Mekkorát nőttek a reálbérek közel 10 év alatt?
ElemzésekMennyire volt sikeres a gazdasági felzárkózás, csökkent-e Magyarország sérülékenysége, illetve milyen mértékben emelkedtek a reálbérek a környező országokhoz képest? Ezekre a kérdésekre keresi a választ az MNB új tanulmánya.
Felzárkózási pálya
Matolcsy György jegybankelnök és Palotai Dániel főközgazdász és ügyvezető igazgató tanulmányukban bemutatják, hogy 2010 óta milyen fontosabb tendenciák figyelhetők meg Magyarországon.
A tanulmány kiemeli, hogy rendkívül ritka az olyan időszak, amikor úgy tud régiós szinten is kiemelkedően növekedni egy ország gazdasága, hogy nem kíséri azt a külső adósság megugrása, és a folyó fizetési mérleg egyenlegének jelentős romlása. Ezt az alábbi ábra is jól szemlélteti.
2013 és 2018 között a gazdaságpolitikai reformoknak, valamint a monetáris és fiskális politika összhangjának köszönhetően a magyar GDP 23 százalékkal bővült.
Másképp megfogalmazva ezen időszak alatt megvalósult a felzárkózás, hiszen a magyar gazdaság bővülési üteme évente átlagosan 2 százalékponttal meghaladta az Európai Unió fejlett gazdaságainak átlagát.
A növekedést támogatták az MNB innovatív programjai is, melyek elősegítették a hitelezés felfutását, és a gazdaság sebezhetőségének mérséklődését is.
Érdekesség, hogy a 7 év óta tartó hazai növekedési időszaknál hosszabb, a világgazdaság bővülését tartósan meghaladó növekedési időszakok aránya mindössze 6 százalék.
Javult az életminőség, emelkedtek a reálbérek
A dinamikus gazdasági növekedéssel összhangban 2010 óta a régióhoz és az egész EU-hoz képest is messzemenően Magyarországon bővültek a legnagyobb mértékben a reálbérek.
A magasabb reálbérek hozzájárultak a lakossági fogyasztás és a megtakarítások emelkedéséhez is.
Rendkívül kedvező fejlemény, hogy a bér-konvergencia mellett a foglalkoztatottság is jóval az EU átlag felé emelkedett. Összehasonlításképpen 2010-ben az egész EU-ban még hazánkban volt a legalacsonyabb a foglalkoztatottsági ráta. A foglalkoztatottak száma 2011-től 2018-ig összesen 750 ezer fővel nőtt, és 2019-ben elérte a 4,5 milliót főt.
Az életminőség javulását az egy főre eső GDP növekedése is kiválóan szemlélteti. Az egy főre eső GDP 2013 és 2018 között 20 százalékkal tudott bővülni, ami szintén jóval meghaladja az EU átlagot.
Versenyképesség
Ahhoz ugyanakkor, hogy a folyamat ne forduljon vissza, egyrészről fontos, hogy a jövőben se alakuljanak ki makrogazdasági egyensúlytalanságok, másrészről pedig meg kell találni a növekedésnek a fenntartható forrását, amely többek között a termelékenység és a versenyképesség fokozásában rejlik.
Csökkenő külső sérülékenység
Jelentősen csökkent a gazdaság nettó külső adóssága, vagyis a vállalatok, bankok, lakosság és az állam külföldi szereplőkkel szembeni hiteltartozása.
A magas külső finanszírozási képességnek köszönhetően 2021-re nulla százalék közelébe csökkenhet a mutató, aminek következtében sokkal védettebbek lehetünk egy-egy külső sokk idején.
Fenntartható költségvetési pálya
A fegyelmezett költségvetési politikának köszönhetően 2010 óta számottevően csökkent a költségvetési hiány, amely hozzájárult a GDP arányos bruttó államadósság süllyedéséhez is. Stratégiai fontosságú előrelépés.
Vállalati hitelezés
Az MNB programjainak köszönhetően újra egészséges mértékben bővül a vállalati hitelezés, amit a lenti ábra is jól mutat.
A hitelezés ráadásul egészséges szerkezetben történik, a vállalatok nem teljesítő hitelállománya ugyanis jelentősen csökkent. Ehhez hozzájárult az alacsony kamatkörnyezet, a robosztus lakossági fogyasztás, valamint a gyors gazdasági növekedés.
