Miként hat a magyar külkereskedelemre az Ukrajnában zajló háború?

Visszaszorulhatnak a kereskedelmi kapcsolatok

Azt követően, hogy február 24-én csütörtökön Oroszország lerohanta Ukrajnát, Oroszországgal szemben a világ nyugati fele, többek közt az Európai Unió és annak tagjaként Magyarország is számos szankciót bevezetett. Ezek az intézkedések azt szolgálják, hogy a nyugati országok nyomást fejtsenek ki Oroszországra a kialakult fegyveres konfliktus miatt, azonban a szankciókról általánosan elmondható, hogy valamilyen szinten visszahatnak azokra az országokra is, amelyek kivetették azokat. Többek közt csökken a szankcionált országból érkező import, mérséklődik az export a szankcionált ország irányába és visszaszorulnak a kétoldalú kapcsolatok. Emellett speciális problémák is előállhatnak, Oroszország esetében tipikusan ilyennek mondható, hogy Európa nagy része, így Magyarország is jelentősen függ az orosz gáztól. Az ukrán – magyar kereskedelmi kapcsolatok is megsínylik várhatóan a fegyveres konfliktust. Bármilyen végkimenetele lesz is a háborúnak, Ukrajna gazdasága, infrastruktúrája már most is óriási károkat szenvedett. A kereskedelmi kapcsolatok a háborúból kifolyólag gyakorlatilag azonnal minimalizálódtak és hosszú idő lesz, mire teljesen helyreállhatnak. Épp ezért összevetettük, mekkora jelentősége van a magyar külkereskedelem szempontjából Oroszországnak és Ukrajnának.

2014 után is visszaesett az orosz-magyar külkereskedelem

Valaha Oroszország fontosabb kereskedelmi partnerünk volt, mint napjainkban, azonban 2014-ben a Krím-félsziget Oroszország általi annektálása után az akkor hozott gazdasági szankciók hatására rövid idő alatt drasztikusan visszaesett a két ország közötti külkereskedelmi termékforgalom.

A 2014-ben hozott szankciók hatására arányaiban az Oroszországból érkezett import csökkent jelentősebben.

A mélypontot 2016-ban érte el, majd az azt követő években újra növekedésnek indult. Az Oroszországba irányuló magyar kivitel is visszaesett, bár ez a visszaesés kevésbé volt jelentős. A mélypontot az export esetében is a 2016-os év jelentette. Habár 2018-ban szintén volt egy kisebb visszaesés, de 2016 és 2019 között összeségében nőtt az Oroszországba irányuló kivitelünk. A 2014-es szankciók előtti értékeket azonban se a hazánkba érkező orosz import, se az oda irányuló magyar export nem érte el 2019-ben. A koronavírus járvány kitörése ezután 2020-ban az Oroszországból érkező importot jelentősen visszavetette, a magyar kivitelt azonban csak minimálisan mérsékelte.

Minimális Oroszország részesedése

Mindent összevetve viszont a magyar külkereskedelmi termékforgalomból Oroszország részesedése mind az import, mind az export tekintetében minimális. 2019-es, tehát a járvány kitörését megelőző adatok alapján a hazánkba érkező teljes áru import kevesebb mint 4 százaléka származott Oroszországból. A teljes magyar áru kivitelnek pedig alig több mint másfél százaléka irányult Oroszország felé.

