fővárosi turisztikai cégek jobban szenvedtek. Szeptemberrel azonban új időszak köszöntött be, ismét nehezebb lesz országot váltani, és egyelőre nincs esély a rendezvényturizmusra sem, ahogy nem jönnek tömegesen a sportolók, a nézők, a bulizók. Mi lesz így a szektorral?

 

A magyar munkanélküliség júliusban 4,7 százalék volt, ezzel az utolsó, már feldolgozott hónapban még csökkent is az állástalanok aránya – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból. A vírusnak legjobban kitett ágazatok, szállodák, vendéglők, rendezvényszervezők, utazási irodák, természetesen azért bocsátottak már el embereket, de az alacsony érték jól jelzi, eddig nagyon sokan bizakodtak, a szebb jövő reményében igyekeztek megtartani az embereiket.

A hazai munkaerő 10 százaléka a turizmusban dolgozik

Fontos szektorról van szó, a magyar turisztikai ágazat 420 ezer munkavállalónak jelent megélhetést. Ez a hazai munkavállalók tizede. Kibocsátása a hazai GDP-ből közvetlenül 7 százalékot, de közvetve 11 százalékát jelent. Sokféle kategória van a vendéglátásban, de 2019-ben a vendégek száma az összes kereskedelmi szálláshelyen elérte a 12,8 milliót, a vendégéjszakák száma pedig megközelítette a 31,3 milliót.

A külföldi és a belföldi vendégek aránya az összes szálláshelyet tekintve éppen fele-fele. 2010 óta, az elmúlt évtizedben a kapacitások egészen 2019 júliusáig fejlődtek.

Az eddigi csúcshónapban 1051 szálloda, illetve 1273 panzió működött az országban, amit még sok kemping, közösségi szálláshely, üdülőháztelep is kiegészített ki. Az egyszerre Magyarországon elérhető szálláshelyek száma tíz év alatt harmadával emelkedett.

A 2019-es egyszerre működő csúcskapacitás idején 58 ezer szállodai szoba volt elérhető, ennek egyharmada volt Budapesten, kétharmada vidéken. Ha csak a szállodákat nézzük, ott az évi 8 millió vendégéjszaka közül 58 százalék külföldi, 42 százalék magyar vendéghez kapcsolódik.

A külföldiek többmilliárdot költenek Magyarországon

A turizmus fontos exportágazat is, az utolsó békeévekben a magyarok közel 800 milliárd forintot költöttek el külföldön, a beutazó külföldiek viszont háromszor annyit itthon. Ám a szektor képviselői most arról beszélnek, hogy az utazási irodák és egyes szállodák akár csak 10-20 százalékát tudják elérni a tavalyi forgalmuknak. 

Pedig a nyár reményt keltett, magyarországi szálláshelyekre csaknem 1,4 millió vendég érkezett júliusban (augusztusi adat még nincsen, de az sem lesz rossz), akik 4,3 millió vendégéjszakát töltöttek el. Ebből 1,2 millió belföldi vendég 3,6 millió vendégéjszakán át tartózkodott a belföldi szálláshelyeken. Mindez azt jelenti, hogy a külföldiek hiányoztak (főleg Budapestről, de vidékről is), de a belföldi utazók többet foglaltak itthon, mint a bázisévben.

Állami programok

A szállodások, az éttermesek abban is reménykedhettek, hogy a nagy áprilisi lefagyás után pár hónapot kell átvészelni és javulhat a helyzet. Ráadásul segítettek nekik a különböző állami programok.

Elsősorban a fél végéig még érvényes járulékfizetési kedvezmény,

másodsorban a részmunkaidős támogatás (közkeletű nevén a Kurzarbeit),

harmadsorban a különböző felújításokra, beruházásokra nyíló hitelprogramok, amelyek olyan munkálatokat finanszíroztak, amelybe legalábbis itt-tt bevonhatóak voltak a saját munkavállalók.

Rosszabbak a kilátások

Szeptember elején azonban sajnos sok szempontból rosszabbak lettek a szektor kilátásai. A rekordméretű koronavírus-adatokkal jellemzett időszakot nevezhetjük második hullámnak, vagy bármi másnak, de sok idegenforgalmi tanulság már látszik.

