Kik a legtovább hatalmon lévő demokratikusan választott vezetők Európában?

4-5 felhatalmazás

Ritkán fordul elő, hogy egy politikus népszerűsége olyan nagy legyen, hogy a választók akár négyszer, vagy még többször is felhatalmazzák a kormányzásra, persze itt szigorúan csak azokkal az esetekkel foglalkozunk, ahol a választások ténylegesen demokratikusnak mondhatók, a népakarat többé-kevésbé ténylegesen érvényesül, és nem csak egy pártra vagy jelöltre lehet szavazni.

Demokratikus formák

Jellemzően kétféle demokratikus szisztéma alakult ki: az egyik az elnöki rendszer, ahol az elnök rendelkezik a tényleges végrehajtó hatalommal, persze parlamenti kontrollal. A másik, amely Európában több országban jellemző: a választók által a parlamentbe delegált pártoknak kell működőképes többséget, vagy néhány főbb kérdésben a nem kormányzó erők egy része által támogatott kisebbségi kormányt alakítani, és az ezt vezető miniszterelnök és kormánya képviseli a végrehajtó hatalmat.

Az újjáépítők

Nemrég elemeztük a 20 éve hatalmon lévő orosz elnök, Putyin esetét: ő ténylegesen eddig kicsit kevesebb mint 16 éven át volt országa elsőszámú vezetője, mivel 1999. decemberének utolsó napjáig Jelcin elnöksége alatt volt miniszterelnök, 2008 és 2012 között pedig Dmitrij Medvegyev elnöksége alatt. Miután az elnöki ciklust 2012-ben 5 évre hosszabbították, mostani ciklusával összesen várhatóan 18 és fél évet tölt elnökként, a „Putyin-korszak” pedig 23 év lesz.

Az orosz helyzet viszonylag egyedülálló, hisz az összeomlott szuperhatalom romjain kellett újra felépíteni egy nagyhatalmat, és ez a feladat Putyinra hárult. Hasonló szerepben találta magát Konrad Adenauer, a bukott náci birodalom nyugati szövetségesek által megszállt felén létrehozott Német Szövetségi Köztársaság vezetője, aki végül 14 évet töltött az élen, azalatt viszont a romhalmazból Európa legprosperálóbb államát hozta létre.

Német rekorderek

Ugyanebben az országban 1982-ben egy páratlanul népszerűnek bizonyuló politikus, Helmut Kohl vette át a vezetést, és 16 éven át maradt az élen. A hosszú időt vélhetően annak köszönhette, hogy ő lett a német egyesítés kancellárja (jóllehet magát az egyesítést Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió utolsó vezetője tette lehetővé). Kétségtelen, hogy az egyesítést sikeresen vezényelte le: sokan féltek, hogy a gyenge gazdaságú Kelet-Németország megroppantja a gazdag nyugati részt, de nem így lett.

Különös érdekesség, hogy ugyanez az ország (immár a keleti tartományokkal kiegészülve) harmadik alkalommal is talált egy kedvencet Angela Merkel személyében, aki már négyszer alakíthatott kormányt a szavazók jóvoltából. Ő most 14 évnél tart, és ha kitölti a jelenlegi ciklust, eléri a politikai pályafutását elindító nagy előd, Helmut Kohl 16 évét.

Helmut Kohl és Angela Merkel

Franciaország 4. és 5. köztársasága

Franciaországnak is volt hosszan regnáló elnöke Francois Mitterrand személyében, igaz, hogy ez mindössze két elnökválasztás eredménye, miután az ezredforduló előtt 7 év volt az elnöki ciklus ideje, majd 2002-nem 5 évre módosították. A 7 év nem véletlen: az Ötödik Köztársaságot erős elnöki rendszerrel Charles de Gaulle hozta létre, mégpedig saját magára, majdhogynem diktátori igényeire méretezve.

De Gaulle volt a francia ellenállás irányítója a náci megszállás alatt, azonban országát nem tudta felszabadítani, míg az amerikai és brit erők Normandiában partra nem szálltak. Erős fellépésével ugyanakkor ügyesen elkerülte, hogy a felszabadító erők katonai kormányzást vezessenek be, és rögtön magához ragadta a hatalmat, mint átmeneti miniszterelnök. 1946-ban azonban visszavonult, mivel a politikai erők erős parlamentet akartak, ami de Gaulle-nak nem volt ínyére.

1958-ban azonban meggyengült a negyedik köztársaság, így engedték, hogy miniszterelnöki posztot foglaljon el, majd ő maga dolgozza ki az elnöki rendszert, és 1959-ben el is foglalta az elnöki posztot, jóllehet a parlament választotta meg. A következő ciklusban már a választópolgárok kezében volt a döntés, ekkor újra elnök lett, de az 1968-as lázadások idején (ami nem kis részben demokráciadeficites rendszere ellen irányult), elfogyott körülötte a levegő, így 1969-ben lemondott. De Gaulle így csak bő 12 évig volt hatalmon, abból mindössze 3 évig a nép jóvoltából.

Ausztria, Magyarország

Megemlíthetjük még Bruno Kreisky osztrák kancellárt a maga 13 évével, és mindjárt ugorhatunk is a jelenbe, mindjárt hazánkba. Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor összesen bő 13 év miniszterelnökséget tudhat maga mögött (4 év 1998-2002 között, 9 év 2010 óta), mandátumának kitöltésekor ez 16 év lesz, így Putyinnal, Kohllal és Merkellel fog vetekedni. Orbánnak azonban komoly esélye lehet további választási nyereségre (szemben Merkellel, aki mindenképpen visszavonul), így meglehet a 20, esetleg 24 év is, és ezzel az első helyre kerülne a kategóriában.

Két név Itáliából

Olaszországban a kormányok meglepően rövid ideig vannak hatalmon, az országnak több mint 60 kormánya volt a második világháború óta. Volt azonban olyan politkus Giulio Andreotti személyében, aki háromszor volt miniszterelnök, de összesen hétszer kellett kormányt alakítania. Emellett több miniszteri posztot is betöltött, az 1946-92 közti 46 év nagy részében kormánytag volt. Silvio Berlusconi ugyancsak háromszor volt miniszterelnök, négy kormány élén összesen 9 évig, ami olasz viszonyok között egészen kiemelkedő időtartam. Ő az egyetlen olasz miniszterelnök 1945 óta, akinek sikerült egy egész parlamenti ciklust végigkormányoznia.

67 éve hatalmon

Érdekességképp megemlíthetjük a legrégebben hatalmon lévő államfőt, aki azonban nem a tényleges hatalom birtokosa. Ő II. Erzsébet angol (brit) királynő, aki 67 évet és több 200 napot töltött posztján, és rövidesen utoléri a néhány nap híján 68 évig regnáló Ferenc József osztrák császárt és magyar királyt (akinek viszont komoly hatalma volt, különösen uralkodása első idejében). Ennél tovább csak Bhumibol Aduljadezs thaiföldi király volt hatalmon, 70 évig (XV. Lajos francia királyt nem vesszük figyelembe, miután 6 éves gyerekként lépett trónra).