Mennyi adót fizetünk jövőre?

Kis hiány, nagy tartalék

Az állami költségvetés hiánya az utóbbi években jócskán a maastrichti kritériumok által megszabott szint alatt van, jövőre azonban sokkal alacsonyabb lesz, mint eddig: a GDP egy százaléka, 412 milliárd forint. További érdekesség még, hogy ugyanilyen nagyságú tartalékot képeztek benne, leginkább azért, hogy ha az európai országok, mindenekelőtt fő exportpiacaink gazdasági növekedése a vártnál jobban lassulna és ez már nálunk is érzékelhető lenne, ne kelljen emiatt új intézkedéseket hozni.

A tartaléknak ugyancsak jelentős szerepe lehet abban, hogy az előre nehezen kalkulálható, adott esetben nagy kiadással járó családvédelmi akciótervet fedezze abban az esetben is, hogy ha a támogatásokat a várakozásokhoz képest jóval többen veszik igénybe idén és jövőre. Előfordulhat persze, és ez lenne az optimális eset, hogy a tartalékok nem kerülnek teljes egészében felhasználásra: ebben az esetben, ahogy azt a Növekedés.hu kérdésére Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, a fennmaradó összeget gazdaságélénkítésre fordítják.

Biztonság és növekedés

A kormány 4 százalékos gazdasági növekedéssel számol jövőre is, így a GDP összege 48 780 milliárd forintra nőhet, (fejenként 5 millió forint, 15 800 euró, illetve 17 700 dollár). A költségvetés összeállításánál két fő szempontot vettek figyelembe: a biztonságot és a növekedést, vagyis azt, hogy romló külső gazdasági körülmények mellett is stabil legyen a büdzsé helyzete, ugyanakkor támogassa a gazdasági növekedést.

Adócsökkentés

Jövőre is lesz adócsökkentés, mégpedig a hat éves megállapodásban szereplő szociális hozzájárulási adó csökkentésének esedékes 2 százalékpontos része (ezzel már negyedszer csökken ez az adónem, a kezdeti 27 százalékról 15,5 százalékra) jövő július elsején. Az adócsökkentés feltétele az idei 6 százalékos reálbérnövekedés, de ez most már lényegében biztosra vehető, hogy meglesz. A munkát terhelő adók aránya ezzel a nettó bérhez képest 76 százalékra csökken (négy éve 92 százalék volt).

Központi költségvetés

A központi költségvetés összes bevétele 14 520 milliárd, kiadása 14 880 milliárd forint lesz, ez a GDP 30,5 százaléka. A költségvetés adósságának kamata nélkül pozitív az egyenleg (ez az elsődleges egyenleg), összesen 687 milliárd forint, a GDP 1,4 százaléka. A kamatkiadás 1080 milliárd forint körül fog alakulni (ez a 30 ezer milliárd körüli államadósságot figyelembe véve 3,5 százalékos átlagos kamatszintnek felel meg).

Egészségügy, nyugdíj

Az egészségbiztosítási alap bevétele és kiadása egyaránt 2682 milliárd forint lesz, ez 11 százalékos növekedés az ideihez képest, a GDP 5,5 százaléka. A nyugdíjbiztosítási alap bevétele is kiadása 3588 milliárd forint, ez 4 százalékos növekedés, a tétel a GDP 7,35 százalékát teszi ki. A helyi önkormányzatok kiadása 2998 milliárd forint lesz, 45 milliárd forint hiány mellett. A teljes államháztartás adatai így az elkülönített állami pénzalapokat is belevéve: 24 377 milliárd forint bevétel és 24 800 milliárd forint kiadás, a GDP 50,8 százaléka.

Bevételek

Nézzük ezek után, hogy miből adódnak a jövő évi költségvetés bevételei. A legnagyobb tétel az áfa, amely lényegében 5000 milliárd forintot jelent, de ide köthető még a jövedéki adók 1226 milliárd forint értékben és az egyéb fogyasztáshoz kapcsolódó adók 215 milliárd forint értékben. A legnagyobb bevétel így a fogyasztáshoz kötődő adókból keletkezik összesen 6440 milliárd forintos értékben, valamennyire ide sorolható még a pénzügyi tranzakciós illeték 226 milliárdos bevétele.

A második legnagyobb bevételtípus a személyi jövedelemadóból származik: ez a tervek szerint 2609 milliárd forint lesz. Jelentős tétel még a gazdálkodó szervezetek befizetései, a pénzügyi szervezetek különadójával együtt ez 1190 milliárd forint, a társasági adó 501 milliárdot hoz. Jelentős összeg, 230 milliárd forint jön össze az illetékekből.

A többi tételt nem soroljuk fel, az eddigiekből jól látszik, hogy a kormány szándékainak megfelelően a fogyasztáshoz kapcsolódó adók aránya egyre nagyobb, aminek más adónemek csökkentésén kívül a gazdaság fehéredése is az oka. Ugyancsak döntő tétel a személyi jövedelemadó, nem is véletlen, hogy nem erőltetik ennek további általános csökkentését, fontosabb egyelőre más adónemek, mindenekelőtt a szociális hozzájárulási adó mérséklése.

Babaváró támogatás

A költségvetés kiadási oldalát most nem részletezzük, hisz ez a sokkal összetettebb oldal, egyetlen érdekességet emelünk ki: a babaváró támogatás kamattámogatására a költségvetés 20 milliárd forintot szán jövőre. Miután az első időszakban lényegében senki nem fizeti a kamatot, a teljes kamatfizetés az államra hárul, 5 százalékos kamattal számolva ez 400 milliárd forint összegű folyósított hitelt jelent. Ha egyszerűsítve úgy tekintjük, hogy mindenki a maximális 10 millió forintot igényli, akkor ez 40 ezer hitelfelvevőt jelent (a helyzet ennél kissé bonyolultabb, hisz akik a jövő év folyamán veszik fel a hitelt, azok után csak a kamat időarányos részét kell kifizetni, de a nagyságrendet mégis érzékelteti a szám).