Súlyosbodhat a német gyógyszerhiány - Egy sor készítmény hatóanyagát a koronavírus-járvány gócpontjában gyártják

Hírek2020. feb 7.Növekedés.hu

Németországban egyre hosszabb a hiánygyógyszerek listája. A legutóbbi adatok szerint a patikák csaknem 260 gyógyszerből nem tudnak beszerezni. Vannak köztük alapvető fontosságú készítmények, például vérnyomáscsökkentők, rákgyógyszerek, antidepresszánsok, epilepszia elleni szerek.

Szerencsésnek mondhatók azok a betegek, akiknek a gyógyszerész helyettesítő készítményt tud felkínálni a receptre felírt szer helyett, bár itt is adódhatnak gondok, hiszen például egy 80 éves  szívbeteget nehéz lehet rászoktatni arra, hogy a napi egy tabletta helyett ezentúl négyet szedjen ugyanazon hatás eléréséhez. A kevésbé szerencséseknek viszont várniuk kell, hátha felbukkan a megszokott, bevált gyógyszerükből 1-1 dobozzal valamelyik patikában.

A rendszerszintű baj nem új keletű és nemcsak Németországot érinti, „ellenszer” viszont még nincs rá. Az alapvető ok a pénz. A gyógyszergyártó cégek ugyanis költségeik csökkentése érdekében a gyártást kiszervezték alacsonyabb bérszínvonalú országokba, legfőképpen Kínába, Indiába és Brazíliába. Ezekben az országokban nemcsak olcsóbb a gyártás, hanem jóval kevésbé szigorúak a munka- és környezetvédelmi előírások, mint Németországban, vagy másutt az EU-ban. A gyógyszergyárak így ugyan sokat spórolhatnak, az ellátás biztonságára viszont kevesebb a garancia.

Súlyos kockázat egyebek mellett, hogy számos hatóanyagot már csak néhány üzemben gyártanak. Ilyen például ibuprofén, amelynek világszerte csupán 5 előállítója van.

Ezért aztán egy-egy gyártási tétel szennyeződése, gépek meghibásodása, áramszünet, földrengés, sztrájk, zavargás esetén az egész globális ellátási láncolat megszakadhat, és a németországi patikákban is hiánycikk lesz az ibuprofén.

Német sajtójelentések szerint öt tartományi egészségügyi miniszter közösen igyekszik nyomást gyakorolni a szövetségi kormányra, hogy érje el a gyógyszercégeknél a gyártás visszatelepítését Németországba, vagy az EU-ba. Érvelésük szerint ezzel nagyban lehetne csökkenteni a kiszolgáltatottságot.

A kormány ugyan nem zárkózik el a javaslattól, de egyelőre más eszközökkel próbálja enyhíteni a hiányt. A tervek szerint kötelezheti majd például a létfontosságú szereket gyártó cégeket és nagykereskedőket arra, hogy képezzenek állandó tartalékot termékeikből.

A gyógyszeripari érdekképviseletek szerint a tartományi szakminiszterek követelése kevéssé életszerű, mert - mint mondják -  „a globalizációt visszafordítani” nemigen lehet. Szerintük inkább arra lenne szükség, hogy az EU lépjen fel határozottabban a nemzetközi kereskedelmi politikában, és küzdjön azért, hogy világszerte meghonosodjanak az Európában megszokott, magas szintű termelési szabályok, amelyek garantálhatják az ellátásbiztonságot.

A koronavírus miatti kínai korlátozások tovább fokozhatják az ellátási nehézségeket, mert a járvány gócpontjában, a közép-kínai Vuhan városában egy sor gyógyszerhez gyártanak hatóanyagot.

Sajtóértesülések szerint a német szövetségi gyógyszer-felügyeleti hatóság (BfArM) 19 ilyen készítményt azonosított be. Egy belső elemezés pedig nem tartja kizártnak, hogy hiány alakul ki azokból a szerekből, amelyeket a hermetikusan lezárt városban állítanak elő.