Miért függ ennyire a külföldi segélyektől a kutyaszorítóba került Ukrajna?

Elemzések2019. okt 3.Szabó Anna

A Kijevnek szánt 391 millió dolláros amerikai hadisegély áll a Donald Trump amerikai elnök ellen indított vádemelési eljárás hátterében, ám ez az összeg csak csepp a tengerben. Ukrajna évek óta nemzetközi segélyektől és hitelektől függ. Miért ennyire kiszolgáltatott az ország, és mekkora árat fizet az állandóan fenyegető összeomlás elkerüléséért?

Donald Trump amerikai elnök a jelek szerint azért tartott vissza pénzeket Ukrajnától a nyáron, hogy rávegye őket: nyomozzanak újra demokrata ellenfele, Joe Biden családja ellen. Ráadásul a telefonbeszélgetés tanúsága szerint Volodimir Zelenszkij ukrán államfő hajlott is arra, hogy felújítsa a vizsgálatot, engedve „a zsarolásnak”, bár a napokban úgy nyilatkozott, hogy nem értette, miért késlekedik Washington a segély utalásával.

A Kijevnek szánt 391 millió dolláros amerikai hadisegély áll a Donald Trump amerikai elnök ellen indított vádemelési eljárás hátterében, ám ez az összeg csak csepp a tengerben. Ukrajna – amely a Nyugat és Vlagyimir Putyin Oroszországa közötti ütközőzónává vált – az elmúlt években folyamatosan kapta a milliárdokat a nemzetközi szervezetektől, hitelek és támogatások formájában. Hogyan kerülhetett Ukrajna ennyire függő helyzetbe?

Állandó csődközelben

Az ukrán gazdaságról nehéz lenne azt állítani, hogy bármikor is különösebben erős lett volna, de a 2008-as nemzetközi válság még inkább visszavetette. A válság hosszú évekre elhúzódott: Kijev mindössze 0,3 százalékos GDP-növekedést tudott felmutatni még 2010-ben is, ami 2013-ra stagnálásba csapott át, hogy aztán újra recesszióba kerüljön. A bajok egyik fő oka az ukrán függetlenséget kikezdeni próbáló Moszkva „halálos ölelése” volt. Az orosz szomszéd a Gazprom óriásvállalat vezérletével több ízben is földgázháborút indított Kijev ellen, ami leginkább abban öltött testet, hogy nemfizetésre hivatkozva az uk­rá­nok elől el­zár­ta a gáz­csa­pot, ami tápot adott a politikai káoszról, illetve az esetleges ukrán fizetésképtelenségről szóló híreknek.

Ukrajna hadikiadásai (ezer millió USD)

ukrán hadikiadások

Kijev Oroszországtól való függőségét mi sem jelezte jobban, mint az, hogy Mi­ko­la Az­arov mi­nisz­ter­el­nök 2013-ban, közvetlenül a ter­ve­zett ün­ne­pé­lyes alá­írás előtt ­je­lent­ette be Uk­raj­na vissza­lé­pé­sét az Európai Uni­ó­val kö­ten­dő társulási meg­ál­la­po­dás­tól, amely elő­se­gí­tet­te volna az or­szág nyu­ga­ti in­teg­rá­ci­ó­ját. A Vlagyimir Putyinnal való összefogás demonstrálása után nem volt megállás, az ukrán nép gyakorlatilag fellázadt Viktor Janukovics elnök ellen, majd 2014-ben hatalomra került a Nyugat-barát Petro Porosenko-kormány. Ám eközben az oroszok megszállták a kiemelt stratégiai jelentőségű Krím-félszigetet és a kelet-ukrajnai szakadárok támogatásával háborús helyzetet hoztak létre. Végül kirobbant a kelet-ukrajnai háború, ami végképp megrogyasztotta a gazdaságot. 

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) adatai szerint 2014-ben 6,6 százalékkal csökkent az ukrán GDP, 2015-ben pedig 9,8 százalékos visszaesést sikerült produkálni.

