Meddig maradhatnak ilyen magasan a kamatok? Mit lép az MNB?

Ha a jegybanki alapkamat – és ami a pénzpiacok szempontjából ennél fontosabb, az egynapos betéti kamat – jövő évi mértékéről gondolkodunk, nincs könnyű dolgunk – mondta el Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője.

Az MNB egyfelől próbálja a lehető legalacsonyabb szinten tartani a kamatokat. Másrészt azonban, amint láttuk, a forint árfolyamának megvédése és az infláció kordában tartása miatt a kamatemelések lezárásának bejelentése után kénytelen volt az egynapos betéti eszköz bevezetésével tovább szigorítani, még ha nem is az alapkamaton keresztül.

Az ideális eset az lenne, ha az infláció minél előbb mérséklődésnek indulna, a forint erősödne és lehetne csökkenteni a kamatokat. A kamatcsökkentés első lépése vélhetően az lenne ebben az esetben, hogy az effektív, tehát a 18 százalékos egynapos kamat kezdene el mérséklődni és konvergálna az alapkamathoz – mutatott rá Regős.

Ez nem is biztos, hogy egy nagyon látványos folyamat lenne: erről hivatalosan legalábbis nem döntene a Monetáris Tanács, lehet, hogy csupán más kondíciókkal jelennének meg az aznapi felhívások. Kérdés, hogy ebben az ideális világban mikor következhet be egy ilyen csökkentési folyamat.

Alapfeltételek

Ennek három feltétele van, amely három feltétel a jegybank inflációs mandátumára vezethető vissza.

Az első maga az infláció. A kamatokat akkor lehet elkezdeni csökkenteni, ha látszik az infláció tetőzése. Nemcsak a várakozásainkban, hanem a számokban is. Ehhez a fő feltételhez kapcsolódik két további kritérium: a forint árfolyamának jelentős erősödése. Ez biztosan 400 alatti, de inkább ennél is erősebb árfolyamot jelent. Másodsorban az energiapiaci normalizálódás, a mostaninál valamivel alacsonyabb, bár várhatóan nem a régi árszinten.

A forint bár a jegybanki beavatkozás nyomán korábbi mélypontjától eltávolodott, de továbbra is gyenge.

Az infláció is még hónapról hónapra nő, ezért lazításról egyelőre még gondolkodni is korai. Erre legvalószínűbb esetben a jövő év közepétől kerülhet sor, de az alapkamat inkább már csak 2024-ben mérséklődhet. Ezt segíthetné egyébként az uniós források megérkezése is – fejtette ki Regős Gábor.

Újabb szigorítások?

Ugyanakkor a várható gazdasági folyamatokat jelentős bizonytalanság övezi. Bár mindannyian reménykedünk az infláció gyors tetőzésében, számolnunk kell e folyamat elhúzódásával is.

Egy-egy kedvezőtlen forgatókönyv előidézheti további szigorítás szükségességét is – véli Regős Gábor.

Ez alapvetően az alapforgatókönyvben sem kizárt a következő hónapokban, de ekkor a szigorítás még leginkább a likviditás további szűkítését jelenti.

Az egynapos betét kamatának emelése már inkább a kockázati forgatókönyvek esete. Például a háború eszkalálódása, a brüsszeli forrásokról szóló megegyezés elmaradása vagy éppen az energiaellátás elapadása esetén.

Ez nem lehet cél, és reméljük, hogy nem is lesz rá szükség, de kizárni sem lehet – mondta el a Makronóm Intézet szakmai vezetője.

Összegzés

Összességében tehát türelmesnek kell lennünk. az infláció leszorítása kiemelkedő fontosságú feladat. Amíg ez a folyamat nem látható (és nemcsak az MNB-nek, de a piacnak is meggyőzően látnia kell), addig korai lazításról beszélni.

Emellett reménykedni kell, hogy nem áll elő az árfolyamban vagy az inflációban olyan helyzet, hogy tovább kell szigorítani.

Idén tehát várhatóan már nem változnak a kamatkondíciók, míg jövőre talán-talán lehet némi lazítás az év második felében – mutatott rá Regős Gábor.