Lesz-e budapesti béke?

Az Egyesült Államok új diplomáciai kezdeményezése nyomán – Donald Trump amerikai elnök közvetítésével – már folynak az előkészületek egy csúcstalálkozóra. Trump elnök augusztus 18-án közölte, hogy telefonon egyeztetett orosz kollégájával, és megkezdték a Putyin–Zelenszkij megbeszélés szervezését.

Egy magas rangú amerikai kormányzati tisztviselő szerint a találkozó lehetséges helyszínei között van Magyarország fővárosa, Budapest is.

Friedrich Merz német kancellár – aki részt vett Trump washingtoni egyeztetésén – azt valószínűsítette, hogy a felek két héten belül összeülhetnek. Amennyiben létrejön, ez lesz az első személyes egyeztetés Putyin és Zelenszkij között a 2022 februárjában indult orosz invázió óta. Legutóbb 2019 decemberében, a háború előtt találkoztak Párizsban, a Németország és Franciaország közvetítésével létrejött orosz-ukrán egyeztető fórum, az úgynevezett normandiai formátum keretében.

Ugyanakkor Moszkva mindeddig vonakodott a közvetlen csúcstalálkozó ötletének megerősítésétől.

A Kreml nyilvánosan csak annyit közölt, hogy egy ilyen találkozót „rendkívül alaposan elő kell készíteni”, és továbbra sem erősítette meg, hogy Putyin valóban hajlandó egy személyes megbeszélésre Zelenszkijjel. Sőt, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egyenesen leszögezte: a találkozó egyenlőre nincs napirenden. Múltbeli nyilatkozatokban az orosz fél gyakran csak alsóbb szintű delegációk részvételét emlegette, illetve azt hangoztatta, hogy a tárgyalások előfeltételei nincsenek meg. Ennek fényében az, ha orosz részről mégis nyitottság mutatkozna egy csúcsra – komoly diplomáciai áttörést jelentene.

Az esetleges találkozó helyszíneként nem először merül fel Budapest, ám most úgy tűnik, ismét esély van rá, hogy a magyar főváros adhat otthont a jeles eseménynek. A Politico és számos más nemzetközi forrás szerint a Fehér Házban Budapestre tekintenek potenciális helyszínként, bár ezt hivatalosan nem erősítették meg.

Hazánk neve azért került szóba, mert a magyar kormány az unióban egyedüliként ápol szoros kapcsolatot Moszkvával, és többször jelezte készségét a béketárgyalások előmozdítására. Ráadásul a magyar Országgyűlés idén tavasszal megszavazta Magyarország kilépését a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC).

Ez azt jelenti, hogy Vlagyimir Putyin szabadon utazhat Budapestre anélkül, hogy a háborús bűncselekmények miatt ellene kiadott nemzetközi elfogatóparancs veszélyes lenne számára, vagy akár csak diplomáciai bonyodalmakat okozna. (Az ICC tagállamaiban a hatóságoknak papírforma szerint le kellene tartóztatniuk Putyin elnököt az elfogatóparancs alapján, de Magyarország a kilépéssel mentesül e kötelezettség alól.)

Budapest ugyanakkor megosztó választás lenne. Donald Tusk lengyel miniszterelnök – utalva az 1994-es Budapesti Memorandumra, amelyben Oroszország hiába garantálta Ukrajna területi épségét – nyíltan ellenezte a magyarországi helyszínt:

Lehet, hogy babonás vagyok, de ezúttal más helyet próbálnék találni

– írta Tusk a közösségi médiában. Tusk ezzel arra utalt, hogy Budapest neve történelmi okokból is baljós árnyalatot kapott Ukrajna szemében. Emellett Zelenszkij számára politikailag is kényelmetlen lehet Budapest. A magyar kormányzat ugyanakkor igyekszik közvetítőként feltűnni: Orbán Viktor személyesen járt mind Moszkvában, mind Kijevben Zelenszkijnél a háború ideje alatt, és rendszeresen a béke fontosságát hangsúlyozza. De semmi nincs még kőbe vésve, ugyanis több európai főváros neve is felmerült a diplomáciai találgatásokban.

