Meddig maradnak nálunk az ázsiai munkavállalók?

Hogy alakul mostanában az ázsiai munkások száma itthon?

A tavalyi adatokhoz képest Magyarországon egyértelműen nőtt az ázsiai dolgozók köre: összességében a Fülöp-szigetekről például a hazánkba érkezők száma úgy 182 százalékkal nőhetett.

Ha a statisztikákra vetünk egy pillantást sok eltérő adatot látunk: a KSH például a hivatalos forrásokat veszi számba, amelyekből az tűnik ki, hogy csupán 1188 filippínó érkezett hozzánk. De nyilván többféle csatornán keresztül juthatnak hazánkba a vendégmunkások. Ezügyben pedig a filippínó és a magyar források sem egyeznek. A valós szám úgy 10 ezer körül mozoghat az esetükben. Úgy gondolom, elmondható, hogy a külföldi munkások számára vonzó Magyarország és a feltételek is ideálisak a számukra ahhoz, hogy hazánkba akarjanak utazni.

Itthon született egy rendelet, mely szerint tilos a vendégmunkások behozatala olyan EU-n kívüli országokból, amelyekkel Magyarország vagy az Európai Unió nem kötött visszafogadási megállapodást. Három ország kapott zöld utat: Georgia, Örményország és a Fülöp-szigetek. Ez akadály abban, hogy más országokból is jöjjenek hozzánk?

Nyilván ez a fejlemény tud hatni a bevándorlási trendekre, de ettől függetlenül az látszik, hogy például a vietnámiak, az indonézek, a kínaiak vagy a mongolok továbbra is nagy számban érkeznek hazánkba.

Ami a Fülöp-szigeteket illeti: náluk a népesség jelentős része próbál szerencsét a nagyvilágban. Ennek ott komoly hagyománya van. Több millió filippínó dolgozik a Közel-Keleten, az USA-ban vagy Európában. De azok közül, akik az öreg kontinensre jönnek, a többségük nyilván inkább Nyugat-Európát választja.

Jellemzően milyen életkörülmények között élnek az ázsiai munkavállalók Magyarországon?

Általánosságban el lehet mondani, hogy az életkörülményeik Magyarországon, semmiképpen sem rosszabbak, mint a saját hazájukban, sőt rendszerint sokkal jobbak.

Sokuknak csoportos szálláslehetőséget biztosítanak, vagy pedig közösen albérletet vesznek ki.

A fülöp-szigetiekről tudni kell, hogy elsősorban azok az emberek választják ezt az életformát - vagyis azt, hogy hogy kiutaznak akár messzi földre is egy munka reményében -, akiknek otthon nem volt biztosítva a megélhetése. Gyakorlatilag nem rendelkeztek állandó munkával, ennek következtében nem azt mondom, hogy nyomorogtak, de gyakorlatilag nagyon szegény körülmények között tengődtek.

Valóban tudnak keresni annyi pénzt itthon a filippínók, hogy ebből haza is tudnak küldeni?

Ehhez nyilván alaposan spórolniuk kell, hisz habár egyesek a havi 300 ezer forintot is megkeresik, a többség ennél valamivel kevesebbet kap. De mindenképpen küldenek haza pénzt. Ráadásul az ázsiai munkavállalók között nem csak fizikai munkások vannak: bár ez a ritkább, de akadnak, akik informatikai területen, például rendszergazdaként vagy szoftverfejlesztőként, esetleg az autógyárakban mérnökként állnak munkába nyilván magasabb fizetésért.

Csak tavaly egyébként a külföldön dolgozó fülöp-szigetekiek összesen 38 milliárd dollárt utaltak haza. Ezaz adat 3 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban.

Nyilván náluk ez az államnak is jelentős bevételi forrást jelent. Ha hazatérnének a külföldre szakadt állampolgáraik, otthon a kormányzat nem tudna nekik megfelelő munkalehetőséget biztosítani. A kivándorlásuk emiatt az állami vezetésnek is előnyös.

Az ázsiai munkavállalóknak itthon mennyire könnyű vagy nehéz a beilleszkedés?

A filippínók helyzetét megkönnyíti, hogy eleve egy olyan országból érkeznek, ahol a lakosság döntőrészt a római katolikus vallást követi.

A kínaiak és a vietnámiak beilleszkedését pedig segítheti, hogy Magyarországon jelentős létszámban élnek már hosszabb ideje vietnámiak és kínaiak, így van rá lehetőségük, hogy a beutazásuk után honfitársakkal találkozzanak, akik segíthetik őket a mindennapokban.

Milyen távra terveznek jellemzően: meddig akarnak maradni?

Nyilván először mindenki szereti megtapasztalni azt az életet, ami várhat rá, mielőtt ilyesmiről döntést hoz. Összességében viszont szerintem elmondható, hogy a filippínók hosszú távra, vagyis évekre terveznek. Nyilván, akiknek családjuk van, ők az itt keresett pénzből szeretnék felnevelni a gyerekeiket.

Bár a Fülöp-szigeteken jelentős gazdasági fejlődést láthattunk az elmúlt években, összességében az életviszonyok jelentősen nem javultak, és rövid távon náluk nem is lehet arra számítani, hogy drasztikusan változás álljon be ezen a téren.