A külföldi munkavállalók mennyire tudják megoldani a szakemberhiányt? A PwC vezetőjével erről is beszéltünk

A PwC legfrissebb Vezérigazgató Felméréséből kiderül, hogy az átlag magyar vállalatvezető optimistább a gazdasági kilátások kapcsán, mint a külföldi társai. Ez vajon minek köszönhető?

Világszinten a vezérigazgatók 58%-a vár gyorsulást a világgazdaság növekedési ütemében, ötödük lassulásra számít. A magyar vállalatvezetők ennél jóval optimistábbak, hiszen 70% bízik a globális gyorsulásban és csak egytizedük készül lassulásra. Soha ekkora arányban eddig még nem mondták magyar vezetők, hogy a világ növekedési üteme gyorsulni fog. Ugyanakkor ezt érdemes a magyar gazdasággal kapcsolatos elvárásokkal együtt nézni, ahol 60% számít gyorsulásra, és ez az arány az előző évhez képest nem változott. A tavalyi, 1% alatti hazai növekedéshez képest gyorsulásra számítani nem jelent feltétlenül optimizmust. Ezt támasztja alá az is, hogy a saját vállalatuk növekedését illetően jóval óvatosabbak a magyar vezetők, csak 39%-uk bízik abban, hogy a bevételei növekedni fognak idén.

Mik a tapasztalatok: a munkaerőhiányt mennyire lehet kezelni külföldi munkavállalókkal?

A hazai vállalatvezetők a szakképzett munkaerő hiányát tartják a legnagyobb nehézségnek, 44%-uk ezt tette első helyre, szemben a globális 23%-os aránnyal. A munkaerőhiány különösen az IT-szektorban, az építőiparban, az egészségügyben és a vendéglátásban jelentős, ezek kezelésére pedig nem elegendő a külföldi munkavállalók bevonzása, de az ő integrálásukra is nagy figyelmet kell fordítani.Ugyanakkor a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatásának feltételei épp nemrégiben szigorodtak, ami nem könnyíti meg a hazai munkaerőhiány kezelését.

A kérdésben nem hagyható figyelmen kívül az a lépés sem, hogy a meglévő munkaerőt is képezni, akár átképezni kell, gondoljunk csak a mesterséges intelligencia által nyújtott hatékonyságnövelésre, vagyis a technológia kiváltotta feladatok esetében új munkakörökben tudjuk hosszabb távon alkalmazni a munkavállalóinkat. A dolgozók szakmai fejlődése támogatja a tehetségek megtartását, akikre hosszú távon lehet építeni, ezáltal a szervezet fenntartható eredményességéhez is hozzájárul.

A harmadik tényező pedig, amit itt mindenképp szükséges megemlíteni az a bérnyomás. A munkaerőhiány a bérek tükrében is értelmezendő, vagyis nem feltétlenül hiányzik a munkaerő, csak a vállalatok nem feltétlenül tudják megfizetni és/vagy bevonzani. E mögött pedig megjelenik a munkáltatói márka, valamint a vállalati hatékonyság kérdésköre.

A Vezérigazgatói Felmérésükből kiderül, hogy a cégvezetők várakozásai szerint 2034-ban lesz itthon euró. Hogy látják: mennyire fontos a vezérigazgatóknak az uniós valuta bevezetése?

A fontosságot nem mérjük, csak azt, hogy mikorra számítanak rá. Sok vezérigazgató számára az uniós valuta bevezetése előnyös lehet, mivel csökkentené a valutaárfolyam-kockázatokat és megkönnyítené a nemzetközi kereskedelmet. Nem mellesleg erősítheti Magyarország gazdasági integrációját az EU-ban. Az időzítésnél ugyanakkor a gazdasági stabilitás az elsődleges szempont, nem véletlenül kell megfelelni a konvergencia-kritériumoknak. Egy biztos, rövid távon nem látják reálisnak az euró bevezetését a vezérigazgatók, és minden évben tolódik az erre általuk prognosztizált dátum.

Előzetesen hogy látják: itthon a vállalati beruházások és a bérek hogy alakulhatnak ebben az évben?

A vállalatok beruházási terveit mindenekelőtt a magyar gazdaság helyzete befolyásolja, és jelenleg alacsony a növekedési prognózis. Az általunk megkérdezett vezérigazgatók 1,8%-os GDP-növekedést jósoltak idénre. A kapacitásbővítés és a technológiai fejlesztések volumenére ez nagymértékben kihat. A kormányzati ösztönzők szintén befolyásolhatják a vállalati beruházási hajlandóságot, akárcsak az EU-s források hozzáférhetősége. Az inflációs nyomás ugyan enyhülhet, de a bérek értékállóságának megtartása továbbra is nyomást helyez a munkáltatókra. A béremelések mértéke viszont nem csak ettől, hanem a szakképzett munkaerő iránti növekvő kereslettől is függ, ami itthon különösen erőteljes a vezetők szerint.

A beruházások tekintetében enyhe növekedésre számítunk, mely mögött a relatív makrogazdasági optimizmus, illetve a vállalati szintű transzformációs kényszer húzódik meg.

A felmérésük alapján hogy látják: miben más egy tipikus magyarországi és egy átlagos nyugat-európai vezérigazgató?

Nincs ilyen, hogy tipikus magyar és nyugat európai vezérigazgató. Minden országban vannak hazai tulajdonú és multinacionális vállalatok, melyből eltérő vezetői jogosítványok és mozgástér következik. Országonként eltérő az átlagos szervezeti méret, a piac nagysága, illetve a transzformáció tekintetében elfoglalt relatív pozíció is. Általánosságban annyit talán ki lehet jelenteni, hogy a hazai szervezetek mind a technológiavezérelt transzformáció, mind pedig a fenntarthatóság tekintetében hátrébb járnak nyugati társaiknál. Itthon optimizmusra az ad okot, hogy a vezérigazgatók túlnyomó többsége kiemelten fontosnak érzi a kollégái és saját technológiai tudásának fejlesztését, illetve a vállalati humán tőke megfelelő kezelését. Ez azt valószínűsíti, hogy lehetőségeikhez mérten a jövőben is folytatják ezirányú fejlesztéseiket.

Bár Trump már a tavalyi évben is nyíltan beszélt a tervezett „büntetővámokról”, a 14. PwC Magyarországi Vezérigazgató Felmérés alapján a hazai vezetők 70% bízott a globális gyorsulásban. Úgy tűnik a többség itthon nem kalkulálta be, hogy az amerikai gazdaságpolitika meg fog változni. Ez megállja a helyét?

A vezérigazgatók megkérdezése októbertől decemberig zajlott, tehát legtöbben már az amerikai elnökválasztás eredményeit ismerve válaszolták meg a kérdéseket. Általánosságban igaz az a megállapítás, hogy egy politikai vezető megválasztása markánsan nem befolyásolja az eredményeket, de az is igaz - látva a beiktatás után történteket -, hogy vélhetően alábecsülték az amerikai gazdaságpolitika gyors változásának közvetlen vagy közvetett hatásait.