Emmanuel Macron francia elnök inkább a semleges Genfet javasolta helyszínnek – a svájci külügyminiszter jelezte is, hogy mentességet biztosítanának Putyinnak az ICC-vádak alól, ha Genfben kerülne sor a találkozóra.

Giorgia Meloni olasz miniszterelnök állítólag Rómát vetette fel, sőt felmerült Vatikánváros is mint esetleges semleges tér Zelenszkij és Trump részéről. Uniós diplomaták Helsinkit is emlegették lehetséges alternatívaként. A helyszín kiválasztása tehát még bizonytalan, és maga is politikai üzenettel bír: azt jelzi, kihez húz a mérleg nyelve a békekezdeményezésben, és melyik fél milyen garanciákat kap. És bár hazánk presztízsét nyilvánvalóan emelné egy budapesti találkozó, pláne ha sikerrel zárul, a legfontosabb most mégis az, hogy a békemegállapodást sikerüljön tető alá hozni.

Ukrajna európai szövetségesei alapvetően örülnek minden esélynek, ami a háború lezárását közelebb hozhatja, de óvatosságra intenek, és konkrét feltételeket is szabnának.

Több európai vezető – köztük Merz kancellár és Macron – elengedhetetlen előfeltételnek tartja egy azonnali tűzszünet kimondását ahhoz, hogy érdemi béketárgyalások kezdődhessenek. Ők attól tartanak, hogy amíg a harcok zajlanak, addig egy békecsúcs csak időhúzásra ad lehetőséget Moszkvának.

Trump elnök viszont – miután Anchorage-ban személyesen tárgyalt Vlagyimir Putyinnal – hajlott arra, hogy fegyverszünet nélkül is elinduljanak a tárgyalások, mondván a felek akár harc közben is dolgozhatnak a békén. Ez az amerikai megközelítés közelebb áll a Kreml álláspontjához.

A Fehér Házból kiszivárgott információk határozott szervezésre utalnak Budapesten, és Trump is nyomást gyakorol mindkét félre a nyilvánosság előtt – Putyinnak kemény következményeket helyez kilátásba, ha nem működik együtt, míg Zelenszkijtől „rugalmasságot” vár el a kompromisszum érdekében. Az amerikai elnök saját politikai tőkéjét is beveti: egy sikeres béketerv növelné tekintélyét, míg a kudarcért igyekszik előre Moszkvát tenni felelőssé.

Elemzők szerint visszafogott optimizmussal érdemes tekinteni a csúcstalálkozó elé – a puszta találkozó ténye ugyan fontos gesztus lenne, de áttörő békemegállapodásra kevés az esély.

A Kyiv Independent által megszólaltatott szakértők egybehangzóan úgy vélik, hogy ha sor is kerül Putyin és Zelenszkij találkozójára, érdemi előrelépés nem várható. Ennek fő oka, hogy a felek álláspontja továbbra is rendkívül távol áll egymástól. Moszkva továbbra is ragaszkodik bizonyos ukrán területek (pl. az annektált Krím és a keleti fronton elfoglalt Donyeck megyerészek) megtartásához, míg Kijev nem mutat hajlandóságot területi engedményekre szuverenitásának rovására.

Zelenszkij ugyan jelezte, hogy hajlandó kényes területi kérdésekről is személyesen tárgyalni Putyinnal a béke érdekében, de a közvetlen területi feladás vagy a NATO-tagság feladása politikailag vállalhatatlan számára. 

Összességében a szakértők többsége úgy látja, hogy a valódi béke még távol van. Ha létre is jön a megbeszélés, azt inkább egy diplomáciai pókerjátszma részeként kell felfogni, semmint a háború végét jelentő konferenciaként. Putyin részéről már az is jelentős engedmény lenne, ha hajlandó volna egy asztalhoz ülni Zelenszkijjel – de könnyen lehet, hogy ezt is csupán stratégiai megfontolásból tenné, saját pozícióinak erősítésére. Egyes elemzők szerint az orosz elnök számára megalázó gesztus lenne egyenrangú félként tárgyalni ukrán kollégájával, ezért csak akkor egyezik bele, ha azt elkerülhetetlennek érzi.