Összecsaptak a német kancellárjelöltek

A Quadrell tévében a négy kancellárjelölt – Olaf Scholz - SPD, Friedrich Merz - CDU, Robert Habeck - Zöldek, és Alice Weidel - AfD) közötti vita során a migráció ügyében Olaf Scholz kancellár hangsúlyozta, hogy kormánya sikereket ért el, és az illegális migráció további csökkentése fontos.

Ezzel szerinte megvédik azokat, akik „bevándorlói háttérrel rendelkeznek ebben az országban, és akik aktívan segítenek, és akiket most nem szabad kirekeszteni”. Friedrich Merz az illegális afgán bevándorlók egy részének Afganisztánba való kitoloncolást sürgette, ezzel Robert Habeck és Scholz is egyetértett, de csak a bűnelkövetők esetében. Merz bírálta Németországot, amiért fejlesztési segélyt ad Afganisztánnak, ugyanakkor nem tárgyal a tálibokkal.

Alice Weidel a migráció ügyében „kontrollvesztésről” beszélt, amelynek az szerinte az AfD véget fog vetni. Habeck viszont védelmébe vette a családegyesítést azon afgánok számára, akik korábban segítettek a Nyugatnak.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung összegzése szerint Merz az SPD-vel és a Zöldekkel folytatott tárgyalásokra készíti fel szavazóit.

Biztos vagyok benne, hogy a választások után értelmes tárgyalásokra lesz lehetőség

- mondta Merz.

Merz Markus Söder bajor miniszterelnök korábbi kijelentésével kapcsolatban, miszerint nem lesz koalíció vele és a Zöldekkel: „Söder úr nem mondja meg nekem, hogy mit tegyek”. Merz a koalíciós találgatásokkal kapcsolatban hangsúlyozta: „az AfD-vel biztosan nem”.

Habeck úgy fogalmazott, hogy a választások után politikailag együtt kell doolgozniuk a problémák megoldása érdekében.

A gazdaság- és adópolitika ügyében többek között előkerült az élénkítő progamok ügye, valamint az adózási adminisztráció csökkentése, az úgynevezett söralátét, amelyen Merz még 2003-ban felvázolta egyszerűsített adómodelljét. Scholz kancellár ezzel kapcsolatban nazzal vádolta a CDU/CSU jelöltjét, hogy elsősorban a milliókat keresők terheit enyhíti.

A gazdaság élénkítése érdekében Alice Weidel elsősorban a magas energiaköltségek csökkentésére összpontosított, hangsúlyozva, hogy fontos a nyitás a technológiára, az atomenergiára, a szénre, és mint mondta, a szélerőműveket nem akarja betiltani. Habeck a beruházások adókedvezményeivel akarja élénkíteni a gazdaságot, mint mondta, Németországnak több szakképzett munkaerőre is szüksége van.Ukrajnával kapcsolatban Alice Weidel azzal vádolta a többi pártot, hogy Németországot bevonnák a háborúba Oroszországgal. Robert Habeck cáfolta Weidelt, és azt mondta, hogy a többi politikus közül egyiknek sincs olyan terve, hogy német katonákat vonjon be ebbe a háborúba.

Mint arról beszámoltunk, a február eleji felmérések szerint az előrehozott választásokon a CDU/CSU kaphatja a legtöbb szavazatot, a második legerősebb párt az AfD lehet.

Az ARD Deutschlandtrend aktuális felmérésében 14%-ra esett vissza a támogatottságuk.

A közvélemény-kutatók február 10. és 12. között 1579 választásra jogosult személy reprezentatív mintáját kérdezték meg. A konzervatív Kereszténydemokrata Unió (CDU) és bajor „testvérpártja”, a Keresztényszociális Unió (CSU) a felmérésben kissé növelte előnyét, 32%-ra (+1). A szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) - melynek vezetője, Alice Weidel a héten találkozott Orbán Viktor kormányfővel - 21%-kal továbbra is a második helyen áll. A környezetvédő Zöldek továbbra is 14%-on állnak.

A Baloldali Párt most 6%-on áll - ami elegendő a parlamenti képviselethez -, míg a baloldali pártból 2024-ben kivált új populista Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) 4,5%-kal nem lépné át az 5%-os küszöböt, akárcsak a neoliberális Szabad Demokraták (FDP) 4%-kal.

A megkérdezett szavazók közül minden nyolcadik (13%) azt mondta, hogy pártpreferenciája még változhat a választás napjáig. Minden ötödik válaszadó (18%) azt mondta, hogy lehet, hogy egyáltalán nem szavaz.

A szocialisták-zöldek és az FDP alkotta koalíció tavaly novemberben omlott össze.

Az Infratest-dimap most arról kérdezte a választókat, hogy melyik pártnak kellene vezetnie a leendő kormányt - számolt be a Deurtche Welle.Harmincöt százalék a CDU/CSU-t nevezte meg, csak 17 százalék látna szívesen egy újabb SPD vezette koalíciót, míg 11 százalék a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) vezette kormányt, 9 százalék pedig a Zöldeket favorizálná.A megkérdezettek 34 százaléka szerint a CDU/CSU csúcsjelöltje, Friedrich Merz jó kancellár lenne.

Ezzel megelőzte versenytársait, a hivatalban lévő SPD-kancellárt, Olaf Scholzot (26%), a zöldpárti Robert Habecket (25%) és az AfD-s Alice Weidelt (19%).

Ezek a legalacsonyabb számok, amelyeket valaha is mértek egy csúcsjelöltre a választások előtt.