Az Eurostat legfrissebb, felméréseken alapuló jelentése szerint 2024-ben az EU állampolgárok több mint egy harmada, 35,3 százaléka fogalmazott úgy, hogy krónikus betegsége van. Azok között, akik jónak vagy nagyon jónak ítélik egészségi állapotukat, a férfiak vannak többségben.
Figyelemre méltó adat az is, hogy a legalacsonyabb jövedelemmel rendelkező 20 százaléknyi lakosság kevéssé érzi egészségesnek magát, mint a legmagasabb jövedelemmel rendelkező 20 százalékba tartozók. Továbbá az alacsonyabb végzettségűek körében is többen vannak, akik nem érzik magukat egészségesnek, mint a felsőfokú végzettségűek körében.
Az országok között Írországban volt a legmagasabb – férfiak és nők esetén egyaránt – a magukat egészségesnek tartók aránya.
Érdemes megemlíteni, hogy a gazdasági adatokat tekintve Írország az egyik legsikeresebb az EU tagállamok között. Egészségügyre GDP arányosan 1,1 százalékponttal költ többet, mint Magyarország.
A magukat egészségesnek tekintő 16 éven felüliek aránya tekintetében az EU-ban – a felmérés szerint – Magyarország a 22. helyen van. Lengyelország, Észtország, Portugália, Lettország és Litvánia van csak mögöttünk. Ausztria a 12., Csehország a 17. helyen van. A nagy sorrendbeli eltérés azonban – ahogyan az 1. táblázatban látjuk – nem jelentenek nagy százalékos eltérést.
1. táblázat. A 16 éven felüliek körében a magukat jó, vagy nagyon jó és rossz vagy nagyon rossz egészségi állapotban lévőnek érzők aránya néhány országban, férfi és nő bontásban, 2024
|
Ország |
Jó és nagyon jó egészségi állapotúak aránya (%) |
Rossz és nagyon rossz egészségi állapotúak aránya (%) |
||
|
Férfi |
Nő |
Férfi |
Nő |
|
|
Magyarország |
67,4 |
61,8 |
8,3 |
11,0 |
|
Csehország |
68,6 |
64,3 |
8,1 |
10,1 |
|
Lengyelország |
67,5 |
61,6 |
9,0 |
10,3 |
|
Szlovákia |
69,7 |
64,1 |
10,8 |
12,8 |
|
Ausztria |
69,1 |
66,3 |
7,8 |
8,9 |
|
Dánia |
69,2 |
67,2 |
7,0 |
8,3 |
|
Németország |
66,6 |
62,9 |
10,2 |
11,5 |
|
Finnország |
67,0 |
66,1 |
5,7 |
6,6 |
|
Svédország |
68,8 |
64,4 |
7,5 |
8,4 |
|
EU átlag |
71,0 |
66,0 |
7,6 |
9,4 |
Forrás: Eurostat 2025.07.24.
Az 1. táblázatban a következőket látjuk:
- minden vizsgált ország esetén magasabb a magukat jó vagy nagyon jó egészségűnek ítélő férfiak aránya, mint a nőké
- a magukat rossz vagy nagyon rossz egészségügyi állapotú nők aránya magasabb a férfiakénál
- a férfi és nő egészségérzékelés közötti különbség nagyobb a V4 országok esetén. Például 5,6 százalékponttal kevesebb nő érzi magát egészségesnek, mint férfi Magyarországon, míg ez az érték Ausztria esetén 2,8, Dánia esetén 2,0 százalékpont. A magukat rossz vagy nagyon rossz egészségi állapotúnak tartó nők aránya Magyarországon 2,7 százalékponttal magasabb, mint a férfiaké, viszont például Ausztria esetén ez 1,1, Dánia esetén 1,3 százalékpont. Finnország esetén pedig még kisebbek a különbségek.
- Feltűnően rosszak a német adatok. A férfiak között 10,2, a nők között 11,5 százalék szerint rossz vagy nagyon rossz az egészségi állapota. Ez magasabb, mint a magyar érték.
