Még mindig közel 100 ezer ember hiányzik a vendéglátóiparból

Az építőipar bővülni is tudott

A koronavírus járvány jelentős hatással volt a gazdaság minden szegmensére. Ezek közül jelentős változáson és számos nehézségen ment keresztül a vendéglátóipar és az azt kiszolgáló beszállítói hálózat is. Vannak azonban húzóágazatok, mint az építőipar, amik bár nem feltétlen a pandémia miatt, de még bővülni is tudtak a mögöttünk álló időszakban – fogalmazott Kozma Miklós, a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Ipari és Vállalkozási Szakosztályának az elnöke, az MKT 59. Közgazdász-vándorgyűlésének Ipari és Vállalkozási szekcióján.

Rázsóné Szórádi Csilla, az Új Ház Zrt. vezérigazgatója; Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének tiszteletbeli elnöke, Kun Péter, a Hortobágy Angus Kft. ügyvezető igazgatója és Kozma Miklós, az MKT Ipari és Vállalkozási Szakosztályának az elnöke (balról jobbra)

Kellenek a külföldi turisták

A koronavírus járvány egyik legnagyobb vesztese gazdasági szempontból a turizmus – vendéglátóipar – fogalmazott Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének tiszteletbeli elnöke.  A pandémia hatásainak azonban még mindig nincs vége. Teljesen átalakítja a szektort, viszont még ma sem tudjuk, hogy pontosan mi várható a továbbiakban. Világszinten korábban ehhez hasonló még nem történt a gazdaságban egy szektorral sem a történelem során, hogy gyakorlatilag teljesen le kellett állnia, és egyik pillanatról a másikra nullára essenek a bevételei. Most viszont ez megtörtént és a turisztikai szektor teljesen a túlélésre játszott - húzta alá.

Most jobb a helyzet, a belföldi turizmus jó nyarat tudhat maga mögött, ebben pedig sokat segített a SZÉP kártya is - mondta. Azonban még mindig vannak megoldandó problémák és a fővárosi turizmus jelenleg is gyengélkedik – tette hozzá. Ez utóbbinak az oka, hogy Budapesten a turisták több mint kilencven százaléka külföldi volt 2019-ben. Ha ehhez hozzávesszük, hogy Magyarországon abban az évben az 550 milliárd forintnyi turisztikai kereskedelmi szálláshelyi bevétel körülbelül felét Budapest adta, akkor egyértelművé válik, hogy külföldi turisták nélkül nem tűnik elérhetőnek, hogy a turizmus újra 13 százalék fölötti GDP hozzájárulást adjon, mint 2019-ben a járvány előtt. A szállásadók természetesen megpróbálják csökkenteni a kitettségüket azáltal, hogy növelik a magyar vendégek arányát, de hosszútávon szükség lesz a külföldi vendégekre. Ez a jelenség egyébként nem Budapest specifikus, más hasonló nagyvárosok, mint Bécs, vagy Prága hasonló problémákkal küzdenek – hangsúlyozta.

A külföldi turisták mellett a dolgozók hiánya is komoly problémákat jelent az ágazatban: Jelenleg közel 100 ezer ember hiányzik a szektorból – ismertette. Ennek véleménye szerint többek közt az az oka, hogy sok volt vendéglátóipari dolgozó nem mer visszajönni, mert fél, hogy néhány hónap múlva újra elveszíti az állását, illetve más szektorokban, mint például az építőipar annyira megnőttek a bérek, hogy azzal a vendéglátóipar nem tud versenyezni.

Érdekes folyamat, hogy a járvány hatására sokan a szállodák helyett az elszeparált, magánszálláshelyeket keresték. Ez a jelenség elsősorban közvetlenül az újranyitás után volt érzékelhető, azóta természetesen valamennyire ismét kiegyenlítődött a piac, még a Budapest vidék viszonylatban is, az azonban mindenképp látszik, hogy megnőtt a kereslet a bérelhető magán vendégházakra, és sokszor hónapokra előre lehet csak lefoglalni őket – húzta alá. Összességében azonban rengeteg dolog egyáltalán nem változott meg. Továbbra is keresett szolgáltatás a svédasztal, vagy éppen a nagy közös jacuzzik, illetve a wellness részlegek népszerűsége is töretlen – ismertette.

A járvány egyértelmű negatívumai mellett azonban némi pozitív hozadéka is volt az elmúlt időszaknak – hangsúlyozta az elnök. Ezek közül az utazni – pihenni vágyók tudatosságának a növekedését, és az állami támogatások segítségével a szálláshelyek megújulását emelte ki.

