Klímaváltozás: itt valami nagyon nincs rendben

Elemzések2019. dec 25.BGA

Olvadó gleccserek, forróság és elsivatagosodás. Amennyiben nem teszünk a klímaváltozás ellen, ez vár ránk, pár év múlva pedig három milliárdan élhetnek szűkös ivóvízkészletű országban. Az éghajlatváltozás döbbenetes hatásairól beszélt lapunknak Juhász Árpád geológus professzor. "Az, aki nem látja, hogy itt valami nincs rendben, az nem beszámítható és tudatosan ferdíti el a tényeket” – vélekedett szakértőnk, aki szerint vészhelyzet még nincs, de az utolsó pillanatban vagyunk, hogy csökkentsük a széndioxid-kibocsátást, és az üvegházhatást.

Fontos környezeti, gazdasági és társadalmi probléma az éghajlatváltozás. Divat, hogy kortól és szakképzettségtől függetlenül mindenki ért a klímaváltozáshoz, noha sokan nincsenek tisztában az ok-okozattal. A napokban zárult madridi klímakonferencián pont erre hívták fel a figyelmet a szakértők. Tavaly újabb rekordot döntött a légköri szén-dioxid koncentrációja (407,8 ppm), amelyhez hasonló szintet nem tapasztalt a Föld az elmúlt hárommillió évben. Az emberiség pedig soha.

Az ENSZ jelentése szerint (Emissions Gap Report 2019) az elkövetkező évtizedben évente átlagosan 7,6 százalékkal kellene csökkenteni az üvegházhatású gázok globális kibocsátását ahhoz, hogy a melegedés mértékét 1,5 Celsius fok alatt tudjuk tartani. Jelenleg megközelítőleg egy foknál tartunk, azaz a globális felszín közeli átlaghőmérséklet ennyit emelkedett az ipari forradalom előtti időkhöz képest. A jelentés arra is figyelmeztet, hogy minél tovább halogatjuk a kibocsátások csökkentését, annál drasztikusabb intézkedésekre lesz szükség.

A globális széndioxid-kibocsátás 78%-át a G20 országok adják, de eddig még csak öt tagország kötelezte el magát a nulla kibocsátás ütemezésére.

Az Európai Unió és az Egyesült Államok együtt az éves összes szén-dioxid kibocsátás nagyjából egyharmadáért felelős, miközben a Föld népességének ketten együtt jelenleg csak a 11 százalékát adják. Ám nemrég az Egyesült Államok bejelentette, hogy kilép a Párizsi Megállapodásból, ezért az EU és más fejlett országok szerepe különösen fontos: komoly vállalásokat kell tenniük, különben nem várható el, hogy a fejlődő országok is így tegyenek.

A spanyol miniszterelnök, Pedro Sánchez szerint ha Európa volt az a kontinens, amely elindította az ipari forradalmat, akkor Európának kell élen járnia a karbonsemlegesség felé való átmenetben.
A klímacsúcson egyetértettek, hogy az idei szélsőséges időjárás-eseményei, halálos áldozatokat követelő viharok vagy az erdőtüzek miatt egyre jobban szorítja az idő az országokat. Ám az ezzel kapcsolatos intézkedésekben nincs konszenzus.

Az Amazonas-környéki esőerdő műholdas tűztérképe 2019. (forrás: Wikimedia)

Főleg abban nem született megegyezés, hogy az egyes országoknak milyen intézkedéseket kellene hoznia, hogy a Párizsi Egyezményt be tudják tartani. Kína és India például jelezte, hogy nem tartják szükségesnek a 2030-ig tartó kibocsájtásukra vonatkozó terveik felülvizsgálatát, ahogyan az az USA sem igyekszik jelentősen mérsékelni a károsanyag-kibocsájtást, de Brazília és Ausztrália hozzáállását is bírálták a résztvevők. Noha egyre világosabban felismerhető, ahogy az ember globális kihatásokkal beavatkozik az éghajlatrendszerbe, és ez a biológiai, szociális és térbeli életfeltételekre visszahat.

A széndioxid átlagos, légkörben jelenlévő ideje száz év. Ha az emberiség minden üvegházhatású gázemissziót egy csapásra beszüntetne, akkor is legalább 50-60 évig tartana, míg a koncentráció valóban lecsökkenne. Minden szén-dioxid-molekula, amelyet az atmoszférába juttatunk, befolyásolni fogja az éghajlatot a következő száz évben.

A globálisan kibocsátott szén-dioxid mennyisége tavaly 2017-hez képest 1,7 százalékkal 33,1 milliárd tonnára emelkedett.

Az emisszió növekedésének üteme az elmúlt öt évben a leggyorsabb volt 2018-ban; a bővülés kétharmada a villamosenergia-termeléshez fűződik. A növekedés 85 százaléka három országban, Kínában, Indiában és az Egyesült Államokban valósult meg a Nemzetközi Energiaügynökség szerint. Több országban, például Németországban, japánban, az Egyesült Királyságban és Franciaországban viszont csökkent a kibocsátás. 

szénerőműAz amerikai kormány tervei közt sem szerepel a szénerőművek betiltása (forrás: wikipedia)

A globális felmelegedés és klímaváltozás fő okának tartott karbonemisszió tavaly a 2010 óta látott átlagos éves bővülési ütemnél 70 százalékkal magasabb. Az 560 millió tonnás növekedés mértékét jól érzékelteti, hogy az nagyjából megegyezik a nemzetközi légiforgalom által egy év alatt a légkörbe bocsátott mennyiséggel.