Adózás
Végezetül a beruházásbarát, innovatív vállalati környezetet támogatja, hogy az egész EU-ban Magyarországon a legalacsonyabb a társasági adó. Az alacsonyabb adókulcs növeli a vállalkozási szellemet, fehéríti a gazdaságot, és egyúttal hatékonyabbá teszi a vállalati szektort.
azt a külső adósság megugrása, és a folyó fizetési mérleg egyenlegének jelentős romlása. Ezt az alábbi ábra is jól szemlélteti.
2013 és 2018 között a gazdaságpolitikai reformoknak, valamint a monetáris és fiskális politika összhangjának köszönhetően a magyar GDP 23 százalékkal bővült.
Másképp megfogalmazva ezen időszak alatt megvalósult a felzárkózás, hiszen a magyar gazdaság bővülési üteme évente átlagosan 2 százalékponttal meghaladta az Európai Unió fejlett gazdaságainak átlagát.
A növekedést támogatták az MNB innovatív programjai is, melyek elősegítették a hitelezés felfutását, és a gazdaság sebezhetőségének mérséklődését is.
Érdekesség, hogy a 7 év óta tartó hazai növekedési időszaknál hosszabb, a világgazdaság bővülését tartósan meghaladó növekedési időszakok aránya mindössze 6 százalék.
Javult az életminőség, emelkedtek a reálbérek
A dinamikus gazdasági növekedéssel összhangban 2010 óta a régióhoz és az egész EU-hoz képest is messzemenően Magyarországon bővültek a legnagyobb mértékben a reálbérek.
A magasabb reálbérek hozzájárultak a lakossági fogyasztás és a megtakarítások emelkedéséhez is.
Rendkívül kedvező fejlemény, hogy a bér-konvergencia mellett a foglalkoztatottság is jóval az EU átlag felé emelkedett. Összehasonlításképpen 2010-ben az egész EU-ban még hazánkban volt a legalacsonyabb a foglalkoztatottsági ráta. A foglalkoztatottak száma 2011-től 2018-ig összesen 750 ezer fővel nőtt, és 2019-ben elérte a 4,5 milliót főt.
Az életminőség javulását az egy főre eső GDP növekedése is kiválóan szemlélteti. Az egy főre eső GDP 2013 és 2018 között 20 százalékkal tudott bővülni, ami szintén jóval meghaladja az EU átlagot.
Versenyképesség
Ahhoz ugyanakkor, hogy a folyamat ne forduljon vissza, egyrészről fontos, hogy a jövőben se alakuljanak ki makrogazdasági egyensúlytalanságok, másrészről pedig meg kell találni a növekedésnek a fenntartható forrását, amely többek között a termelékenység és a versenyképesség fokozásában rejlik.
Csökkenő külső sérülékenység
Jelentősen csökkent a gazdaság nettó külső adóssága, vagyis a vállalatok, bankok, lakosság és az állam külföldi szereplőkkel szembeni hiteltartozása.
A magas külső finanszírozási képességnek köszönhetően 2021-re nulla százalék közelébe csökkenhet a mutató, aminek következtében sokkal védettebbek lehetünk egy-egy külső sokk idején.
Fenntartható költségvetési pálya
A fegyelmezett költségvetési politikának köszönhetően 2010 óta számottevően csökkent a költségvetési hiány, amely hozzájárult a GDP arányos bruttó államadósság süllyedéséhez is. Stratégiai fontosságú előrelépés.
Vállalati hitelezés
Az MNB programjainak köszönhetően újra egészséges mértékben bővül a vállalati hitelezés, amit a lenti ábra is jól mutat.
A hitelezés ráadásul egészséges szerkezetben történik, a vállalatok nem teljesítő hitelállománya ugyanis jelentősen csökkent. Ehhez hozzájárult az alacsony kamatkörnyezet, a robosztus lakossági fogyasztás, valamint a gyors gazdasági növekedés.
Adózás
Végezetül a beruházásbarát, innovatív vállalati környezetet támogatja, hogy az egész EU-ban Magyarországon a legalacsonyabb a társasági adó. Az alacsonyabb adókulcs növeli a vállalkozási szellemet, fehéríti a gazdaságot, és egyúttal hatékonyabbá teszi a vállalati szektort.
