Megvan, mennyi lehet a nyugdíjemelés mértéke

Idén 17,9 százalék lehet éves szinten az infláció, és 18,5 százalék a nyugdíjasokat érintő áremelkedés mértéke - ismertette a jegybank legfrissebb Inflációs Jelentését Balatoni András és Baksay Gergely igazgató.

Továbbra is elfogadhatatlanul magas az infláció

- emelte ki Balatoni András, hangsúlyozva, hogy jövőre lesznek tényezők, amelyek emelhetik az infláció: egyrészt a bázishatás, másrészt az adóemelések. Ezért csak 2025 térhet vissza az infláció a jegybank toleranciasávjába.

A jelentés legfontosabb megállapításai:

- a mezőgazdaság GDP-t felhúzza, a rezsitámogatás átalakítása bekerül a bázisba, reálbérek már emelkedhetnek, jövőre 3.4 százalékos emelkedés lesz

- A folyó fizetési mérleg hiány egy százalék alá eshet.

- A munkaerőpiac továbbra is feszes marad.

- Beindult egy sikeres dezinflációs folyamat, markáns, gyors a dezinfláció, de magas bázisról indult.

- Elsősorban az iparcikkek és a feldolgozott élelmiszerek árcsökkenése húzza lejjebb az infláció ütemét.

- Kedvező tendencia alakult ki a szolgáltatási piacokon, mert a belső kereslet csökkent, ami fegyelmezőleg hat az árazási magatartásra.

- A második negyedévben 2,3 százalékkal csökkent a GDP, de ebből nagy részt tesz ki a mezőgazdaság növekedése, tehát a visszaesés mélyebb.

- A legutóbbi három hónap átárazásai megfelelnek a régiós átlagnak, és 4,5 százalék körül mozognak.

Sok terméknél már beindult az árcsökkenés: a fogyasztói kosár egyharmadában mérséklődtek az árak, és az árdinamika a fogyasztói kosár háromnegyedében csökkent. Ez főleg a Gazdasági Versenyhivatal által működtetett árfigyelő hatása.

- Csökkent ugyanis a termékek árának szórása, kiéleződött az árverseny a láncok között - mondta Balatoni András.

Ennek ellenére továbbra is markáns a profitemelkedés az élelmiszeriparban, tehát az profitinfláció továbbra is jelentősen hozzájárul a magas inflációhoz. Az árazási mintázat sok esetben nem tükrözi a valós költségemelkedést.

Az olaj ára ugyanakkor emelkedett, emiatt felfelé kellett módosítani az idei inflációs becslést: 17,6 – 18,1 százalék lehet idén az infláció: 17.9 a centrális prognózis.

- Mintegy 0,8-1,1 százalékponttal emelik a jövő évi inflációt az adóemelések.- Jövőre 4-6 százalék lehet az infláció, 2025-ben pedig 2,5-3,5 százalékra mérséklődhet a drágulás üteme.

- A beruházási ráta emelkedett, de ennek egy része abból adódik, hogy emelkedtek az árak, a reálberuházások így összességében inkább mérséklődtek.

- A reálbérekben ősszel lehet fordulat, a versenyszférában már szeptemberben pozitív lehet a reálbér.

- A háztartások bizalma csökkent, ami azt eredményezi, hogy lassabb lesz a fogyasztás kilábalása, amely inkább jövőre tehető.

- A GDP növekedés idén -0,5-plusz 0,5 lehet, az export bővül, a belső kereslet csökken, az idei növekedéshez a nettó export 0,4 százalékponttal járulhat hozzá. Jövőre 3-4 százalékkal emelkedhet a GDP, ezzel benne lehetünk a régiós mezőny átlagában.

- Az üres álláshelyek száma történelmi magasságban van, a foglalkoztatottak száma is ezt mutatja

- Idén 15,7 százalékos lehet a béremelkedés, jövőre pedig 10 százalékra becsülhető a bérnövekedés.

Idén 5,2 százalék lehet a költségvetési cél, de a hiány mértékét nagy mértékben befolyásolja az év végi kiadások szintje.

- Jövőre 3, 2025-ben 2 százalékos lehet a hiány

- 70 százalékra süllyed az államadósság év végére, az előrejelzési horizont végére pedig 66 százalékra mérséklődik.

Az inflációban felfelé mutató kockázatokat, a GDP-ben pedig lefelé mutató kockázatokat azonosított a monetáris tanács.

Az üzemanyagárakkal kapcsolatban kiemelték: az olajár begyűrűzését nehéz megakadályozni, az üzemanyagárak alakulása nagy mértékben befolyásolja az inflációt.

Az árrések megemelkedtek a magyar üzemanyag piacon már a járvány alatt is, ezt a piaci verseny erősödése mérsékelheti.

A bankok hitelezésével kapcsolatban elhangzott: óvatosan vesznek fel hitelt a vállalatok, és a kevéssé versenyképes hiteleket nyújtanak a bankok, mert „kissé elkényelmesedtek”.

A bérdinamikával kapcsolatban Balatoni András kifejtette, hogy nem a bérköltségek, hanem a profitemelkedés húzta az infláció, annál is inkább, mert a reálbérek visszaestek, ami a bolti forgalmon is látszik. Nagyon alacsony Magyarországon a bérhányad, a béremelkedésben továbbra is van tér.

Azzal számolunk, hogy az uniós támogatások folyamatosan bejönnek

– mondta el kérdésre válaszolva Baksay Gergely.

A makrogazdasági kockázatokkal kapcsolatban az alábbi tényezőket emelték ki:

• lassuló globális konjunktúra, az európai konjunktúra lanyhult,
• a tőkekivonás a feltörekvő piacokról
• a magasabb energiaárak
• kérdéses, hogy a fogyasztás milyen tempóban tud visszaépülni.