Újabb váratlan húzás a fehérorosz válsághelyzetben

A belarusz elnök hivatalos honlapján, illetve az állami hírügynökség internetes oldalán tették közzé az alkotmánymódosítás tervezetét - írja az Euronews. A tervezet kiterjeszti a parlament, valamint az államfő mandátumát a jelenlegi négy évről ötre, bevezeti az Összfehéroroszországi Népi Gyűlés intézményét, az új kormányzati szerv párhuzamosan működne a törvényhozással.

Az államfő ismét csak két ötéves cikluson keresztül tölthetné be a tisztséget, de majd csak akkor, ha új elnököt választanak. Így Lukasenkát még további két alkalommal újra lehetne választani, ha a mostani mandátuma 2025-ben lejár.

Az alkotmánymódosítást népszavazásra bocsátják, a tervek szerint februárban.

Ahhoz, hogy megértsük a lengyel határon kialakult mostani konfliktust, a fehérorosz elnökválasztásokig kell visszamenni az időben.  Lukasenka fehérorosz elnök korábban egyfajta hintapolitikát folytatott a nyugat és Oroszország között azonban ez a módszer a legutóbbi választások után csődöt mondott. Ugyan belülről sikerült stabilizálnia a hatalmát, de a Nyugat felől elvesztette a legitimációját. A migrációs válság előidézése pedig épp azt a célt szolgálta, hogy Lukasenka, ha kell erőszakosan is visszaszerezze ezt a legitimációt - hangzott el a fehérorosz-lengyel határon kialakult helyzettel kapcsolatban a Mathias Corvinus Collegium (MCC) ’’Hibrid háború az EU keleti végein’’ című, december elején rendezett konferenciáján.

Lukasenka a fenti cél érdekében egyébként a migráció előidézése általi nyomásgyakorlás mellett másféle eszközöket is bevet. Jó példa erre, hogy december elején 2300 kamion vesztegelt a lengyel - belorusz határon miatta. Ezek olyan nyugati cégek kamionjai voltak, amelyek Oroszországban és Fehéroroszországban működtetnek üzemeket. A kamionok feltartóztatása pedig nyomásgyakorlási eszköz Lukasenka kezében – ismertette Bendarzsevszkij Anton, a Danube Institute kutatási igazgatója.

Nem védi ''bástyaként'' Európát

Kiemelte azonban, hogy nemcsak Fehéroroszország igyekszik gazdasági nyomást kifejteni, hanem az Európai Unió is több gazdasági szankciót bevezetett a Lukasenka vezette ország ellen. Fehéroroszország most épp ezekre hivatkozik, és azt állítja, hogy a nyugati szankciók okozta gazdasági problémák miatt nem tudja most ’’bástyaként’’ védeni Európát úgy, mint korábban – fogalmazott.

A határok ellenőrzése egyébként nemzetközi kötelezettség és nem opcionális dolog – tette hozzá. Az Európa védőbástyája fordulat amúgy kedvelt motívum mind a belorusz, mind az orosz állami narratívában. Sőt a fehérorosz médiában a helyzetet egyenesen a második világháborúhoz hasonlítják. A központi sajtóorgánumok szerint a nyugat, különösképp a lengyelek fasisztaként támadják Fehéroroszországot és Oroszországot, Lukasenka pedig egyfajta honvédő háborúban ezektől a támadásoktól védi a hazát – hangsúlyozta Bendarzsevszkij Anton.

Kívülről szemlélve persze nagyon visszás ez a retorika, hiszen még az a minimális erőfeszítés is részben uniós pénzből történt, amit a fehéroroszok tettek a migránsok helyzetének a javításáért – tette hozzá.

Oroszország is kihasználja a helyzetet

Kiemelte azonban, hogy azokkal a híresztelésekkel egyáltalán nem ért egyet, hogy Oroszország el akarná mozdítani Lukasenkát. Oroszországnak alapvetően jó, hogy ő ott van – fogalmazott. Véleménye szerint viszont azt az elméletet is el kell vetni, hogy Oroszország szervezte volna ezt a mesterséges migrációs válságot. Ez a helyzet ugyanis végsősoron Lukasenka nyugati legitimációjához vezethet, amit Oroszország szeretne elkerülni, és Moszkva nem szeretné, hogy Lukasenka visszatérjen a régi hintapolitikához. Annyi viszont biztos, hogy Oroszország maximálisan próbálja kihasználni a helyzetet.