- a magyar értékek mindkét mutató és mindkét nem esetén rosszabbak, mint az EU-s átlag.
A 2. táblázatban a végzettségi szint szerinti különbségeket látjuk.
2. táblázat. A 16 éven felüliek körében magukat jó vagy nagyon jó és rossz vagy nagyon rossz egészségi állapotban lévőnek érzők aránya néhány országban, 2024
|
Ország |
Alsószintű végzettségűek |
Felsőfokú végzettségűek |
||
|
jó vagy nagyon jó |
rossz vagy nagyon rossz |
jó vagy nagyon jó |
rossz vagy nagyon rossz |
|
|
egészségi állapotúak aránya (%) |
egészségi állapotúak aránya (%) |
|||
|
Magyarország |
52,3 |
18,5 |
77,3 |
4,0 |
|
Csehország |
62,8 |
14,3 |
80,4 |
3,8 |
|
Lengyelország |
44,9 |
20,5 |
80,4 |
3,8 |
|
Szlovákia |
55,8 |
23,2 |
83,8 |
3,5 |
|
Ausztria |
51,8 |
15,8 |
84,4 |
2,6 |
|
Dánia |
57,5 |
12,5 |
78,0 |
4,3 |
|
Németország |
58,0 |
15,7 |
74,7 |
6,3 |
|
Finnország |
53,1 |
10,3 |
80,6 |
2,6 |
|
Svédország |
60,5 |
10,6 |
73,6 |
5,1 |
|
EU átlag |
56,7 |
13,8 |
79,9 |
4,1 |
Forrás: Eurostat 2025.07.24.
A 2. tábla alapján a következő megállapításokat tehetjük:
- az alsó szintű végzettséggel rendelkezők sokkal kevéssé érzik jónak vagy nagyon jónak az egészségi állapotukat, mint a felsőfokú végzettségűek. Ez Magyarország esetén rossz hír, mert nálunk az egyik legalacsonyabb az EU-n belül a felsőfokú végzettségűek aránya.
- rossz vagy nagyon rossz egészségi állapotról az alsószintű végzettségűek közül sokkal többen panaszkodtak, mint a felsőfokú végzettségűek közül. Ez az eredmény összhangban van más kutatásokkal is, amelyek szintén arra a következtetésre jutottak, hogy a felsőfokú végzettségűek például valószínűleg tudatosabban étkeznek és jobban vigyáznak az egészségükre, mint az alacsonyabb végzettségűek. Ezt - az ismeretek mellett - a jobb anyagi körülmények is indokolhatják. Az anyagi körülmények egészségi állapotot befolyásoló szerepét az Eurostat adatok is bizonyítják.
- Arra is fel kell figyelnünk, hogy a V4-ek között a cseh értékek a legjobbak, a fejlett országok között viszont kiugróan rosszak a német adatok, de az osztrákok sem jók. Az alsószintű végzettségűek között a rossz vagy nagyon rossz egészségűek aránya Magyarországon, Szlovákia és Lengyelország után a harmadik legmagasabb, ezután viszont azonnal következik Ausztria és Németország.
A felsőfokú végzettségűek között rossz vagy nagyon rossz egészségi állapotról kevesen panaszkodnak. A legmagasabb értéket Németország esetén találjuk. A magyar érték viszont enyhén jobb, mint az EU-s átlag.Az Eurostat adatai további részletekre is kitérnek, és nagyon fontos társadalmi jellegű elemzésekre is lehetőséget kínálnak.
Azonban azt már a bemutatott adatokból is kiolvashatjuk, hogy a kevéssé fejlett országok esetén a nagyobb társadalmi és tudásbeli különbségek az érzékelt egészségi állapotra is hatással lehetnek. Viszont az is nyilvánvaló, hogy a gazdaságban és a társadalomban fellépő problémák az észlelt egészségi állapotra minden országban hatással lehetnek. Ezt bizonyítja Németország példája.
