Kiderült, mitől esett vissza a magyar gazdaság

Nem változtatott a KSH az első negyedéves GDP adatokon a második becslésben: eszerint Magyarország bruttó hazai termékének volumene az első negyedévben a nyers adatok szerint stagnált, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,4%-kal alulmúlta az előző év azonos időszakit. Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – a gazdaság teljesítménye 0,2%-kal mérséklődött.Ahogy az eddig közölt részadatok alapján számítani lehetett, az ipar és az építőipar, valamint a beruházások visszaesése rontott a GDP-adatokon, míg a szolgáltatások és a fogyasztás pozitívan járult hozzá a nemzetgazdaság teljesítményéhez.

• Az ipar teljesítménye 3,9, azon belül a feldolgozóiparé 4,6%-kal visszaesett az előző év azonos időszakihoz képest. A feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben a villamos berendezés gyártása járult hozzá a csökkenéshez, illetve a számítógép, elektronikai és optikai termék gyártása fékezte leginkább az ipar visszaesését.
• Az építőipar hozzáadott értéke 5,1,
• a mezőgazdaságé 0,7%-kal alulmúlta az előző év azonos időszakit.
• A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 1,1%-kal emelkedett. A legnagyobb növekedés (3,5%) az oktatás nemzetgazdasági ágban következett be. A művészet, szabadidő, egyéb szolgáltatások hozzáadott értéke 3,1, a humánegészségügyi, szociális ellátásé 2,4, a kereskedelemé 2,1%-kal bővült.
• A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás teljesítménye 1,7, a szállítás, raktározásé 1,6%-kal emelkedett. A pénzügyi, biztosítási tevékenység hozzáadott értéke 1,3, a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenységé 0,9%-kal bővült.
• Az információ, kommunikáció, illetve az ingatlanügyletek teljesítménye egyaránt 0,1%-kal, a közigazgatásé 1,2%-kal mérséklődött.

• A bruttó hazai termék stagnálásához leginkább a szolgáltatások, azon belül a kereskedelem bővülése járult hozzá pozitívan (0,7, illetve 0,2 százalékponttal).
• Az ipar teljesítménye 0,7, az építőiparé 0,2 százalékponttal mérsékelte a nemzetgazdaság teljesítményét.
• A háztartások tényleges fogyasztása 2,2%-kal haladta meg az előző év azonos időszakit. A tényleges fogyasztás összetevői között legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 4,1%-kal emelkedett. A háztartások Magyarország területén realizálódó (hazai) fogyasztási kiadása 4,0%-kal nagyobb lett.
• A hazai fogyasztási kiadások volumene minden csoportban nőtt: a tartós termékek esetében 8,9, a féltartósok esetében 1,7, a nem tartósok esetében 3,7, a szolgáltatások esetében pedig 3,9%-kal.
• A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 6,6%-kal esett vissza, míg a közösségi fogyasztásé 7,3%-kal nagyobb lett. A háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 1,7%-kal alacsonyabb lett.
• A fenti folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 3,0%-kal emelkedett.
• A bruttó állóeszköz-felhalmozás az első negyedévben 10,1%-kal alulmúlta az előző év azonos időszakit. Mind az építési beruházások volumene, mind a gép- és berendezésberuházásoké mérséklődött.
• A bruttó felhalmozás 10,3%-kal zuhant az előző év azonos időszakához mérten.
• A fogyasztási és a felhalmozási folyamatok révén a belföldi felhasználás az első negyedévben összességében 0,4%-kal bővült.
• A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában folyó áron 1237 milliárd forintos aktívum keletkezett.
• Az export volumene 0,4%-kal mérséklődött, míg az importé 0,1%-kal magasabb lett.
• A külkereskedelem több mint 80%-át kitevő áruforgalomban a kivitel 0,9, a behozatal 0,7%-kal bővült.
• A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve a turizmust is) exportja 5,0, importja 2,7%-kal esett vissza az előző év azonos időszakához képest.