Habár a megújuló energiaforrások használata idén már 14,5 százalékkal növekedett, ezeknek mindössze harmadát teszik ki a villamosáram-termelés teljes tavalyi növekedésének. Ez azt jelenti, hogy a "zöld energiára" való összpontosítással nem lehet elérni a nettó nulla károsanyag-kibocsátás célkitűzését, a kormányoknak ehelyett többet kell tenniük annak érdekében, hogy megszüntessék a szennyező szén és olaj felhasználását.

Az Egészségügyi Világszervezet felmérése szerint a klímaváltozás csak 2000-ben százötvenezernél több halálos áldozatot követelt.

Ennek oka többek között a hőség, az áradások és a terjedő betegségek. A világszerte okozott anyagi kárt csak a 2002-es évre nézve 55 milliárd ameriai dollárra becsülték. Ez az összeg a biztosítótársaságok számításai szerint 2050-ig elérheti a tízszeresét, az évi több mit 600 milliárd eurós kárt. Az éghajlatváltozásból adódó ellátási nehézségek, elsősorban a tiszta ivóvízhez való hozzáférés szociális és katonai konfliktusok okozói lehetnek. Már most 500 millió ember él szűkös ivóvízkészletű országban, 2025-re három milliárdan lehetnek. Hathatós és globális klímavédő intézkedések nélkül az egészség, jólét és biztonság nem garantálható hosszútávon.

A döbbenetes számokon felül még szomorúbb képet vázolt lapunknak Juhász Árpád geológus professzor. Mint mondta, vészhelyzet még nincs, ám bőven van ok az aggodalomra a klímaváltozás miatt. Azonnali intézkedésekre lenne szükség, például a világ nagyvárosaiban csökkenteni kellene, de a legjobb lenne leállítani a dízelautók közlekedését, betiltani bizonyos típusú tüzelőanyagok, mint például a lignit, vagy feketeszén használatát.

szmog kínaSzmogriadó kínában: mindennapos látvány a maszkos ember (forrás: wikipedia)

Az is gondot jelent, hogy a Párizsi Klímaegyezményben is az országokra hagyták emissziójuk csökkentését, de ezt nem teszik meg. A klímaválság, mint minden válság, hosszantartó folyamat, beavatkozás kell – hangsúlyozta a szakértő, aki szerint a gleccserek a legjobb, egyben legdöbbenetesebb fokmérői az éghajlatváltozásnak.

Igen gyorsan olvadnak a gleccserek, hiszen nem az időjárás szeszélyeit tükrözik, hanem több évtized légköri hőmérséklet-átlagát.

A különböző felmelegedési forgatókönyvekre épülő tanulmány előrejelzése szerint a grönlandi átlaghőmérséklet akár 2,6 Celsius-fok között is megemelkedhet, ami magasabb talajhőmérséklethez, hosszabb olvadási szezonhoz és a szerves rétegek közötti fokozott mikrobiális aktivitáshoz vezethet. Mindezek tükrében szakértőnk úgy véli, hogy aki nem látja, vagy nem hiszi el, hogy melegszik a légkör, az nem beszámítható és tudatosan ferdíti a tényeket. „Elszomorító, hogy a klímaváltozás miatt olvadásnak indult gleccserek nyomában tavak keletkeznek, mint például az Ausztriában lévő Pasterze-glecser tövében. A tó mérete 2010 óta meghatszorozódott és 30 hektárosra növekedett. Százötven év alatt három kilométeres méretcsökkenés történt, pedig ez világviszonylatban nem is számottevő mértékű!”  

Másfél milliárd köbméternyi jég olvadt el 150 év alatt az osztrák Pasterze-glecserből.

A nagyobb gleccsereknél ennél is hatalmasabb a probléma: Gröndlandnál szinte naponta lehet tapasztalni ezt a mennyiséget.  Amennyiben a felmelegedés hatására az itteni jégtakaró elolvad, a tengerszint hat méterrel lehet magasabb. Augusztus egyetlen napján dán kutatók mérései szerint 12,5 milliárd tonna olvadt el belőle.

Míg 1992-2002 között 7 milliárd, 2004-2007 között már 177 milliárd tonna gleccser vált le Grönlandon
(forrás: Nasa)

A klímaváltozás kétféleképpen falja fel a grönlandi gleccsereket: egyfelől a meleg levegővel, amely idén nyáron rendkívüli értékeket ért el. A másik tényező a meleg, sós tengervíz, amelynek egy része a Golf-áramlattal érkezik, és alulról nyaldossa le a gleccserek parti széleit.

