Egész Európában a magyar gazdaság nőtt a leggyorsabban

Elemzések2019. máj 16.Harsányi Péter

De vajon mennyire fenntartható az 5 százalék feletti növekedés? Melyek a főbb kockázatok és mi hajtja stabilan a gazdaságot? Mutatjuk, mit gondolnak erről az ING, a K&H, az Erste, és az MKB Bank vezető elemzői.

ING Bank

Az erős év eleji kezdés tükrében 4 százalékról 4,3 százalékra emelték az idei év egészére vonatkozó GDP növekedési prognózisukat – mondta lapunknak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Kiemelte, hogy az első negyedéves adat fényében még izgalmasabb lesz az MNB júniusi kamatdöntő ülése, amikor is az MNB közzéteszi az új GDP növekedési előrejelzését: nagyobb az esélye, hogy a jegybank felfelé módosíthatja a várható GDP növekedési pályát.

Az ING Bank vezető elemzője szerint a béremelkedésnek köszönhetően megugorhat a kereslet a szolgáltatás szektorban, amely tovább fűtheti a gazdasági növekedést a későbbiekben.

Mindazonáltal az erős évkezdés ellenére – éves szinten – elmaradhatunk idén a tavalyi rekord évtől. A kapacitáskorlátok, a külső kereslet visszafogott alakulása és a tavalyi évi magas bázis mind ezt a várakozást erősítik.

A fontosabb kockázatok tekintetében az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi háborút, az USA és az Unió közötti kereskedelmi tárgyalások alakulását, valamint az autóipari beruházások esetleges visszaesését érdemes kiemelni. A vállalati beruházásokra negatívan hat, hogy jelenleg megnőtt a bizonytalanság a magyarországi Mercedes és BMW beruházások jövőjével kapcsolatban.

Amennyiben előtérbe kerülnek a fent említett kockázatok, az a növekedés lassulásához vezethetne, azonban még így is 2 százalékponttal az EU átlag felett lenne a GDP bővülési ütemünk.

K&H Bank

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője úgy látja, hogy az erős adatra már lehetett számítani az elmúlt hónapok robosztus makrogazdasági adatainak fényében.

Az ipar és az építőipar jelentős mértékben bővült az év eleje óta, miközben a kiskereskedelmi értékesítések is számottevően növekedtek.

Ennek tükrében a K&H Bank még áprilisban 4,2 százalékra módosította a korábbi 3,8 százalékról az egész éves növekedési előrejelzését. Miután az első negyedéves GDP adat a K&H Bank 5,2 százalékos várakozásainak megfelelően alakult, pillanatnyilag nem változtatnak az egész éves prognózisokon.

Kedvező fejlemény, hogy az év végi gyengélkedést követően ismét gyorsulni kezdett Németország és az eurózóna gazdasága, ami tekintettel a szoros kereskedelmi kapcsolatokra felfelé segíti a magyar növekedést is. Másrészről a bérek növekedése és az erős belső fogyasztás felfelé hajtja a szolgáltatások iránti keresletet, amely növeli egy-egy pozitív meglepetésnek az esélyét.

A kimagasló első negyedéves növekedési ütem ugyanakkor az év végéig nem tartható fent, miután sok egyszeri tétel segítette a számokat.

Az építőipar az áfaemelés elhalasztásának köszönhetően több mint 60 százalékkal ugrott meg márciusban, ez azonban nem fenntartható. Ehelyett inkább egy 20-30 százalék körüli éves bővülés lenne egészséges.

Ezenkívül idén tetőznek az EU források, melyek kifutásával az elkövetkezendő negyedévekben lassulhat a növekedés dinamikája.

Kockázatot jelent továbbá, hogy miként alakul idén a mezőgazdaság teljesítménye a kedvezőtlen időjárási körülmények árnyékában.

A beruházások szempontjából negatív fejlemény, hogy elhalaszthatnak több beruházást is, többek között a Mercedes gyárban.

Nemzetközi oldalról pedig az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi konfliktust, a Brexit elhúzódását és az USA-EU kereskedelmi tárgyalásokat lehet megemlíteni veszélyforrásként.

Habár amíg az Egyesült Államok Kínával van elfoglalva, addig nagy valószínűséggel nem vet ki az európai autógyártókra védővámokat Donald Trump amerikai elnök - véli az elemző.

Erste Bank

Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető elemzője szerint a növekedés egyik legfontosabb hajtóerejét továbbra is a lakossági fogyasztás jelenti majd. A feszes munkaerőpiac, a folytatódó bérkiáramlás, a magas szinten lévő fogyasztói bizalom nem igazán sugallják a fogyasztás lassulását az idei évre nézve.

A beruházások növekedése a 2018-as kiemelkedő adat után lassulhat ugyan, azonban összességében továbbra is magas maradhat, és az éves szintű növekedés 8-12 százalék körül alakulhat.

Talán az exportkilátások kapcsán a legnagyobb továbbra is a bizonytalanság a külső környezeti kockázatok miatt,

ideértve a kereskedelmi háború további alakulását vagy a Brexit megoldatlanságát. Azonban ha a főbb exportpiacainkon tényleg elindul az év második felében egy lassú kilábalás, ez várhatóan segíti a hazai export teljesítményét is.

Összességében úgy látja, hogy az idei évben – a 2018-as 4,9 százalékhoz képest lassulhat ugyan – de továbbra is erős maradhat a GDP növekedése. A jelenlegi 3,8 százalékos GDP növekedési előrejelzésüket az első negyedéves teljesítmény részletes bontásának ismerete után valószínűsíthetően felfelé korrigálják, várhatóan kicsivel 4 százalék fölé.

MKB Bank

Az MKB Bank Elemzési Központjának várakozásai alapján a hazai üzleti ciklus már kifejezetten érett szakaszban van, így a termelő tőkére jellemző magas kapacitáskihasználtság és az intenzív munkaerőhiány már egyre inkább gátat szab a növekedésnek.

Következésképpen a tavalyi kimagasló 4,9 százalékos növekedéshez képest idén lassabb gazdasági növekedésre számítanak, amelyhez képest 2020-ban alacsonyabb, 3 százalék körüli dinamikát prognosztizálnak. A korábbi előrejelzésük alapján 3,8 százalékos növekedést vártak 2019 egészére nézve. Azonban az első negyedéves GDP adat megjelenése előtt az ipari termelésre és az építőipari aktivitásra vonatkozó adatok alapján már látszott, hogy felfelé ható kockázatok övezik az előrejelzéseket.

A konkrét GDP adat ismeretében már egyre nagyobb esélyét látják, hogy az idei év egészét nézve 4 százalék felett alakulhat a hazai növekedés, de nem éri el a tavalyi növekedés mértékét.

A hazai export dinamikáját alapvetően az eurózóna (a hazai export kb. 60 százaléka ide irányul) és a hozzá szorosan kapcsolódó valutaövezeten kívüli európai országok (a hazai export kb. 20 százaléka ide irányul) kereslete határozza meg. Várakozásaik szerint a folyamatosan bővülő ipari kapacitások hatására az előttünk álló években növekedhet a hazai gazdaság exportpiaci részesedése.

Így az eurózónából érkező kereslet lassulása mellett is dinamikus export-növekedésre számítanak. Ellenben a további kapacitásbővítő ipari beruházások elmaradásával érdemben lassulhat a hazai export növekedése az elkövetkezendő években.