Termelési oldalon nem okozott különösebb meglepetést az ipar gyenge teljesítménye – ez a havi adatokból is látható volt - írja kommentárjában Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Az ágazat hozzáadott értéke éves alapon 3,9 százalékkal csökkent. Kedvezőtlen, hogy ez a visszaesés nagyobb, mint a tavalyi negyedik negyedévben mért, és a hozzáadott érték negyedéves alapon is csökkent, tehátaz ágazat továbbra is jelentős nehézségekkel küzd, a külső kereslet alacsony, az elektromos autózásra való áttérés pedig a reméltnél lassabban halad. Tegyük hozzá, hogy a vámháború hatásai az első negyedévben igazából még nem is érződtek.

Az építőipar teljesítménye 5,1 százalékkal csökkent – ilyen gyenge volumenindexet a tavalyi év egyik negyedévében sem láttunk. Itt elsősorban a bizonytalan gazdasági környezet, a hazánknak járó uniós források visszatartása, illetve az állami és önkormányzati forráshiány játszik szerepet.Az igazi kellemetlen meglepetés azonban a szolgáltatásoknál történt, mindössze 1,1 százalékkal bővült a teljesítmény – ennél jóval kedvezőbb értékekhez vagyunk szokva az ágazattól. Stagnálásával csalódást okozott az információ kommunikáció ágazat, míg 3,5 százalékos bővülésével az oktatás teljesített legjobban.

Felhasználási oldalról a fogyasztás továbbra is a fő húzóerő, volumene 4,1 százalékkal nőtt. Ez elmarad a tavalyi növekedése ütemtől, de negyedéves alapon továbbra is bővülést jelent. Az elmaradás oka a tavalyinál kisebb reálbéremelkedés és nagyobb infláció lehet – így tehát érthető, hogy az infláció miért került ennyire a politikai és gazdasági diskurzus középpontjába, hiszen ez nagymértékben visszafogja a növekedést. Jelentős, 7,3 százalékos növekedés történt a közösségi fogyasztásban – itt tavaly még visszaesés volt. A beruházások mintegy tizedével csökkent – a negyedéves beruházási adat után ez már nem volt meglepetés. Ehhez az építőiparnál felsorolt tényezők járultak hozzá. A nettó export hatása a negyedév során ismét negatív lett, 0,3 százalékponttal húzta vissza a gazdaságot. Ami meglepő, hogy a szolgáltatások hozzájárulása negatív volt (-0,5 százalékpont), míg az áruké pozitív (0,2 százalékpont). Ez az áruk exportjának 0,9 százalékos növekedéséből és importjának 0,7 százalékos emelkedéséből, illetve a szolgáltatások kivitelének 5,0 százalékos csökkenéséből és importjának 2,7 százalékos mérséklődéséből állt össze.

A fenti adatokból látható, hogy az első negyedéves gyenge teljesítmény nem egyetlen tényezőre vezethető vissza: az ágazatok széles köre teljesített a várakozások alatt, míg felhasználási oldalon a legnagyobb probléma a beruházásokkal, illetve az exporttal van. A fogyasztás továbbra is húzóerő, de most az első negyedévben ez a húzóerő a korábbinál kisebb volt – ebben a második negyedévben a kisebb inflációval változás várható. Ha a gyenge adat mögötti fő okokat keressük, akkor az alacsony külső kereslet és az ipar szenvedése mellett az alacsony beruházási aktivitást emelhetőki – ez utóbbin talán a Demján Sándor program egy kicsit tud majd segíteni. Ugyanakkor a fellendüléshez szükség lenne egy általánosan is kedvezőbb környezetre, a konjunktúraérzet javulására, hiszen az bátrabbá tenné akár a fogyasztást, akár a beruházásokat.Az első negyedéves GDP-adat alapján az idénre már csak egy nagyjából 1 százalékos növekedést várok – ebben a fogyasztás bővülése, az új gyárak beindulása, és néhány szolgáltatási ágazat jó teljesítménye lehet a fő húzóerő.

Ennél érdemben kedvezőbb adat eléréséhez már nagy szerencsére és valamilyen kedvező hatásra is szükség lenne. Kérdés, hogy az új gyárak beindulása tud-e majd egy tartós lökést adni a gazdaságnak – hiszen azért az kérdés, hogy a külső környezet jobbra fordul-e majd lásd például a vámháború kockázatait – vagy ez csak egy egyszeri növekedést okoz majd.