Nem szabad megfeledkezni a természetes klímaváltozásról, a hőmérsékletingadozásokról, amelyek mindig is voltak a Föld történetében, de ezúttal másról van szó, annak ellenére, hogy a kutatók között is vannak viták arról, hogy globálisan mekkora lehet a mostani felmelegedés mértéke. A legtöbben 1,5 és 2,5 fok közé becslik az értéket. A klímaváltozás-gleccserolvadás-tengerszint-emelkedés miatt hamarosan rengeteg part menti város élete drasztikusan megváltozik, mert az árvizek a megnövekedő víztömeggel világszerte egyre csak sűrűbbek lesznek.

Juhász Árpád szerint ettől függetlenül óvatosan kell kezelni az interneten, főleg a közösségi portálon megjelenő fotókat. Jó példa erre a Viktória vízesés, amelyről olyan képeket közöltek, hogy a klímaváltozás hatására kiszáradt.

Óvatosan a világhálón keltett pánikkal: A Viktória vízesés bizonyos része időről-időre kiszárad, ez nem újdonság 
(Forrás: Facebook)

Ez nem teljesen igaz a professzor szerint, időről-időre előfordul ez, természetes folyamatról van szó, sőt most is vannak olyan részek, ahol bőséges zuhatagot találunk. Az viszont kétségtelen, hogy a száraz napok száma világszerte emelkedett. Ennyi extrém forró napot, mint az elmúlt években tapasztaltunk, azt mutatja, nagy a baj.

A Föld történetében 2017 volt a valaha mért második legmelegebb esztendő. Az átlaghőmérséklet 14,7 Celsius-fok volt, ami 1,2 fokkal magasabb az iparosodás előtti átlagnál.

Amennyiben az ember egy százmillió éves lassú folyamatot pár évtized alatt drasztikus gyorsasággal változtat meg, abból jó nem származik. A természet erre képtelen reagálni.

Lényeges az is Juhász Árpád szerint, hogy minél nagyobb egy ország népessége, az annál több energiát fogyaszt. Ehhez az is hozzájárul,  az USA-ban hatalmas mennyiségű palagázt, palaolajt találtak, Kínában pedig még mindig felfoghatatlan mennyiségű kőszénkészletek vannak. Gigantikus energiafogyasztó India is, ahol hatalmas demográfiai robbanás volt, hiszen Kínával ellentétben ott nem történt „népességszabályzó” intézkedés. Így India jelenleg a legnépesebb ország, közel másfélmilliárd emberrel. Persze itt is hatalmas mennyiségű kőszén van, úgyhogy nem valószínű, hogy a kiaknázatlanul hagyják ezeket a készleteket. Ehhez az is hozzájárul, hogy minden kormány olyan intézkedéseket hoz, amely a lakosságnak nem jelent veszteséget, így ahol csak lehetséges, nem állítják le a bányászatot. Ezt még a környezetvédelmi célok érdekében sem vállalják fel – figyelmeztet a professzor.

A mezőgazdaság is felelős a globális felmelegedésért, ugyanis a haszonállatok több mentángázt bocsátanak ki, mint gondolnánk.  Az ENSZ becslései szerint az állattartás önmagában a teljes üvegházgáz-kibocsátás mintegy 18 százalékáért felelős.

A haszonállattartás metán és dinitrogén-oxid (kéjgáz) képződésével jár, ezek hússzor, illetve kétszázötvenszer annyira fokozzák az üvegházhatást, mint a szén-dioxid.

Ezek után már „csak érdekesség”, a milliónyi szabadon, főleg Afrikában élő állat kevesebb metángázt bocsát ki, mint amennyi élőlényt az ember tenyészt.

Ám a problémáknak ezzel nincs vége: amennyiben az úgynevezett örökké fagyott talaj (permafroszt) a felmelegedés hatására olvadni kezd a sarkvidékek környékén, onnan is hatalmas mennyiségű metángáz szabadul fel. Egyes modellezések elképesztő számokat mutatnak.

2100-ig 120 milliárd tonna metán és szén-dioxid kerülhet a légkörbe, csak a sarkvidékekről. 

Ha a teljes mennyiség (a becslések szerint összesen több száz milliárd tonna) kiszabadul, márpedig - jelenleg még lassabb tempóban ugyan, de - folyamatosan áramlik a légkörbe, az olyan mértékű felmelegedést eredményezne, mely a földi élet gyökeres átalakulását jelentené.

„Mint látjuk, egymással szorosan összefüggő tényezők alkotják a klímaváltozást, amely megakadályozására a mostaninál jobban kellene figyelnünk. Szomorú példa az Eufrátesz völgye is, ahol világhírű volt az öntözéstechnológia. Miután a törökök egy óriási vízierőművet építettek, az Eufrátesz korábbi vízmennyiségének csupán a hatvan százaléka jut el bizonyos területekre. A több ezer éve művelt földek mára elszikesedtek, a lakosság kénytelen a szírekkel együtt vándorolni. Ehhez az alacsony csapadékmennyiség is hozzájárul, a korábbi földművesek ellepik a metropoliszokat, azért, hogy ne haljanak éhen” – vázolja az szomorú valóságot Juhász Árpád, aki szerint a nagyhatalmaknak nem széthúzásra, hanem az utolsó pillanatban lévő összefogásra kellene koncentrálni.