Mekkorák a magyar órabérek a többi uniós országhoz képest?

Elemzések2020. máj 28.HP

Márciusban még folytatódott a dinamikus béremelkedés. A koronavírus-járvány gazdasági hatásai a hónap során csak részben érződtek. A gazdasági aktivitás átmeneti csökkenése és a munkaerőhiány eltűnése ugyanakkor a későbbiekben mérsékelni fogja a keresetek növekedését.

Márciusban a bruttó átlagkereset 400 400 forint volt, 9,0 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A koronavírus-járvány gazdasági következményei a vizsgált időszakot még csak részben érintették.

A bérek 2015 vége óta nagyságrendileg 60 százalékkal emelkedtek.

Forrás: KSH

A reálkereset 4,6 százalékkal emelkedett márciusban, a fogyasztói árak 4,3 százalékos növekedése mellett.

Az inflációs számok későbbi csökkenése azonban részben kompenzálhatja az átlagbérek növekedésének lassulását. Emiatt a reálkeresetek emelkedése az idei évben is megvalósulhat.

A bruttó átlagkereset a teljes munkaidőben alkalmazásban álló férfiaknál 419 800, a nők esetében 349 200 forintot ért el. Ez a férfiaknál 9,0, a nőknél 9,1 százalékos növekedést jelent egy év alatt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 266 300, a kedvezményeket is figyelembe véve 275 700 forint volt.

Mi várható idén?

Az előző években tapasztalt kétszámjegyű béremelkedési ütem a gazdasági aktivitás átmeneti visszaesésével és a munkaerőhiány megszűnésével párhuzamosan jelentősen lassulhat.

Az év elején életbe léptetett béremeléseket ugyanakkor a jó munkaerő megtartása érdekében várhatóan már nem vonják vissza a vállalatok. A válság elmúltával ugyanis az a vállalkozás nyerhet, mely minőségi munkaerővel rendelkezik.

Az egészségügyi szektorban dolgozók és a tanárok idei kétszámjegyű béremelése, valamint a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedése egyaránt felfelé segíti az átlagbéreket.

Van még teendő

Az elmúlt években jelentős bérfelzárkózás valósult meg Magyarországon. Az euróban mért keresetek ugyanakkor uniós összehasonlításban továbbra is alacsonynak számítanak.

Becsült órabérek euróban, 2019

Forrás: Eurostat

Technikai tételek

Több technikai tétellel is magyarázható a bérdinamika fennmaradása. A válság során jellemzően az alacsonyabb képzettséggel rendelkezők veszítik el nagyobb részben az állásukat, amely felfelé segíti a versenyszférában mért átlagbért.

Másfelől az alacsonyabb keresettel rendelkező, részmunkaidőbe került dolgozók nem jelennek meg a statisztikákban.