Mégsem fullad bele a világ a műanyaghulladékba? Ázsiában 95 százalékkal is csökkenhet a szennyezés
ElemzésekA műanyagszennyezés akár több mint 95 százalékkal is csökkenhet Délkelet- és Kelet-Ázsiában 2050-re. A térség országai kulcsszerepet játszanak a műanyagszennyezés globális visszaszorításában, tekintettel a térség jelentős gazdasági súlyára, a műanyag-ellátási láncokban betöltött stratégiai szerepére és a gyorsan növekvő műanyagkeresletre – áll az OECD új jelentésében.
A „Regional Plastics Outlook for Southeast and East Asia” címet viselő tanulmány az ASEAN Plus Three (APT) országokra összpontosít – vagyis a tíz ASEAN-tagállamra (Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége), valamint Kínára, Japánra és Koreára. A jelentés szerint a műanyagfelhasználás a térségben az 1990-es évek óta közel a kilencszeresére nőtt, és 2022-ben elérte a 152 millió tonnát.
A régió ma már
a világ műanyagfelhasználásának csaknem egyharmadáért felel.
Az éves egy főre jutó felhasználás az alacsonyabb közepes jövedelemmel bíró országokban 32 kilogramm, a felső közepes és magas jövedelmű országokban pedig meghaladja a 100 kilogrammot. 2022-ben a térség 8,4 millió tonna műanyagot juttatott a környezetbe – ez a világ teljes műanyagszennyezésének több mint egyharmada.
Ebből 3,5 millió tonna származott az ASEAN-országokból, 4,9 millió tonna pedig Kínából.
A fenti, „műanyagszivárgásnak” is nevezhető jelenség minden olyan műanyagra vonatkozik, amely a szárazföldi vagy vízi környezetbe kerül a nem megfelelő hulladékgyűjtés és -kezelés miatt – ideértve az olyan eldobott hulladékot is, mint a csomagolóanyagok vagy az italospoharak, amelyeket elhagynak vagy nyíltan leraknak.
A jelentés előrejelzése szerint 2050-re a műanyagfelhasználás a térségben évente 280 millió tonnára nőhet, a műanyagszivárgás pedig 68 százalékkal, 14,1 millió tonnára emelkedhet. Ugyanakkor a tanulmányban bemutatott
„High Stringency” forgatókönyv szerint
az életciklus minden szakaszára kiterjedő átfogó intézkedésekkel a felhasználás 28 százalékkal csökkenthető, a régiós újrahasznosítási arány pedig több mint a négyszeresére, 54 százalékra növelhető. A nem megfelelően kezelt hulladék mennyisége 97 százalékkal visszaszorítható 2050-re a jelenlegi alapforgatókönyvhöz képest.
Délkelet- és Kelet-Ázsia globális mintává válhat a műanyagszennyezés elleni küzdelemben és a körforgásos gazdasági megoldások előmozdításában. Erősebb regionális együttműködéssel, ambiciózus politikákkal és célzott beruházásokkal a térség 2050-re szinte teljesen megszüntetheti a műanyagszivárgást, ami tartós előnyöket hozna az emberek, a környezet és a világgazdaság számára
– jelentette ki Mathias Cormann, az OECD főtitkára.
A szigorú forgatókönyv becsült makrogazdasági költsége – amely 2050-ben a régiós GDP 0,8 százalékának felel meg – az egyes országok között nem egyenletesen oszlik meg.
Az alacsonyabb közepes jövedelmű ASEAN-országok átlagosan a GDP 2,8 százalékának megfelelő nagyobb költségnövekedéssel szembesülhetnek, ami rávilágít a fokozott regionális együttműködés és a nemzetközi támogatás szükségességére.
A kihívások ellenére – ideértve a hulladéktermelés olyan mértékű növekedését, amely meghaladja a hulladékgazdálkodási kapacitás bővülését egy jövedelmi szempontból rendkívül heterogén térségben – jelentős előrelépés történt.
Az APT-országok többsége már elfogadta a műanyagszennyezés visszaszorítását célzó nemzeti cselekvési terveket, és fokozta a regionális együttműködést.
A régió átlagos újrahasznosítási aránya (12 százalék) már most meghaladja a globális átlagot (10 százalék), és folyamatosak az erőfeszítések a hulladék szelektív gyűjtésének javítására, a szemetelés csökkentésére, valamint az újrahasznosított anyagok nagyobb arányú felhasználására a gyártásban.
