Három friss Eurostat-os elemzés is foglalkozik képzési eredményekkel és a tudás szektorból az infokommunikációs ágazat szerepével. Az egyik elemzés a felsőfokú képzés adatait közli. A felsőfokú képzésbe az Eurostat beszámít minden, a középfokú képzés feletti szintű képzést a rövidtávúval kezdve a Bachelor és Master szinten át a doktori képzésig.
A júliusi 7-diki Eurostat jelentés szerint, szakterületeket tekintve Magyarországon 2023-ban a legtöbben, az összes végzettből 25,9 százalék a gazdasági és jogi területen végzett. A felsőfokú végzettségűek között kiemelten fontos az úgynevezett STEM területen (Science, Technology, Engineering, Mathematics, Computing, Construction) végzettek száma, mivel a technológiai fejlődés, a digitalizáció egyre több ilyen végzettségű szakembert igényel. 2023-ban az EU-ban 1000 fő 20-29 éves korú közül 22,4 rendelkezett ilyen végzettséggel.
Az EU-s rangsort Írország vezeti 39,5 fővel, követi Finnország 28,8 fővel és Franciaország 27,6 fővel. Magyarország 15,9 fővel a 22. helyen van.A V4-ken belül csak Szlovákiát előzzük meg. Az EU-n kívüli országok között jól áll Svájc 24 fővel. De még a szerb érték is megelőzi a magyart (16,0). Ha a szakterületet tovább bontjuk, akkor fontos adat a természettudomány, matematika, statisztika szakterületeken végzettek aránya.
Ez Magyarországon 2023-ban az összes felsőfokon végzettből csupán 2,9 százalék. (2299 fő). Ez az érték magasabb, mint 2022-ben volt, de kevesebb, mint a korábbi évek adatai. Az EU-ban csak két országban alacsonyabb ez az arány. Az EU-s átlag 6,4 százalék, a cseh érték 7,1, a lengyel 3,3 és a szlovák 4,7 százalék. A mérnök végzettségűek aránya magasabb, 12,7 százalék. (10080 fő). Ez 1960 fővel több, mint 2022-ben.
A STEM végzettségűeken kívül a nyelvet beszélők aránya is fontos, hiszen szükség van a nyelvtudásra az új ismeretek gyors megszerzéséhez, a nemzetközi üzleti kapcsolatok építéséhez és az export lehetőségek megtalálásához. A nyelvtanulás ezért az oktatás minden szintjén kulcskérdés, és különösen fontos, hogy a tanulás minél korábban kezdődjék el. Az Eurostat másik friss jelentése (2025.04.09.) szerint az oktatás alsóbb szintjein a nyelvtanulás területén Magyarország gyengébben teljesít, mint a többi V4-es ország annak ellenére, hogy a nyelvet tanulók aránya növekvő tendenciát mutat.
1. táblázat. Nyelvet tanulók aránya az általános és középfokú oktatásban, 2023 (%)
|
Nyelvtanulás |
Magyarország |
Csehország |
Lengyelország |
Szlovákia |
|
Egyáltalán nem tanul nyelveket |
16,5 |
9,3 |
0,1 |
6,7 |
|
Egy nyelvet tanul |
66,1 |
53,7 |
53,4 |
56,2 |
|
Kettő vagy több nyelvet tanul |
17,4 |
37,0 |
46,6 |
37,2 |
|
Nyelveket tanulók aránya összesen |
83,5 |
91,7 |
100,1* |
100,1* |
Forrás: Eurostat 2025.07. 07.
*A 100 százalék feletti érték oka kerekítés lehet.
A táblázatban azt látjuk, hogy az általános és középfokú oktatásban nyelvet egyáltalán nem tanulók aránya Magyarországon magasabb, mint a többi V4-es országban. A nyelvet tanulók aránya összességében Magyarországon a legalacsonyabb. Ennek oka, hogy kettő vagy több nyelvet nagyon kevesen tanulnak. (17,4 százalék). Ezért a csupán egy nyelvet tanulók aránya viszont nálunk a legmagasabb.
Végül a harmadik friss jelentés (2025.07.08.) az infokommunikáció területén foglalkoztatottak arányát mutatja be. A 2024-i adatok szerint Magyarországon az összes foglalkoztatott 4,5 százaléka dolgozott infokommunikációs szakemberként. Az EU-s átlag 5 százalék. A legmagasabb értékeket a digitalizációban élenjáró országokban találjuk. Svédország esetén 8,6, Luxemburgban 8, Finnországban 7,8 és Hollandiában 7 százalék az arány. A V4 országok között azonban a magyar teljesítmény egyezik a cseh és lengyel teljesítménnyel, és csak a szlováknál enyhén gyengébb.Ezek az adatok nyilván összefüggésbe hozhatók a STEM végzettségűek, valamint az infokommunikációs területeken végzettek számának, illetve arányának alakulásával. Infokommunikációs szakterületeken 2023-ban Magyarországon 4896 fő végzett, ez az összes végzett 6,2 százaléka. A svéd érték 7, a finn 8,3 és a digitalizációban élenjáró Észtország adata 9 százalék. A három Eurostat elemzés főbb V4-es adatait a 2. táblázatban látjuk.
2.táblázat. A három friss EU-s elemzés adatainak összefoglaló táblázata, V4-ek
|
Terület |
Magyarország |
Csehország |
Lengyelország |
Szlovákia |
|
STEM területen végzettek 1000 fő 20-29 éves lakos között (fő) |
15,9 |
16,1 |
19,5 |
13,2 |
|
Általános és középfokú oktatásban nyelveket tanulók aránya, 2023 (%) |
83,5 |
91,7 |
100,1* |
100,1* |
|
Az infokommunikáció területen foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatottból, 2024 (%) |
4,5 |
4,5 |
4,5 |
4,6 |
Forrás: Eurostat 2025. 07.07, 07.08.
*A 100 százalék feletti érték oka kerekítés lehet.
Összefoglalásként azt kell hangsúlyoznunk, hogy bár a bemutatott adatokra Magyarország esetén van javulás, de az nem elég ahhoz, hogy a pozícióinkat jelentősen javítani tudjuk. Pedig ezek éppen azok az adatok, amelyek gyorsabb javítására a magyar gazdaság tudásalapúvá fejlesztéséhez és a változó körülményekhez való sikeres alkalmazkodásához egyaránt szükség lenne.
