Az Eurostat 2025. július 29-i jelentése szerint 2024-ben az EU országok kormányai 3,4 százalékkal növelték a kutatás-fejlesztés (K+F) támogatását. A GDP-hez viszonyítva ez 0,71 százalékos értéket jelent.
Az egy főre jutó K+F ráfordítás 284,7 euro volt, ez a 10 évvel korábbi értékhez mérve 57 százalékos bővülés.
A legmagasabb egy főre jutó értéket Luxemburgban (759,2 euro) és Dániában (586,8 euro) találjuk. A legkevesebbet pedig Romániában (19,1 euro), Bulgáriában (38,3 euro) és Magyarországon (58,7 euro) látjuk. Magyarország ezzel az értékkel 2024-ben az EU-ban 25. helyen van. Csehország a 16., Lengyelország a 20. és Szlovákia a 21. Meg kell azt is említeni, hogy az egy főre jutó értéket befolyásolja a népességváltozás. Fogyó népesség esetén – mint például Magyarországon – az érték még magasabbnak is tűnhet.
Az 1. ábrán a V4 országok ráfordításainak alakulását látjuk 2015 és 2024 között.
1. ábra. Egy főre jutó állami K+F ráfordítás 2015-2024 (euro/fő)
Forrás: Eurostat 2025. július 29.
Az 1. ábrán azt látjuk, hogy Magyarországon az egy főre jutó állami K+F ráfordítás 2020-2021-ben volt a legmagasabb. 2024-re viszont a V4-ek között a legkisebb lett. A cseh érték folyamatosan nőtt, enyhe megtorpanást csak 2024-ben látunk. A cseh érték így is 2024-ben a magyar érték két és félszerese. 2020 óta a lengyel és 2016 óta a szlovák érték folyamatosan emelkedik. A magyar érték a 2015 évihez képest 2024-ben 27,1 euroval lett magasabb, a cseh érték 50,1, a lengyel 67,6 és a szlovák 25,3 euróval emelkedett.
Megjegyzendő, hogy a legalacsonyabb bázisról a magyar érték indult. Ugyanakkor a magyar érték változása a legkevésbé mutat erős állami elkötelezettséget a K+F támogatása mellett, hiszen az érték hol nő, hol csökken.
Érdemes azt is megvizsgálni, hogy milyen kutatásokra mennyit költ egy ország. Magyarország 2024-ben a V4-ek között kiemelkedően sokat a telekommunikációs és egyéb infrastrukturális területen költött.
Az űrkutatással kapcsolatos állami K+F ráfordítások esetén még csak a 2022 évi adatok állnak rendelkezésre. Ezek a V4-ek között Magyarországon a legmagasabbak. Valószínűleg 2024-re még jelentősen növekedtek is. A csehek az ipari technológiák, a lengyelek pedig a védelem területén költöttek egy főre vetítve a legtöbbet a V4-ek között. A szlovák adat egyetlen területen sem emelkedik ki. Meg kell említenünk, hogy a ráfordítások nagyságából még nem lehet következtetni azok elköltésének hatékonyságára. Kevés pénzt is el lehet okosan költeni, és sokat is el lehet nem hatékonyan költeni.
Az állami K+F ráfordításokat GDP arányosan is közli az Eurostat. Ezek az értékek azonban azért kevéssé jók, mint az egy főre jutók, mivel a GDP értékek között óriási különbségek vannak. Így egy alacsony GDP arányos érték egy nagy GDP-vel rendelkező országban nagyobb érdemi K+F ráfordítást jelenthet, mint egy magas érték egy kis GDP-t termelő országban.
Végül említsük meg, hogy a V4-ek között Csehország emelkedik ki magas egy főre jutó állami K+F ráfordításával. Ez részben magyarázza azt, hogy miért előzi meg Csehország a versenyképességi és az innovációs eredménytáblákon is a többi V4-es országot. Azonban, ha az EU legversenyképesebb országai ráfordításait nézzük, azok messze magasabbak a cseh értéknél is. Néhány ország 2024 évi adatát a 2. ábrán látjuk.
2. ábra. Néhány ország állami K+F ráfordítási adatai 2024-ben (euro/fő)
Forrás: Eurostat 2025 július 29.
Érdekességként a nem EU-s tagország Svájc adata is szerepel az ábrán, ami háromszorosa az EU-s átlagnak. A V4-ek, beleértve Csehországot is jelentősen le vannak maradva a K+F állami támogatása területén a fejlettebb országoktól. Többek között ez is nehezíti gazdasági felzárkózásukat.
