Jöhet az árstopok vége? - Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkárával beszéltünk

Hogy ítéli meg a kiskereskedelemben bevezetett ársapkákat?

Amikor a kormány döntést hozott az ársapkák bevezetéséről az élelmiszer-kereskedelemben, aminek előnye a vásárlók számára nem vitatható, akkor teljesen más viszonyok voltak, mint most.

Az árstoppok több mint egyéves történetét szerintem két szakaszra lehet bontani.

Az időszak első félévben a kiskereskedők viszonylag jól tudták kezelni a helyzetet, bár első pillanattól kezdve keserű pirula volt az árbevétel kiesés, amit le kellett nyelniük. Ebben segített az is, hogy az eladási volumenek ekkor még nem estek vissza a bolti kiskereskedelemben, sőt, nőtt is a piac.

Ráadásul ebben az időszakban az infláció még nem szállt el olyan durván, ami jelenleg jellemző. Persze a piaci szereplők nyilván ennek se örültek, de úgy tűnt, hogy az ársapkák nem fognak komoly piaci zavarokat okozni.

Ám ezután jött egy olyan mértékű drágulás az energia, az alapanyagok, a beszállítók és a késztermékek terén, amit se a kormány, se a kutatók se a cégek nem láthattak előre.

Az élelmiszeripar belföldi átadási árai a növekedési ütemet nézve 50 százalék fölé szöktek a tavalyi év végére, az élelmiszerboltokban viszont 50 százalék alatt ragadt a drágulás üteme.

Így viszont a boltosok az árstopos termékeket már huzamos ideje magasabb áron szerezték be, mint amennyiért eladták.

Innentől az ársapkáknak már piactorzító hatása volt.

Bár az utóbbi időben a kiskereskedelemben kialakult egy olyan együttműködés, amelynek az volt a célja, hogy a hazai élelmiszerek nagyobb arányban kerüljenek forgalomba, az utóbbi időben az élelmiszer-feldolgozók és a kereskedők egyes esetekben kénytelenek voltak importból beszerezni vagy a gyártáshoz szükséges alapanyagokat, vagy az árstoppos termékeket.

Mindez oda vezetett, hogy a kormánynak végül azt javasoltuk közösen az MKIK-val, a NAK-kal és a szakmai szervezetekkel együtt:

mielőbb döntsön az árstoppok végleges kivezetéséről.

Mi annyit kértünk a kormánytól, hogy mérlegeljen és mielőbb hozzon egy végleges döntést, amelynek révén kiszámíthatóbbá válhat a piac. Jelenleg az ársapkák április 30-ig vannak meghosszabbítva.

Az árstopok Orbán Viktor évértékelőjében is előkerültek. Mit szólt az elhangzottakhoz?

Úgy gondolom, hogy a kormányfő beszédében elhangzott egy fontos mondat, miszerint az élelmiszereket érintő ársapkák kivezetéséről akkor lehet döntést hozni, ha az infláció mérséklődik. Az sejthető, hogy idén az élelmiszerek drágulása már kisebb ütemű lesz, mint tavaly,

ugyanakkor januárban már nem volt nagyobb az élelmiszerek inflációja, mint előtte decemberben, így ez tetőzhetett, amit kisebb ütemek követnek majd.

Mire lehet számítani, mi jön az ársapkák kivezetése után?

Az érintett termékeknél rögtön megugranak az árak, de mivel a vásárlók már hozzászoktak az alacsonyabb árakhoz, a kereskedők óvatosabban fognak nekifutni a drágításnak.

Ha a teljes élelmiszerpiacot nézzük akkor idén az előrejelzések szerint lesznek termékek, amelyek idővel akár olcsóbbak is lehetnek.

Az élelmiszerpiacon a mezőgazdasági alapanyagok azok, amelyek döntő részben az árakat befolyásolják, és egyes alapanyagáraknál nemzetközi szinten már beindult egy csökkenő tendencia.

Minek köszönhető, hogy nálunk az utóbbi időben jobban meglódultak az élelmiszerárak, mint a környező országokban?

A KSH statisztikái szerint az élelmiszerek áremelkedésében az átadási árak emelkedése a döntő tényező.

Én úgy sejtem, hogy emellett az árstoppok miatt kieső árbevétel egy részét, más termékek drágításával igyekeznek a kereskedők részben ellensúlyozni. Itt külön kihangsúlyoznám, hogy az ársapkák miatt kieső forgalmat ezzel a megoldással csak részben tudják pótolni, mivel egy határon túl kevesebbet vásárolnak a fogyasztók a túlzottan drága termékekből.

Nem véletlen, hogy decemberben 8 százalék körüli mértékben esett az élelmiszerboltokban a megvásárolt árumennyiség (volumen).

Azután, hogy a Gazdasági Versenyhivatal elkezdte vizsgálni a tej és a tejtermékek piacát, az Aldi és a Lidl is levitte a vaj árát. A kettő között lehet összefüggés?

Erre a kérdésre nem tudom a választ, hisz nem vagyok tisztában vele, miért csökkentett árat a két lánc.

A Gazdasági Versenyhivatal végez egy ágazati vizsgálatot, hogy feltárják miért van az élelmiszerpiacon ilyen jelentős drágulás. Ebben nincs semmi meglepő. Átfogó piacvizsgálatot máskor is szoktak végezni.

Nem mennék a vizsgálat elébe: várjuk ki mit fog kideríteni a hivatal.

Kell tartanunk boltbezárási hullámtól?

Az üzletszámok Magyarországon 1996-ban voltak a csúcson: akkor 166-167 ezer kiskereskedelmi egység működött idehaza. Azóta ez a szám évről évre folyamatosan csökken. Most olyan 100 ezer körül járunk.

A bezárások üteme viszonylag kicsi volt eddig az élelmiszer-kereskedelemben.

Viszont most itt volt a legnagyobb a drágulás. Óvatosan csak annyit tudok mondani, hogy 2023-ban a korábbi évek átlagánál valószínűleg nagyobb lesz az üzletbezárások üteme.

Összességében idén milyen évre számíthat az élelmiszer-kiskereskedelem?

Az első félév még nehéz lesz. Utána viszont tovább mérséklődik az infláció, - a kormányfő is egyszámjegyű drágulást vár -, úgy hogy közben a vállalkozásoknál a béremelések is elindultak és úgy tűnik, hogy a GDP-nél sem kell visszaesésre számítanunk.

Az év második felében már elindulhatunk egy javuló pályán. Év végére akár egy szerény növekedésre is sor kerülhet.