Kilátásban a jegybanki alapkamat csökkentése – „Galambbá” válhat az MNB?

Decemberben fontos változás történt a hazai jegybank kommunikációjában: módosították az úgynevezett előretekintő iránymutatást. A tavalyi utolsó kamatdöntő ülés jegyzőkönyvét kiegészítették az alábbi gondolatokkal:

A Tanács folyamatosan értékeli a beérkező makrogazdasági adatokat és az inflációs kilátásokat befolyásoló tényezőket, kiemelten az év eleji átárazásokat, valamint a pénzügyi piacok stabilitását, amelyek alapján körültekintően és adatvezérelten, ülésről ülésre dönt az alapkamat mértékéről.

Ugyanakkor emellett továbbra is hangsúlyozták, hogy az inflációs környezetet övező kockázatok változatlanul óvatos és türelmes monetáris politikát tesznek szükségessé.

„Galamb irányú” elmozdulás

Mivel a korábbi, kizárólag a szigorú és óvatos monetáris politika szükségességének hangsúlyozásához képest elmozdulást jelentett a lazítás irányába a jegybanki kommunikáció, a forint dinamikusan gyengülni kezdett. A határidős kamatmegállapodások (FRA) alapján a piaci szereplők már rövid távon elkezdtek árazni egy 25 bázispontos kamatvágást. Ezt próbálta tompítani Kurali Zoltán, a jegybank alelnöke a decemberi kamatdöntés után két nappal, mikor leszögezte, hogy továbbra is szigorú monetáris kondíciókat szeretne fenntartani a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

Kétéves mélyponton az euró-forint árfolyama

December végén visszaerősödött a forint, majd január közepén folytatódott ez a folyamat. Az euró-forint árfolyama elérte a 380-as szintet, kétéves mélypontot ütve. Ugyanakkor a kamatvárakozások nem változtak érdemben, 3 hónapon belül 25 bázisponttal, míg 6 hónapon belül 50 bázisponttal alacsonyabb kamatot áraznak a piacon. A január 27-én tartott kamatdöntő ülésen nem változott a jegybanki kommunikáció, megerősítették az adatvezérelt üzemmódot, ugyanakkor Varga Mihály meglehetősen szűkszavú volt a döntést követő tájékoztatón. Annyit azonban elárult, hogy a januári inflációs adatsorból az év eleji átárazások mértéke lesz meghatározó, ezekre figyel kiemelten a jegybank. Az adatsort február 12-én teszi közzé a Központi Statisztikai Hivatal, míg a következő kamatdöntő ülés február 24-én lesz.

Három százalék alá süllyedhet az infláció

De várhatóan hogyan alakul majd a hazai infláció? Részben a bázishatások miatt, éves összehasonlításban a jegybanki célszint alá eshet az infláció, még egy erőteljes év eleji átárazás esetén is. Az idei év első felében is ez a szint maradhat, majd a negyedik negyedévben emelkedhet vissza 4 százalék közelébe, illetve e szint fölé. Az árrés-stop későbbi kivezetésének változatlanul lehetnek felfelé mutató inflációs kockázatai, ugyanakkor a lépést legkorábban a második félévre várjuk.

A régióban folytatódhat a lazítás

Csehországban az idei évben még egy 25 bázispontos kamatvágás várható, míg Lengyelországban összesen 50 bázispontos csökkentés lehet reális. A lépések teret adhatnak a hazai monetáris lazításnak is, mivel fenntartható lesz a pénzpiaci stabilitáshoz szükséges reálkamat-különbözet. A régiós kamatpolitikát befolyásoló Fed-kamatszintben összesen 50 bázispontos kamatvágást áraznak a piaci szereplők az idei évre az Egyesült Államokban, ugyanakkor véleményünk szerint 75 bázispontos csökkentés a valószínűbb.

Márciusra várjuk a hazai kamatvágást

A fentiek alapján a februári kamatdöntő ülésen még kivárhat az MNB, de márciusban reális lehet a 25 bázispontos kamatvágás végrehajtása. Emellett továbbra is az várható, hogy a jegybank az óvatos és türelmes monetáris politika szükségességét hangsúlyozza, annak fenntartása mellett, hogy kizárólag a beérkező adatok függvényében lépnek majd tovább. Amennyiben a kamatvágást megfelelően előkészíti az MNB, és a lépést, illetve az indoklást megfelelően kommunikálják, elkerülhető lehet a nagyobb árfolyamingadozás a forint piacán, és korlátozott lehet a forintgyengülés mértéke.