Költségvetési Tanács: javítani kell a versenyképességet

Elsősorban a fogyasztás bővülése húzza idén a hazai gazdaság szekerét. Trendforduló jöhet a beruházásokban, a nettó export azonban várhatóan nem tesz majd hozzá a növekedéshez az import emelkedése miatt.

A munkabérek 9-10 százalékos emelése és a személyi jövedelemadó mentesség körének bővítése miatt a fogyasztás a GDP-bővülésnél gyorsabb ütemben fog idén növekedni, emellett pedig a költségvetés kiadási transzfereinek emelkedése is jelentősen hozzájárul a lakossági reáljövedelem bővüléséhez, így a fogyasztás erősödéséhez 2026-ban.

A költségvetési transzferek növelése közül a legjelentősebb tételek:

• a 14.havi nyugdíj részleges bevezetése (154 milliárd ftidén)
• a fegyverpénz
• a közszolgálatban dolgozók lakáshiteléhez adott 1 millió forintos támogatás (200 milliárd ft idén)
• az szja-mentesség bővítése
• az Otthon Start lakástámogatási program (87 milliárd ft)
• a vállalkozók számára elindult 3 százalékos hitelfelvételi lehetőség.

Trendforduló a beruházásoknál

A 2022 óta lejtmenetben lévő beruházásoknál idén trendforduló jöhet, amit a kedvezményes vállalati hitelek és a Demján Sándor Program is segít.

Az exportlehetőségekre a kereskedelmi feszültségek okozta bizonytalanságok oldódása pozitívan hat. Másrész viszont a tavalyi, amerikai vámemelések nyomán hátrányosabb helyzetbe kerülnek az európai áruk az amerikai piacon, ami a német iparban is érezteti a hatását.

Az európai konjunktúra összességében javulhat idén, de a nettó exportunk előnyét (3,5-4,5 százalékos növekedés) elviheti az erősebb hazai fogyasztás nyomán emelkedő import.

Az exportunk és az ipari termelés javulásában a nagy feldolgozóipari beruházások (pl. BMW, BYD) is nagy szerepet játszanak. Ezek tavalyra kalkulált hatása a GDP egy százaléka lett volna, de a késés miatt ez a hatás erre az évre tolódhat.

A Költségvetési Tanács kiemeli, hogy „a hazai beruházási rátán belül alacsony arányúak az innovatív, termelékenységet ösztönző beruházások, amelyek arányát növelni szükséges a fenntartható növekedés eléréséhez. A tartós növekedés megalapozásához a termelékenység javulását kell a középpontba helyezni.”

Az inflációs kilátások is javulnak idén egyrészt az élelmiszerek világpiaci árának alakulása, másrészt az erősebb forint miatt. Kockázat ugyanakkor, hogy a kereslet emelkedése növelheti a vállalatok árazási mozgásterét és a február végéig meghosszabbított árrésstop is kivezetésre kerül az év során.

Demográfiai problémák a munkaerőpiacon

A foglalkoztatás terén az eddig elért eredményeket – 65-66 százalékos foglalkoztatottsági ráta – csak a hazai konjunktúra növekedésével lehet megtartani, másrészt komoly demográfiai akadályokkal kell számolni. Évente ugyanis átlagosan 50 ezer fővel csökken a hazai lakosság száma, így 2030-ig közel 300 ezer fővel mérséklődhet a munkaképes korúak száma, ráadásul a csökkenés leginkább a legmagasabb foglalkoztatási aránnyal rendelkező csoportban (25-54 éves) következik be.

A béremelkedés üteme idén 10-11 százalékos lehet, de bőven van még tér a növekedésre, mert a hazai bérhányad az Unión belül az ötödik legalacsonyabb, az uniós átlag eléréséhez közel 7 százalékpontos emelkedésre lenne szükség. A KT ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a béremeléseknek fenntarthatónak kell lenniük, és a termelékenység javulásán kell alapulniuk.

Költségvetési kockázatok

A tavaly bevezetett adócsökkentések és kedvezmények, az szja-mentesség bővítése, az otthonteremtési támogatások, a kedvezményes hitelek, a közszolgálatban dolgozók egymillió forintos hitel vagy önerő támogatása, a fegyverpénz, és a 14.havi nyugdíj negyede a GDP 2,2 százalékát teszi ki idén. Emellett a gazdasági növekedés a költségvetésben szereplő 4 százaléknál alacsonyabb lehet, ezért az 5 százalékra emelt költségvetési hiányhoz is kockázatok tartoznak, többek között a 4,1 százalékos tervhez képest alacsonyabb növekedés, illetve a nettó kiadások emelkedése.

Az egyik kiadási kockázat a közszférában dolgozók tervezett béremelése, amelyet más kiadások mintegy 315 milliárd forint összegű mérséklésével kellene átlagosan kompenzálni a 2026-2028. közötti időszak három évében.

A másik kockázat a 14. havi nyugdíj fokozatos bevezetésének növekvő kiadása: ezen többletkiadásokat csak más kiadásoknövekedési ütemének mérséklése révén tudja a kormányzat biztosítani a korrekciós pálya tartása mellett.

A harmadik kockázat az uniós források feloldásának elmaradása, ebben az esetben ugyanis a nemzeti finanszírozású beruházások továbbra is visszafogottabbaklehetnek.

Pozitív tényezők

A költségvetési egyenleget pozitívan befolyásoló főbb tényezők:

• A bővülő fogyasztáshoz kapcsolódó adók nyilván emelkednek, sőt, az egyszeri transzferek zöme visszakerül a fogyasztásba.
• A minimálbér emelése is pluszbevételeket hoz, a bérekhez kapcsolt adó és járulékbevételek nőnek.
• A bankadó megemelése miatt pedig mintegy 185 milliárd forinttal több adó várható ezen a soron.
• Csökken a rövid és hosszúlejáratú hitelek kamatszintje, de az államadósság ráta változatlanul 73,5-73,6 százalék marad a tervek szerint.
• A 2025-ös bevételeknél több, 1349,2 milliárd forint várható az uniós alapoktól.

A kormányzati szektor elsődleges egyenlege idén 1,1 százalékos hiányt mutathat, jövőre pedig a tervezett 0,6 százalékos egyenleghez 1,7 százalékos javulást kellene elérni. A hazai elsődleges egyenleg 2025-ben és idén is a régiós átlagnál kissé kedvezőbb lehet a tervek szerint.

A védelmi kiadások emelése miatt az Unió a GDP 1,3 százalékának megfelelő úgynevezett "rugalmasságot" biztosít a költségvetési hiány tekintetében, vagyis ennyivel el lehet térni a 3 százalékos hiánycéltól.