A legfrissebb, 2021 egészére vonatkozó adatokat ugyan még nem ismerjük, de nem valószínű, hogy ezektől az arányoktól jelentősen eltérnének. Ezek alapján tehát a magyar külkereskedelmet csupán minimálisan érinthetik az Oroszország elleni szankciók. Teljesen lenullázódni egyébként biztosan nem fog a két ország közötti kereskedelem, tehát semmiképp nem azzal kell számolni, hogy eltűnik a hazai külkereskedelem mérlegéből az orosz import, vagy az Oroszországba irányuló export. Az viszont egészen biztos hogy nagyon jelentősen be fog zuhanni a két ország közötti áruforgalom. A Krím annektálása után hozott szankciók után, az Oroszország és Magyarország közötti teljes áruforgalom kevesebb mint a felére esett vissza 2013 és 2016 között. A mostani szankciók azonban jóval súlyosabbak, mint a 2014 után hozottak, így ebből kiindulva az akkorinál akár még drasztikusabb visszaesésre is számíthatunk az előttünk álló években. A két ország közötti árukereskedelem mérlege egyébként negatív Magyarország számára. Ez egyértelműen az Oroszországból behozott energiahordozóknak köszönhető. Ez az egyetlen termékfőcsoport, amiben nagyon jelentős Oroszország részesedése a magyar külkereskedelemben. A teljes Magyarországra érkező energiahordozó behozatal több mint 41 százaléka Oroszországból származik 2019-es adatok alapján. (Természetesen az Oroszországba irányuló magyar energiahordozó kivitel elhanyagolható.) Ez nem meglepő annak fényében, hogy a földgáz és a kőolaj jelentős részét Oroszországból szerzi be Magyarország. Épp ezért a magyar gazdaságnak az jelentene komoly problémát a két ország közötti kereskedelem visszaesése esetén, ha az energiahordozó behozatal is visszaszorulna. Erre azonban egyellőre szerencsére kevés esély van. A szankciók az energiaszektort nem érintik, mivel más európai országok is nagyban függenek az orosz földgáz és kőolaj importtól ráadásul tavaly Magyarország hosszútávú és kedvező megállapodást kötött Oroszországgal a gázszállításról. A többi árufőcsoport tekintetében Oroszországnak minimális a részesedése a teljes magyar külkereskedelemből. Élelmiszerekből, italokból és dohánytermékekből; gépekből és szállítóeszközökből és feldolgozott termékekből exporttöbblete van Magyarországnak Oroszországgal szemben. A legnagyobb értékben feldolgozott termékeket szállítunk Oroszországba, azonban ez a teljes magyar feldolgozott termék kivitelnek alig több mint 2 százalékát teszi ki. A különböző magyar iparágak közül egyébként az egészségipar kivitele a jelentősebb Oroszország felé, azonban ebben az esetben is fontos kiemelni, hogy a magyar egészségipar kivitelének körülbelül 85 százaléka az EU országokba irányul, míg Oroszország irányába csupán a 4-5 százaléka, így a magyar egészségipar kivitele is csak kis mértékben függ Oroszországtól.

Magyarország külkereskedelme Oroszországgal 2017-2019 között, HEPA ágazati bontásban (millió euró); Forrás: KSH, HEPA

Nem jelentős Ukrajna részesedése a magyar külkereskedelemből

Ukrajna súlya sem jelentős a magyar külkereskedelemben, habár az elmúlt években folyamatosan bővülni tudott a két ország közötti termékforgalom. A teljes magyar külkereskedelmi termékforgalomnak mindössze 1,7 százalékát teszi ki az ukrán-magyar külkereskedelmi termékforgalom. Az Ukrajnával folytatott kereskedelemből exporttöbblete van Magyarországnak. A legnagyobb értékben gépeket és szállítóeszközöket exportálunk Ukrajnába illetve az Ukrajnából hazánkba érkező importnak is ez a termékfőcsoport teszi ki a legnagyobb részét. Ukrajnának egyedül az energiahordozók terén van exporttöbblete a Magyarországgal folytatott kereskedelemből. Magyarországnak nincs import kitettsége Ukrajna felé.

Nem csökkenhet jelentősen a magyar külkereskedelmi termékforgalom

Mindent összevetve tehát az Ukrajnában zajló háborúnak és az emiatt Oroszországra kivetett szankcióknak valószínűleg nem lesz jelentősebb hatása a magyar külkereskedelemre. Komolyabb kockázatot egyedül az energiahordozók behozatala jelent. Ezen a téren nagyban függünk Oroszországtól, így annak súlyos következményei lennének ha jelentősebben csökkenne az Oroszországból hazánkba érkező energiahordozók importja. Ettől függetlenül azonban számos negatív hatása lehet a magyar gazdaságra a háborúnak, erről a Növekedés.hu elemzésében olvashat bővebben.