Két héttel az első lezárás előtt nyitottak

A vendéglátóipar közvetlen szereplői mellett az ágazat beszállítóit is rosszul érintette a járvány, azonban akadnak olyan ellenpéldák is, akik talán még profitálni is tudtak az így kialakult helyzetből:

A covid nem jött jól, de megpróbáltuk belőle a legjobbat kihozni - hangsúlyozta Kun Péter, a Hortobágy Angus Kft. ügyvezető igazgatója. A saját húsüzemünket több éves előkészítő munka után két héttel az első országos szintű lezárások előtt nyitottuk meg – ismertette. Ekkora már átvettük az új munkatársakat, megkötöttük a megállapodásokat szállodákkal, éttermekkel, akik a fő célközönségünk voltak a terveink alapján, viszont a korlátozások hatására ez az értékesítési lehetőség gyakorlatilag azonnal megszűnt. Ekkor új piac után kellett néznünk és ez óriási lökést adott a cégünk fejlődésének. A vendéglátóipar helyett a magánszemélyek és a kiskereskedők irányába indultunk el, ami segített abban, hogy talpon maradjunk. Mostanra elértük, hogy megközelítőleg 3500 rendszeres vásárlója van a webshopunknak - húzta alá. Ettől függetlenül azóta, hogy újranyitottak a vendéglátóhelyek, feléjük is értékesítünk, sőt, a forgalmunk 70 százalékát jelenleg ők adják, viszont a kiskereskedelem továbbra is megmaradt – tette hozzá. 

Tudatosan tartották meg a webshopot, mert így a vásárlók bizalma töretlen maradt. Ez sokat segített a második hullám idején, mert nem kellett újra nulláról építkezni. A növekedésükhöz azonban mindenképp szükség van a vendéglátó szektorra - hangsúlyozta. Nagy meglepetés volt azonban számukra, hogy az eredeti várakozásokkal ellentétben nem Budapest jelenti a fő piacot, hanem a vidék, sőt most már három megye kivételével az egész országot lefedik a kiszállítással és a fővárosból érkezik a legkevesebb megrendelésük. Ezzel szemben még egészen apró falvakból is vásárolnak a webshopon keresztül – ismertette.

A fentiek mellett egy pozitívumot is említett a pandémia kapcsán. Kiemelte, hogy sokat segített az is számukra, hogy a világjárvány felgyorsította azokat a nekik kedvező világpiaci trendeket, mint az ökológiai lábnyomra való odafigyelés, a tudatos vásárlás terjedése, ami kedvező abból a szempontból, hogy ők épp a jelenleg a prémium szegmenst képviselő amerikai és ausztrál húsokkal szemben kívántak fellépni. 

A turizmus és a vendéglátóipar problémáihoz kapcsolódó felvetésekhez kötődve kihangsúlyozta, hogy szerinte olyan szereplők is voltak ezekben az ágazatokban akik nagyon pozitívan ki tudták használni ezt a helyzetet. Partnerei közt ismer olyan fiatalokat, akik például a bezárt helyek miatti piaci résnek köszönhetően tudták megnyitni a minőségi hamburgerezőjüket, sőt olyan vendéglátóssal is kapcsolatba van, aki pont a kialakult helyzetet kihasználva tudott leszerződtetni még a járvány alatt új szakácsokat akik Angliából hazatértek, vagy itthon elvesztették az állásukat - ismertette. Érdekes jelenség volt az is, hogy a második lezárások idején nagyon sok vendéglátóhely kért be tőlük mintát a húsokból, mert kísérletezésre, az étlap fejlesztésére használták ki a holt időt – említette.

Kun Péterrel, a Hortobágy Angus társalapítójával és ügyvezető igazgatójával a növekedés.hu interjúja ide kattintva olvasható.

Visszaesés helyett bővült az ágazat

A vendéglátóiparral ellentétben az elmúlt évek egyik nagy nyertese az építőipar, és az építőanyag kereskedelem:

Mikor kitört a járvány még nem tudtuk, hogy ez milyen hatással lesz az építőanyag kereskedelemre – ismertette Rázsóné Szórádi Csilla, az Új Ház Zrt. vezérigazgatója. Eleinte akár 20 százalék körüli visszaesést prognosztizáltunk, ehhez képest azonban először arra kellett energiát fordítanunk hogy a pánik vásárlás okozta hirtelen kiugró keresletet kiszolgáljuk, majd pedig az otthon teremtési – otthon felújítási támogatások emelték meg tartósan a keresletet – hangsúlyozta.

A kovidnak mindenképp fontos hatása az is, hogy megnőtt a jelentősége az otthonnak – tette hozzá. Az ilyen jellegű vásárlások nálunk eleinte elsősorban a kertekhez kapcsolódtak. Kézzelfoghatóan érezhetővé vált, hogy az emberek szebbé kényelmesebbé kívánják tenni a közvetlen lakókörnyezetüket. Ennél viszont az említett állami támogatások sokkal jobban mozgatták a keresletet. Ezt kiegészítettek a kedvezményes lakáshitelek, és az 5 százalékos ÁFA visszahozása is - fogalmazott.

Amit látunk, hogy a lakosság számára a felújításoknál a fontossági sorrend első fokán a közvetlen szépítést szolgáló termékek álltak, például a festékek, azonban a második helyet már az energiahatékonyságot segítő termékek foglalták el, például a szigetelt nyílászárók, a szigetelőanyagok és hasonlók, ez azonban egyáltalán nem kötődik semmilyen módon a covidhoz - húzta alá.

Az MKT 59. Közgazdász-vándorgyűlésének Ipari és Vállalkozási szekciója megtekinthető az alábbi videóban: