Így adózunk 2020-ban: változik az áfatörvény, megszűnik az egyszerűsített vállalkozói adó

NAV Infotár2019. dec 25.BGA
A rovat támogatója:

Számos ponton módosul 2020-ban az adózás, a legjelentősebb változások az áfatörvényben lesznek. Nem könnyű köztük eligazodni, érdemes szakember segítségét kérni - tanácsolja a Saldo Zrt. szakértője Kökényesiné Pintér Ilona. Megszűnik az egyszerűsített vállalkozói adó (eva), illetve csökken a kisvállalati adó (kiva) kulcsa. Ez az adócsökkentés több mint 40 ezer magyar kisvállalkozást érint.

Január elsejétől több pontban változik az adótörvény az Országgyűlés döntése alapján. A képviselők 137 igen szavazattal, 49 nem ellenében fogadták el Varga Mihály pénzügyminiszter előterjesztését. A törvénycsomag indokolással együtt 57 oldalon módosítja számos adónem szabályozását és a számviteli törvényt. Az egyik legjelentősebb módosulás az általános forgalmi adózás (áfa) területén lesz. Lényeges: jövőre már minden számlát lát a NAV a gazdaságfehérítés miatt.

A vállalkozások számára lehetőség nyílik a hajthatatlan követelések után megfizetett áfa-visszaigénylésére, amit ez idáig veszteségként számoltak el.

A behajthatatlan követelésekre jutó áfa-visszaigénylésére azonban csak nagyon szigorú feltételek együttes fennállása esetén lesz lehetőség. Fontos tehát, hogy a vállalkozások felkészüljenek, illetve tisztában legyenek azzal, hogy melyek azok a feltételek, amelyeket górcső alá kell venniük ahhoz, hogy a hosszú évek alatt veszteségként elkönyvelt behajthatatlan követelésre jutó áfa megtérüljön - tanácsolja Kökényesiné Pintér Ilona a Saldo Zrt. adószakértője.

Az első feltétel, hogy a követelés megfeleljen az áfatörvényben rögzített definíciónak, amely szerint a követelés csak akkor minősül behajthatatlannak, ha az alábbiakban felsorolt behajthatatlanság kritériumból legalább egy teljesül:

- a követelésre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet vagy a talált fedezet azt csak részben fedezi;
- a követelést a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedte;
- a követelésre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet, feltéve, hogy a felszámolás kezdő időpontja óta legalább 2 év telt el;
- a követelésre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet.

Megállapítható tehát, hogy az áfatörvény szerinti behajthatatlan követelés nem feltétlenül egyezik meg a vállalkozások által a számviteli nyilvántartásban, vagy a társasági adóalapnál elszámolt behajthatatlan követeléssel.

Sok esetben már a fogalomnak való megfeleltetés is komoly adószakértői támogatást igényel. 

Az adó visszatérítési igényt 2016-tól keletkezett követelésekre lehet alkalmazni. Az adóalanyok a korábban befizetett adót az eredeti bevallási időszakra benyújtott önellenőrzésével igényelhetik vissza. Amennyiben a fentiekben említett fogalomnak megfelel a követelés, azaz behajthatatlannak minősül, úgy további, konjuktív feltételek fennállását követeli meg a jogszabály.

Az alanyra,- azaz aki vissza kívánja igényelni az áfát – az alábbiak vonatkoznak:

- ne legyen kapcsolt vállalkozása a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője,
- az adóalany nem áll csőd-, felszámolási, vagy kényszertörlési eljárás hatálya alatt a behajthatatlan követeléssel érintett bevallás benyújtásának időpontjában;
- a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértéke megtérítésének esedékessége óta legalább 1 év eltelt;
- a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértéke más módon nem térült vagy térül meg.

Az önrevízióval egyidejűleg az adóhatóságot és az adóst is tájékoztatnunk kell a jogszabályban meghatározott adattartalommal - hívta fel a figyelmet szakértőnk. Az értesítésnek tartalmaznia kell:

- a behajthatatlan követelésként történő elszámolás okát;
- azon számla sorszámát, amely az adóalap-csökkentéssel érintett termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást tartalmazza;
- a behajthatatlan követelés összegét (ellenérték vagy részellenérték, valamint az arra jutó adó összege szerinti bontásban)
- nyilatkozat arról, hogy a megjelölt ellenérték adót nem tartalmazó összegével az adóalany az adó alapját utólag csökkenti.

A 2020. január 1-jétől hatályba lépő igen kedvező változás gyakorlati alkalmazása tehát még sok további kérdést vet fel, így a törvény módosításának áttanulmányozásán túl érdemes adószakértőhöz fordulni az áfa-visszaigénylését megelőzően - tanácsolja Kökényesiné Pintér Ilona.

Más, fontos változások is lesznek. 

Január 1-től a kisvállalati adó, illetve adóelőleg mértéke 13 százalékról 12 százalékra csökken. A törvény megszűnteti az egyszerűsített vállalkozó adót (evát).Mivel a kisvállalati adó kiváltja a szociális hozzájárulási adót, így a szociális hozzájárulási adó kulcsának csökkentésével összhangban indokolt a kisvállalati adókulcs csökkentése. A csoportos társasági adóalanyisággal kapcsolatos adózói visszajelzések alapján pontosítják a csoportos társasági adóalanyiságra vonatkozó szabályokat, amely változások elsősorban az adminisztráció egyszerűsítését és az egyértelmű jogalkalmazást szolgálják.

A könnyítések szerint a csoporttagoknak nem kell azonos pénznemben vezetni a könyveiket, és jelentősen csökken a nyilatkozatok száma. Emellett egyszerűsödnek a kamatlevonásra, az adókedvezményekre és az adófelajánlásra vonatkozó szabályok. Jövőre a kisvállalkozásoknál 300 millió forintra, középvállalkozásoknál 400 millió forintra csökken a kis-és középvállalkozásokra vonatkozó jogcím esetében a fejlesztési adókedvezményre jogosító beruházási értékhatár.

Az illetéktörvény két helyen változik jelentősen.

Egyrészt a vagyonkezelő alapítvány bevezetésével összefüggő szabályok, másrészt a sokat emlegetett 90 százalékos illeték vonatkozásában, amely a belterületté minősített ingatlanokon elért nyereség után fizetendő. Azon túl, hogy a 90 százalékos teher jogszerűsége erősen vitatható (emlékezzünk a 98 százalékos különadó történetére), a jogszabály megfogalmazása sem kellően egyértelmű. Az új szöveg szerint akár olyanra is kivethető lehet az illeték, aki nem maga minősítette át az ingatlanát, hanem az a korábbi tulajdonos, akitől a telket vásárolta. Mentesség lesz a pénzügyi tranzakciós illeték alól. A kincstári műveletek kapcsán általános mentességi rendelkezést vezetnek be, a természetes személyek fizetési számlája és a kincstár által állampapír-forgalmazás érdekében vezetett számla között lebonyolított fizetési műveletek is mentességet kapnak a pénzügyi tranzakciós illeték alól.

Szintén mentesül a postai csekkes befizetés 20 ezer forint értékig, e fölött 6000 forint lesz az illeték maximuma.

Egyéb változások is lesznek. Például változik az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2020. január 1-jétől, amely havi 7500 (napi 250) forintról havi 7710 (napi 257) forintra nő. A nyugdíjjárulék, a természetbeni egészségbiztosítási járulék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék és a munkaerőpiaci járulék összeolvad, és jövőre már egy adófajtaként kell nyilvántartani.

A számvitel területén egyszerűbb lesz a projektek elszámolása. A számviteli törvény módosításának egyik elsődleges célja az uniós és hazai forrású projektek elszámolási szabályainak a gyakorlati igényekhez való igazítása, és egyben a hazai előírások közelítése a nemzetközi (IFRS-ek szerinti) előírásokhoz.

A Polgári Törvénykönyv, szerződésekre vonatkozó megengedő előírásai és a számviteli törvény elsősorban a számlázásra épülő bevétel-elszámolási szabályai együttesen bizonytalanságot okoznak a több üzleti évet átfogóan teljesített szerződésekkel (projektekkel) kapcsolatos bevételek és költségek, ráfordítások számviteli elszámolásában. A törvénymódosítás az időbeli elhatárolás alkalmazásával összhangba hozza az árbevétel elszámolásátés a kapcsolódó költségek, ráfordítások elszámolását a tényleges teljesítésnek megfelelően, függetlenül a számlázástól, annak módjától. A szerződés elszámolási egységére vonatkozó módosításokkal összhangban egyértelmű lesz, hogy a ténylegesen már megkötött, hátrányos szerződésekből származó jövőbeni veszteségekre is képezhető céltartalék.

Megszűnik az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) 2020. január 1-jétől.

A kormány az adórendszer egyszerűsítését célozza ezzel a lépéssel, az eva iránti igény ugyanis jelentősen lecsökkent az előző években az olyan új, kedvezőbb adózási formák bevezetését követően, mint a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) és a kiva.

A szociális hozzájárulási adót fizető mezőgazdasági őstermelők pedig a jelenlegi negyedéves helyett éves adómegállapítást kapnak.

Jövő év első napjától 13 százalékról 12 százalékra mérséklődik a kisvállalati adó (kiva) kulcsa.

Az adócsökkentés több mint 40 ezer magyar kisvállalkozást érint, amelyeknél összesen 5 milliárd forintot hagy az intézkedés. Ehhez a lépéshez hasonlóan a kormány gazdaságvédelmi akciótervének részét képezi a szálláshely-szolgáltatások áfa-kulcsának 18 százalékról 5 százalékra csökkentése is.

Ugyan nem a vállalkozásokat érint, de lényeges adóváltozás, hogy január elsejétől élethosszig mentesülnek a - munkával szerzett jövedelmek utáni - személyijövedelemadó-fizetés alól azok az anyák, akik négy gyermeket szültek vagy fogadtak örökbe, és őket saját háztartásukban nevelték legalább 12 évig.