Különösen a fiatalok munkanélkülisége aggasztó Nyugat-Európában
ElemzésekAz elmúlt napokban számos európai ország statisztikai hivatala közölte országa munkanélküliségi rátáját. A helyzet különösen néhány fejlett iparral rendelkező országban aggasztó, ami valószínűleg az ipar versenyképességi gondjaiból fakad.
Németország
Németország ipari ágazatában 124 ezer munkahely szűnt meg tavaly. Tavaly az ipari szektorban még 5,38 millióan dolgoztak, számuk az egy évvel korábbihoz képest mára 124 ezerrel (2,3 százalékkal) kisebb – áll az EY tanácsadó cég jelentésében, amit a dpa német hírügynökség idézett.
A tavalyi létszámleépítés csaknem a duplája a 2024. évinek. A legtöbb embert, mintegy 50 ezret az autóiparból bocsátották el tavaly, de 2 ezerrel csökkent az alkalmazottak létszáma a vegyiparban és a gyógyszeriparban is.
Jan Brorhilker, az EY szakértője szerint "a német ipar mély válságban van. Valódi és kézzelfogható gazdasági fellendülésre van szükség a további létszámleépítések elkerülése érdekében".
A jelentés összeállítói szerint 2019-hez, a pandémia előtti utolsó évhez képest az ipari ágazatban foglalkoztatottak száma mintegy 5 százalékkal, közel 266 ezerrel csökkent. Ezen belül csak az autóipar 111 ezer foglalkoztatottját, dolgozóinak mintegy 13 százalékát vesztette el. A textiliparban és a kohászatban is komoly létszámleépítésekre került sor, 16 százalékos, illetve 13 százalékos.
Franciaország
Franciaországban közelíti a 8 százalékot a munkanélküliség. A francia statisztikai hivatal (Insee) adatai szerint a tavalyi negyedik negyedévben a franciaországi munkanélküliségi ráta 7,9 százalékra, 2021 harmadik negyedéve óta a legmagasabb szintre emelkedett a tavalyi harmadik negyedévben regisztrált 7,7 százalékról.

Egy évvel korábban, 2024 negyedik negyedévében még 7,3 százalékos munkanélküliséget mértek Franciaországban, a munkanélküliek száma az előző negyedévhez képest azonban 56 ezerrel, 2,5 millióra nőtt a tavalyi negyedik negyedévben.
Különösen a fiatal állástalanok arány aggasztó: a 15 és 24 év közöttiek munkanélküliségi rátája 2,4 százalékponttal 21,5 százalékra emelkedett.A 15 és 29 év közöttiek munkanélküliségi rátája 0,5 százalékponttal, 16,0 százalékra ment fel, a 25–49 éveseké pedig 0,2 százalékponttal 6,9 százalékra csökkent, míg az 50 év felettieké 5,1 százalékon stagnált.
Svédország
Svédországban 8,6 százalékra nőtt a munkanélküliségi ráta. A skandináv országban a második egymást követő hónapban emelkedett a munkanélküliség idén – közölte a statisztikai hivatal. A januárban mért adatnál 3 tized százalékkal magasabb a munkanélküliségi arányszám, viszont az egy éve januárban regisztráltnál (10,4 százalék) alacsonyabb.
A munkanélküliek száma januárban 490 ezer volt, meghaladta a decemberi 477 ezret, de elmaradt a tavaly januári 592 ezertől.
A 15-24 év közötti fiatalok esetében munkanélküliek száma 5300-zal, 148 ezerre csökkent, ami még ezzel együtt is 23,3 százalékos rátának felel meg.
Nagy-Britannia
Öt éve nem mért csúcsra emelkedett a brit munkanélküliség. A brit statisztikai hivatal (ONS) keddi ismertetése szerint a 16 évesnél idősebb lakosság körében átlagosan 5,2 százalék volt a bejegyzett állandó foglalkoztatás nélküli, munkahelyet kereső állástalanok aránya a tavaly decemberrel zárult három hónapban.
Az elemzői várakozások a tavalyi utolsó negyedévre is 5,1 százalékos arányt valószínűsítettek, tehát 1 tizedszázalékot tévedtek lefelé.
A munkanélküliek aránya a 2020 novembere és 2021 januárja közötti három hónap – vagyis a koronavírusjárvány tetőzése – óta nem volt olyan magas Nagy-Britanniában, mint most.
A munkanélküliségi ráta 4,1 százalékos volt, amikor a brit Munkáspárt a 2024 júliusában tartott parlamenti választásokon győzelmet aratott és kormányra került, ami gazdaságpolitikai kérdéseket is felvet.
A statisztikai hivatal keddi adatai szerint éves összevetésben 134 ezerrel csökkent a fizetett állásokban dolgozó vállalati alkalmazottak száma a tavalyi negyedik negyedévben. Az ONS hangsúlyozza, hogy a foglalkoztatási ráta a brit gazdaságban még mindig alacsonyabb a koronavírusjárvány előtti szinteknél.

Londoni pénzügyi elemzők szerint az új munkanélküliségi adatsor után biztosra vehető, hogy a Bank of England a jövő hónapban folytatja 2024-ben kezdett, de az idei első, február eleji kamatdöntő ülésen szüneteltetett monetáris enyhítési ciklusát, feltehetően ettől remélve az export növekedésén keresztül a foglalkoztatás javulását.