Az egyik, hogy immár a vidéknek sem lesz könnyű. A vírust annyiban megszoktuk, hogy már kevesebb a home office, tanítás is van, vagyis a családok aligha tudnak a Balatonnál, vagy máshol vidéken berendezkedni, ott zimmer freit kivenni, esetleg étterembe járni.

Év közben a vidéki szálláshelyek elsősorban céges megrendelőkből élnek, a hétköznapok során a legtöbb hazai vidéki szálláshelyen a rendezvények, a céges konferenciák, a csapatépítők adják a megrendelések zömét, ez a szegmens most a belföldi turizmusból is hiányzik. A magyar családoknak van igénye elindulni, így a hétvégékben és az őszi szünetben azért lehet bízni.

Nem jönnek a külföldiek

A másik fontos hatás, hogy ismét bonyolultabb, sőt sok esetben tiltott lett a külföldieknek Magyarországra belépni. A főváros például kifejezetten kong. Az a hazai cég, legyen az fővárosi luxusétterem, esetleg pesti programszervező, dunai hajókirándulásokat üzemeltető vállalkozás, amely eddig kitartott, alkalmazottait nem bocsátotta el, mert a májustól érezhető pezsgőbb élet láttán reménykedett, most alighanem hosszú vendégmentes időszakra lesz kénytelen felkészülni.

A harmadik fontos hatás, hogy valójában már érdemi állami mentőprogramok sincsenek. A hazai belföldi turizmus sikerei miatt véget értek a járulékkedvezmények, kifutnak a 3 hónapos Kurzarbeit-időszakok, de az ágazat sajnos most süpped mélyebben bele az igazán sivár hónapokba.

Nagyobb visszaesés várható

Sajnos a belföldi turizmus örvendetes nyári alakulása után a hátralevő 3-4 hónapos időszak arányaiban akár nagyobb idegenforgalmi visszaesést is hozhat, mint a vírus berobbanása óta eltelt 5 hónap. Hiszen amíg a kieső, például külföldről repülővel érkező vendégeket valamelyest eddig tudták pótolni az autós külföldi családok, a hazai vendégek, addig innentől, amikor már nagyobb részt jelent az idegenforgalomban a városi, természetesen a legjobban Budapestre koncentráló turizmus, nagyobb lesz a visszaesés.

Nincsenek, és belátható időn belül nem is lesznek a Belvárosban brit legénybúcsús csoportok, nem láthatóak a szállodaláncokból tömegesen vacsorázni induló külföldi konferenciavendégek, üzletemberek, kevesebb a sportoló és még kevesebb lesz az őket elkísérő, sálakba burkolózó, hangos, sokszor ittas, de legalább egy-két nap alatt is sokat költő szurkoló.

Hiányoznak az ázsiaiak

A turizmus egyes elemei vélhetően tartósan háttérbe szorulhatnak. Nem fogunk még jó ideig tengerentúli repülést vállaló kínai, japán, dél-koreai csoportokat látni. Pedig ők is nagyon hiányoznak, mert ez a kör az egyik legfizetőképesebb és legkevésbé problémás csapat. Jó éttermekben esznek, jó szállodákban laknak, nagyon sokat költenek, de nem zavarják a fővárosiakat sem a belvárosi bérházakban, mint lakók (eleve jellemzően nem Airbnb-ben szállnak meg), és nem ők verik fel éjszaka sem az alvó fővárosiakat.

A céges rendezvények szervezői is még mindig óvatosak. A helyzet bizonytalan, és egy nagy eseményt, konferenciát a szervezés első napjától költségek terhelnek, ha jó esély van, hogy végül le kell mondani, inkább el sem kezdik a szervezést a cégek, most inkább mindenki halogat. Ma már optimista becslésnek számít az is, ha valaki a jövő tavaszra már remél ilyen eseményeket.

A szakma reménykedik, ötletel, próbálkozik, szerencsére alig hallani arról, hogy a nagy nemzetközi légitársaságok, vagy az itthon is aktív szállodaláncok, esetleg a belföldi éttermek, utazási irodák feladnák, ugyanakkor a bizonytalanság, a jövő kiszámíthatatlansága és a magára hagyottság miatt a következő hónapok vízválasztóak lesznek abban, hogy mennyire őrizhetőek meg az ágazat kapacitásai. ha a szektor nem kap segítséget, akkor biztosan sokan feladják.