Egyrészt Oroszország Fehéroroszországhoz képest sokkal józanabb párbeszédre képes országként tudja magát feltüntetni, főleg az olyan őrültségek mellett, mint hogy például a belorusz vezető földre kényszerít egy nyugati gépet egy blogger elfogásának az érdekében. Másrészt Oroszország most mediátorként tud fellépni és ő az egyetlen nemzetközi szereplő, aki tárgyalni tud Lukasenkával -fogalmazott.

Nem lehet sok ideje hátra

Mindemellett a Danube Institute kutatási igazgatója úgy véli, hogy Lukasenka mostani belorusz lakossági támogatottsága alapján, nem lehet sok ideje hátra a jelenlegi rendszernek, és pár éven belül komoly változások jöhetnek az országban. A 2010-es évek elején még a lakosság fele támogatta Lukasenkát, most ez inkább 10 százalék körüli – tette hozzá. Kiemelte: Fehéroroszország nem Észak-Korea, itt az emberekhez jobban eljutnak az információk.

Nem menekültek

A Beloruszban tartózkodó emberek nem menekültek, mert fehérorosz vízummal tartózkodnak ott, így a határon kialakult helyzet egy mesterséges válság – fogalmazott Rácz András a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa.

Sok különbség van a 2015-ös migrációs válság és a mostani helyzet között. 2015-ben közel kétmillió ember árasztotta el az EU-t. Most viszont maximum 30 ezer bevándorlóról van szó. 2015-ben voltak organikus elemek, akkor a beáramló migránsok közt valóban voltak menekültek és az országok, amelyeken áthaladtak nem hívták, csak tovább akarták küldeni őket – sorolta. Most más a helyzet. Ezeket az embereket a belorusz diplomáciai szervezetek toborozták. A konzulátusokon toborozták őket, ahol vízumot kaptak, vettek egy szolgáltatáscsomagot, amiben benne volt egy repülőút, covid szűrés és így vitték őket a lengyel határra - hangsúlyozta. Ugyan a fehéroroszok embercsempészekre hivatkoznak, de az napjainkra nyilvánvalóvá vált, hogy egy belorusz jellegű diktatúrában nincsenek szervezett bűnözői csoportok, akik ezt megszerveznék, mert azokat már rég kiírtották. Csak hivatkoznak rájuk, de ez hazugság – húzta alá. Lukasenka célja, hogy bosszút álljon Lengyelországon és Litvánián – tette hozzá. Véleménye szerint a fehérorosz vezető számára az sem elhanyagolható szempont, hogy a kialakult helyzeten még pénzt is kereshet az országa. Már abból is bevételekhez jutnak, hogy a migránsok fizetnek Belorusznak a vízumért, és hogy oda vigyék őket. De emellett az EU-ból is szeretnének pénzt kizsarolni – ismertette. Azonban azzal is egyetértett, hogy az elismertség is fontos Lukasenka számára. 

Bevándorlók a lengyel - fehérorosz határon

Nem új a módszer

Kiemelte, hogy ilyen nagyságrendben Lukasenka használta először fegyvernek a migránsokat. Oroszország kicsiben próbálkozott korábban hasonlóval északon a norvég és finn határon és ezzel minimális eredményeket akkor el is ért Oroszország. Viszont akkor csak pár ezer emberről volt szó. Most azonban ennél nagyságrendekkel komolyabb a helyzet. Maga a módszer nem új, de a mérték igen. Ráadásul Fehéroroszország szomszédjában nincs olyan háborús övezet, ahonnan ezek a migránsok érkezhetnének, több ezer kilométerről hozzák őket, ami szintén újszerű – húzta alá.

Tavasz óta tervezik

Habár úgy tűnhet, hogy egyik pillanatról a másikra pattant ki ez a helyzet, a valóság az, hogy Lukasenka már hosszabb ideje szondázza a lengyel és a litván határvédelmet. Már tavasz óta látszik, hogy folyamatosan tesztelik, hogyan működik a szomszédjaik határvédelme. Folyamatosan engedtek rá kisebb nagyobb migráns csoportokat a lengyel és a litván határra és feltérképezték, hogy milyen gyorsan és mennyire hatékonyan reagál a két ország határvédelme. Mire Lukasenka úgy döntött, hogy rázúdít több ezer migránst a határra, addigra már mindent előre megterveztek, és a migránsok már Fehéroroszországban voltak - hangsúlyozta.

