Magyarországon 12,5 év átlagbérből vásárolható egy lakás, Ausztriában 10

A dinamikus béremelkedésnek, a kimagasló gazdasági növekedésnek, az alacsony kamatkörnyezetnek, a lakosság alacsony GDP arányos hitelállományának, a szűk újlakás kínálatnak, valamint a 2008-as válság miatti alacsonyabb bázisnak köszönhetően ismét Magyarországon nőttek a leggyorsabban az ingatlanárak.

Az ingatlanárak nagyobb mértékben emelkedtek az elmúlt években a béreknél, ezért hazánkban már több mint 12 évet kell dolgozni ahhoz, hogy egy átlagos fizetésből megvásárolhassunk egy átlagos lakóingatlant. Ez európai összevetésben viszonylag hosszú időnek számít.

Balogh Lászlót, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértőjét is megkérdeztük, hogy miként látja az az ingatlanpiac aktuális állapotát, vár-e további áremelkedést, illetőleg milyen fontosabb kockázatokat lát az ingatlanpiac szempontjából.

Balogh László elmondása alapján 2015 és 2018 között 32 százalékkal emelkedtek a magyarországi lakásárak, az EU-s országok közül ez kiemelkedő érték. A dobogón Írország és Csehország szerepel 31, illetve 30 százalékos drágulással, majd Lettország következik 29 százalékkal.

A hazai ingatlanpiaci szárnyalás azonban összhangban van azzal, hogy Magyarországon a 2015-ös szinthez képest 29 százalékos béremelkedés ment végbe, és az egy főre jutó GDP is majdnem 20 százalékkal gyarapodott. Egy ilyen mértékű GDP növekedés és béremelkedés az egész Európai Unióban kimagasló.

Balogh László szerint a kedvező fundamentumok és a gyors béremelkedés miatt a következő 2 évben várhatóan folytatódik az ingatlanok áremelkedése, mindazonáltal a dinamika csökkenhet. Támogatja továbbá az ingatlanpiac szárnyalását, hogy a 2008-as válság miatti értékcsökkenést napjainkra hozzuk be, illetve, hogy reálértéken mostanában értük csak el a válság előtti árszinteket.

Egyelőre nem látni komolyabb kockázatokat, de nem szabad elfelejteni, hogy az ingatlanpiac az érett szakaszban van, már évek óta kétszámjegyű az éves áremelkedési ütem. Az elmúlt időszakban ezenfelül a béremelkedést és a gazdasági teljesítményt meghaladó mértékben nőttek a lakásárak, ami nem fenntartható.

További kockázatként a hitelkamatok esetleges megugrását lehetne megemlíteni, ami miatt sok magánszemély nehéz helyzetbe kerülhetne, de egyelőre nem számolunk ilyen forgatókönyvvel. A befektetői aktivitás csökkenése is veszélyforrás lehet, és ezzel érdemes is középtávon kalkulálni az ingatlanokon elérhető hozamok csökkenése miatt.

Végezetül egy előre nem látható komolyabb nemzetközi válság begyűrűzhetne Magyarországra, amit megérezne az ingatlanpiac is, bár jelenleg mérsékelt az esélye egy ilyen eseménynek.

Főváros és vidék

Arra a kérdésünkre, hogy miért szakadt ennyire szét a főváros és a vidék, Balogh László elmondta, hogy napjainkra az urbanizációs trend egyre jobban felerősíti a fővárosok szerepét. Az elérhető munkahelyek, valamint a gazdasági és politikai szempontok alapján is vonzóbb a főváros vagy egy-egy nagyobb város, mely tendencia mellesleg a régiós országokban is megfigyelhető.

Magyarországon a kisebb települések esetében segíthet a falusi CSOK, azonban az elnéptelenedés megállításához az oktatási és a munkalehetőségeket, valamint a közlekedési lehetőségeket is fejleszteni kell.