Már 250-szeres a különbség a vezetői és alkalmazotti bérek között

Évről-évre jobban megfizetik az amerikai vállalatvezetőket, és egyre nagyobb a bérkülönbözet a vezetők és beosztottak között az Egyesült Államokban - olvasható a Financial Times összeállításában. 

A lap közölte az Equilar tanácsadó cég elemzését, amely rámutat, hogy 2018-ban az amerikai vállalatvezetők medián keresete 254-szer haladta meg a beosztottak bérének mediánját. Ez jelentős emelkedést jelent az egy évvel korábbi, 235 az egyhez arányhoz viszonyítva.

A lap kitér arra, hogy míg Warren Buffett például kevesebb mint hétszer annyit keresett, mint a Berkshire Hathaway dolgozóinak medián bére, addig Elon Musk 40 668-szor annyit rakhat zsebre, mint a Tesla-dolgozók bérének mediánja. A bérek mediánja azt az értéket jelenti, amelynél ugyanannyian keresnek többet, mint amennyien kevesebbet.

A kiugróan magas fizetések kérdése a jövő évi választásokra készülődő szakszervezeti vezetők és aktivisták, valamint a politikusok figyelmének is a középpontjába került. Mindez annak köszönhető, hogy

az amerikai Értékpapír- és Tőzsdebizottság (SEC) arra kötelezte a vállalkozásokat, hogy hozzák nyilvánosságra a felső vezetőik bérét, s azt hasonlítsák össze alkalmazottaik bérének mediánjával.

(A legnagyobb vállalatok vezetőinek bérkülönbözetének listáját itt olvashatja.)

– A politikusok tisztában vannak azzal, hogy ezek a számok nagyon mellbevágóak az emberek számára – mondta a baloldali Politikai Tudományok Intézete világgazdasági projektjének igazgatója a lapnak. Sarah Anderson hozzátette, a Stanford 2016. évi felmérése is azt mutatja, a demokrata és a republikánus képviselők egyaránt felső határt szabnának a vezetői fizetéseknek. – Ez a szám nagyon fontos mutatója annak, hogy mennyire osztja meg egy vállalat a vagyonát a belső munkatársakkal – tette hozzá, s kiemelte, hogy

ezen adatok nyilvánosságra kerülése hét államban is arra ösztönzik a törvényhozókat, hogy megadóztassák azokat a cégeket, ahol magasak a vezetői fizetések.

Jó példa erre Portland, ahol a törvényhozók már rábólintottak egy ilyen adóra. Az oregoni városban azon vezérigazgatói bérek után, amelyek 100-250-szeresen haladják meg az alkalmazotti medián béreket, a cégeknek tíz százalékos különadót kell fizetni. Amennyiben még ennél is magasabb a vezérigazgatói bér, úgy 25 százalékos különadó sújtja vállalkozást. A portlandi önkormányzat tájékoztatása szerint az első évben 2,4 millió dollár folyhat be az adóból. A város leghíresebb vállalata, a Nike vezetője, Mark Parker 379-szer akkora kompenzációs összeget vihet haza, mint a sportszergyártó amerikai alkalmazottainak mediánbére.

Jól mutatja az aránytalanságokat, hogy amíg Jamie Dimon, a JPMorgan Chase vezetője 31 millió dollárt keres egy évben, addig egy banki pénztáros mindössze 16,5 dollárt kap óránként.

A nem teljesen végleges számok azt mutatják, hogy a száz legnagyobb árbevételű cég vezérigazgatói közül 11 több mint ezerszeresét keresi, mint az általa irányított alkalmazottak bérének mediánja.

Nehezen magyarázhatók ezek a különbségek, ugyanakkor ezen számok értékelésénél figyelembe kell venni, hogy sok esetben a magas vezetői juttatások több éves és feltételekhez kötött összeget jelentenek. Az Oracle szoftverfejlesztő cégnél például Safra Catz és Mark Hurd társ-vezérigazgatók 108-108 millió dolláros csomagja 1205-ször annyi, mint a cégnél fizetett bér mediánja. Ezt az összeget azonban öt évre kell elosztani, s így éven viszonylatban “csupán” 282 az egyhez a juttatások aránya.

Az Equilar által elemzett vállalatok vezetőinek mediánkeresete tavaly 15,6 millió dollár volt, és a szakértők meglátása szerint sokszor a vállalati teljesítménytől függetlenül fizetik ki nekik a nagy pénzeket.

Az átlagos foglalkoztatott számára ez iszonyú nagy igazságtalanságnak tűnhet, miközben a munkahelyük nem stabilabb, mint a vezetőké - jegyzi meg a brit lap.