Másképp kezelik a helyzetet

Litvánia és Lengyelország egyébként különbözőképpen kezelik a helyzetet. Litvánia egy kicsi ország 700 kilométeres Belorusszal közös határral. A litvánok azonnal nemzetközi segítséget kértek és a kezdetek óta ott van és segít nekik a Frontex. Litván oldalon nem volt rá meg a megfelelő képesség, hogy a néhány ezres határőrség és a hadsereg ellenőrizze a határt, így emiatt internacionalizálták a konfliktust - ismertette.

Lengyelország ezzel ellentétben a kezdetektől nemzeti alapon akarta megoldani a problémát, ezért ott a nemzeti szintű válasz dominál. Lengyelország azonban nagyon komoly fegyveres erővel rendelkezik. A létszámában és felszereltségében is regionális szinten nagyon erősnek számító lengyel hadsereg alkalmas volt arra, hogy megvédje az országot – fogalmazott.

- Most viszont kicsit elmozdultak a lengyelek is az internacionalizálás irányába. Ebbe az irányba mutat, hogy többek közt szóba került, hogy Magyarországtól kérnek segítséget a kerítés felépítésében, mert hazánknak van ebben tapasztalata – tette hozzá.

A Lengyelországnál sokkal kisebb Litvániának egy nagyon hosszú határszakaszon kell védekeznie, ezért kért nemzetközi segítséget a balti állam

A litvánok ebben a tekintetben is nehéz helyzetben vannak, mert egy kerítést felépíteni nagyon drága. Nem csak a drótot kell megvenni hozzá, hanem rengeteg más eszközt is. A litván-fehérorosz határon ráadásul semmilyen komoly infrastruktúra nem volt, amit használni lehetett volna, mert a szovjet időkben ez csak egy belső adminisztratív határ volt.

A lengyel határ ezen a téren is különbözik, mert ott még megvannak a maradványai a szovjet lengyel határ infrastruktúrájának, amit most használni lehet.

Elszámolta magát

A határon kialakult helyzet viszont rendkívül elhúzódott Lukasenka eredeti terveihez képest így a belorusz célrendszer menet közben megváltozott – vélekedett Rácz András. Az eredeti tervük, hogy a kialakuló humanitárius válság segítségével rávegyék az Európai Uniót, hogy megnyissák a határokat, kudarcba fulladt. Néhány hónap alatt kiderült, hogy nem nyitják meg az EU-s határt, és nyilvánvalóvá vált, hogy Varsó és Vilnius is hajlandó felvállalni azt az imázs vesztést amit a határon történtek miatt esetleg elszenvednek. A konfliktus így befagyott és Lukasenka ezen a téren tulajdonképpen elszámolta magát. Az időjárás eközben drasztikusan romlott és a fehérorosz vezető saját fegyvere ezáltal maga ellen fordult. Olyan humanitárius katasztrófa kezdett el kibontakozni, amit még Lukasenka sem akart felvállalni, ezért vittek vissza sok migránst fűtött raktárakba, ahol elszállásolták őket, és emiatt engedte be a migránsokhoz a vöröskeresztet is - fogalmazott.

A határnak hajtották az embereket

A migránsokat egyébként egy nagyon gondosan felépített csapdába csalták a fehéroroszok – vélekedett. A lengyel határon direkt a belorusz katonák bontották le a kerítéseket és nyomták át a migránsokat a határon. Viszont mivel a migránsok csak egyszeri  belépésre jogosító belorusz vízumot kaptak, így miután kitolták őket a senkiföldjére már nem volt visszaút, nem mehettek se előre se hátra - ismertette. Ezeket az embereket nekihajtották a határnak - hangsúlyozta. Egyébként pontosan nem tudjuk hogy hányszor, de belorusz fegyveresek is többször behatoltak lengyel területre, ezt azonban Lengyelország hamar tisztázta, hogy ezt nem tűri el és komoly lépéseket helyezett kilátásba, így ezek a cselekmények megszűntek – tette hozzá.

Segíthetett Moszkva

Rácz András is osztozott azon a véleményen, hogy Moszkvának mindenképp tudnia kellett Minszk terveiről, sőt szerinte egyfajta segítséget is nyújthatott Oroszország Lukasenkának. Így például nem tartja kizártnak, hogy az orosz titkosszolgálat is támogatta a migránsok Fehéroroszországba szállításának a megszervezését, mert nem biztos, hogy Belarusznak lett volna kapacitása erre egyedül.

Kiemelte, hogy a jövőben egy komoly határvédelmi infrastruktúra biztosan ki fog épülni az EU keleti végén, ami hosszútávon meggátolja a migránsok beáramlását. Annyira azonban semmiképp nem súlyos a helyzet, hogy vasfüggönyről beszéljünk – fogalmazott.