A csődközeli helyzetben az ukrán fizetések, nyugdíjak és megtakarítások elértéktelenedtek, miután a hrivnya árfolyama a harmadára csökkent a dollárhoz képest. Az árak gyorsan, 50-60 százalék körüli ütemben nőttek, miközben meredeken csökkent az életszínvonal. Londoni pénzügyi elemzők szerint ebben az időben az európai felzárkózó térség legsebezhetőbb gazdasága volt Ukrajna.

Porosenko akkori ukrán elnök nekiállt a szükséges gazdasági reformok egy részének, és volt is olyan terület, ahol sikereket ért el. Így megtisztította és konszolidálta az ukrán bankrendszert, ami tömeges bankcsődhöz vezetett ugyan, de a gazdaság fehérítése szempontjából nélkülözhetetlen lépés volt.

Decentralizálta az ország pénzügyi rendszerét, fehérítési célokból átalakította az adórendszert, és bármennyire is fájó volt a lakosság számára, közelítette az energiahordozók árát a világpiaci árhoz.

Aláírta azt az uniós társulási szerződést is, amely gyakorlatilag elődje, Viktor Janukovics bukását okozta. Az oligarchának is titulált Porosenko egy korrupció elleni programot is elindított, bár ebben nem ért el igazi eredményt. Ráadásul az idei elnökválasztáson elbukott elnök mára maga is gyanúba keveredett, az ukrán Állami Nyomozó Iroda augusztusban vizsgálatot indított ellene egy korábbi Maldív-szigeteki luxusnyaralása miatt. 

Meglepő életjelek

Részben a reformintézkedések hatására 2016 után – vagyis nyolc évnyi válságot követően – megkezdődött az ukrán gazdaság lassú talpra állása. A növekedés üteme a 2016-os és a 2017-es 2,5 százalék után 2018-ban elérte a 3,5 százalékot. A 2017-es 2,5 százalékos GDP-bővülés egyébként jórészt annak tudható be, hogy a duplájára emelkedett a minimálbér. A kilátások most se rosszak, az ukrán jegybank idén júliusban a korábbi 2,5 százalékról 3 százalékra javította az idei GDP alakulására vonatkozó előrejelzését. A második negyedévben egyébként minden korábbi várakozást felülmúló, éves szinten 4,6 százalékos GDP-növekedést mértek, ami valószínűleg a kiváló gabonatermésnek és -exportnak köszönhető. Jövőre és 2021-re is három százalékot meghaladó növekedésre számítanak Ukrajnában.

2017 végére az államadósság mértéke a GDP 72 százalékát tette ki, miközben 2016-ban még 81 százalékra rúgott. Igaz, 2013 végén ez a szám még csupán 40 százalék volt, egy évre rá viszont már közel 70 százalékra ugrott, hiszen az ország csődközelbe került és nyakig eladósodott. A munkanélküliek aránya mostanában hivatalosan 8 százalék körül alakul, de nem szabad elfeledkezni arról, hogy az elmúlt negyedszázadban legalább 10 millió ukrán távozhatott szülőhazájából, így a lakosság mára 41-42 milliósra apadt. Uniós becslések szerint mintegy hatmillió ukrán dolgozhat külföldön vendégmunkásként. 

Ukrajna hivatalosan még így is Európa legszegényebb országa: a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint 2018-ban az egy főre jutó GDP mindössze 2963 dollár volt, igaz, a feketegazdaság nagymértékben torzíthatja az adatokat.

Szakértők szerint valójában évi 6-7 százalékos növekedésre lenne szükség ahhoz, hogy az életszínvonal számottevően növekedjen. 

Még mindig lélegeztetőgépen 

Miután Kijev lényegében a Nyugattól való pénzügyi függés kialakításával tudja csak felvenni a harcot Oroszországgal szemben, így az elmúlt években a különféle szervezetek által nyújtott gigantikus hitelek jelentették számára a fő fogódzót.

Ukrajna már többször kapott mentőövet az IMF-től, és persze cserébe mindent el kellett fogadni, amit a valutaalap diktált. Az IMF küldöttsége legutóbb épp szeptemberben tárgyalt Kijevvel egy új, hároméves programról a kibővített finanszírozási mechanizmus keretében. Az idei választások nyomán ugyanis új ukrán vezetés került hatalomra, amely ambiciózus célokat tűzött ki a gazdaság átalakítására, a nagyobb növekedés elérésére és a lakosság életszínvonalának emelésére.

Az új IMF-program keretében a Kijev 5-10 milliárd dollár közötti hitelkeretre számíthat, amelynek első részletét – kétmilliárd dollárt – az év végéig szeretné megkapni.

Ez már a sokadik IMF-kölcsön Ukrajna számára: a nemzetközi szervezet legutóbb tavaly hagyott jóvá egy 14 hónapra szóló 3,9 milliárd dolláros készenléti hitelkeretet, amelynek első, 1,4 milliárd dolláros részletét még abban a hónapban át is utalta. Ez a készenléti hitelkeret a 2015-ben elindított 17,5 milliárd dolláros négyéves IMF-program kiváltására szolgált, mivel annak lejárt a határideje.

Ebből a 17,5 milliárd hitelből egyébként Kijev csak 8,7 milliárd dollárt tudott felvenni négy év alatt, azt is csak részletekben csepegtetve.

Emellett Ukrajna idén 529 millió euró, a Világbank által garantált hitelt kapott a Deutsche Banktól. A kölcsönt két részletre bontva kapta az ország: 240 millió eurót 4 éves, 289 millió eurót pedig 10 éves lejárattal. A Világbank tavaly decemberben hagyta jóvá, hogy 750 millió dollár kölcsönre pénzügyi biztosítékot nyújt Ukrajnának. Az első ilyen, a Világbank által garantált hitel – 349 millió euró – még 2018 végén érkezett be az állami költségvetésbe. 

Ugyancsak tavaly fogadta el az Európai Bizottság, hogy Ukrajna egymilliárd euró összegű uniós támogatásban részesüljön a gazdasági stabilizáció és a strukturális reformok előmozdítása céljából. A kifizetések folyósításának feltétele – többek között –, hogy az ország reformintézkedéseket hajtson végre az ukrán gazdaság sebezhetőségének csökkentése érdekében. 

Milliárdokkal segítette már tehát a nyugati közösség az oroszoknak erősen kiszolgáltatott Kijevet, hogy ezzel biztosítsa Ukrajna oroszellenességét. És akkor még nem volt szó a hadi segélyekről.

A legújabb Trump-botrány alapját adó katonai segély-befagyasztást épp szeptemberben oldotta fel Washington, így 250 millió dollárt az amerikai védelmi minisztérium költségvetéséből irányoznak elő Ukrajnának, 141,4 millió dollárt pedig a külügyminisztérium büdzséjéből.

A segély haditechnikai eszközök és hadi felszerelések beszerzésére, valamint szolgáltatásokra fordítható, hogy erősítsék az ukrán hadsereg védelmi képességét.

Ez a katonai támogatás az Egyesült Államok részéről az ukrán népnek az orosz agresszió elleni harchoz az országaink stratégiai partnerségéről tanúskodik, és komoly hozzájárulás jelent az európai és az euroatlanti biztonság megerősítéséhez

– írta az ukrán nagykövetség.

Lapinformációk szerint összesen 1,5 milliárd dollárra emelkedett annak a támogatásnak az összege, amellyel az Egyesült Államok a Krím-félsziget 2014-ben történt bekebelezése óta segítette Ukrajnát, így ez az évi 4-4,5 milliárd dolláros hadikiadásnak csak töredéke.

A támogatás révén – többek között – gépkarabélyokat, gránátvetőket, rádiólokátor-zavarókat, különféle parancsnoki rendszereket, éjjellátókat és orvosi eszközöket vásároltak. Az új elnök, Zelenszkij mindenesetre most még több Javelin páncéltörő rakétára áhítozik, amelyekkel fel lehet venni a harcot az orosz tankok ellen. A hadikiadások csökkenésére tehát egyhamar nem lehet számítani, ami óriási megterhelést jelent a költségvetésnek, és évente a GDP 4-5 százalékát is felemészti.