Mennyi halálos áldozattal jár valójában a koronavírus-járvány?

Érdekes tanulmány jelent meg a COVID-19 járványt okozó koronavírus halálozási rátájáról a vezető londoni egészségügyi egyetemhez tartozó CMMID (Fertőző betegségek matematikai modellezésének központja) honlapján. A szerzők a februárban karantén alá vont Diamond Princess üdülőhajó esetét használták fel számításaikhoz.

Az eset előzménye, hogy a hajó korábbi útján egy hongkongi utas, aki Yokohamából Hongkongig utazott, hazaérkezése után hat nappal bejelentkezett egy helyi kórházba, ahol február 1-jén kiderült róla, hogy koronavírussal fertőzött. A tengerjáró február 3-án érkezett vissza Yokohamába, és ezután vonták karantén alá a japán hatóságok.

Ezután egyből elkezdték a teszteket a hajón, ahol 3711 utas és dolgozó tartózkodott. Az utasok többségére 14 napos karantén várt, kivéve azokat, akik közelebbi kapcsolatba kerültek az első pácienssel, nekik még tovább kellett maradniuk a hajón. Február 20-ra már 634 esetet tartottak számon (ez 17 százalékos arányt jelentett), és közel a felük, 328 tünetmentes volt.

Összességében 3063 tesztet végeztek a hajón, először az idősebbeken. Az emberek többsége február 22-éig elhagyhatta a hajót. Február 29-ig heten haltak meg, mind 70 év felettiek voltak. 

Ezek tehát a száraz tények, amelyek alapján a tudósok megbecsülték a halálozási rátát. A számítások során, többek között, figyelembe kellett venniük azt is, hogy a fertőzés kialakulása, annak igazolása illetve az esetleges halálozás között mennyi idő telt el. A különböző tényezők alapján korrigálták az értékeket, és így az jött ki, hogy

a hajón a megbetegedettek körében 2,3 százalék volt a halálozási arány, az összes fertőzötthöz (beleértve a tünetmenteseket) viszonyítva pedig 1,2 százalék lehetett a mortalitási ráta. Az új koronavírus jellemző módon a 70 évesnél idősebbek körében sokkal magasabb, 18 és 9 százalékos volt a mortalitási ráta, a 0 és 9 év közötti gyerekek kategóriájában egy tünetmentes esetet jegyeztek fel. Az átlagos életkor egyébként 58 év volt a hajón.

Kicsit eltér ettől az Egészségügyi Világszervezet (WHO) számítása. Néhány napja bejelentette, hogy a bizonyított Covid-19-esetek mintegy 3,4 százaléka végződik halállal.

A ráta azonban még azt az állapotot tükrözi, amikor 90869 megerősített megbetegedéshez még csak 3112 haláleset társult. Tegnap este világszerte majdnem már 138 ezer megbetegedésnél és csaknem 7080 halálesetnél tartott a járvány, a mortalitási arány tehát most már 3,9 százalékra nőtt.

A legrosszabb helyzet Olaszországban alakult ki, ahol a John Hopkins Egyetem adatai szerint 7,7 százalékos a halálozási arány, Spanyolországban 3,5, Franciaországban pedig 2,3, míg a németeknél 0,19%.

A viszonylag magas globális halálozási ráta sokakat meglepett, hiszen a korábbi becslések Kína esetében 2 százalékra tették ezt az értéket. A 3,9 százalékos ráta elég riasztóan hangzik, a szezonális influenza csak a fertőzöttek 0,1 százaléka számára halálos, a rettegett spanyolnátha pedig a betegek 2-3 százalékát ölte meg. 

Járványügyi szakértők tehát némileg túlzásnak tartják a 3,9 százalékos értéket, és úgy becsülik, hogy mire lezajlik a járvány, 1 százalék körül állapodik meg a halálozási ráta. Azért sem lehet most pontos számot mondani, mert még a fejlett egészségügyi rendszerrel rendelkező országokban is küzdenek az elegendő számú teszt elvégzésével. Az alábbiakban a kínai Covid-19 járvány január-februári alapján láthatóak a halálozási ráták az egyes korcsoportok szerint:

Ráadásul a tapasztalat azt mutatja, hogy a fertőzöttek mintegy 80 százaléka enyhébb betegségen esik át, és lehet, hogy el se megy az orvoshoz. Így nem derül ki, hogy az új koronavírus őt is megfertőzte. Ezért van az, hogy egy járvány indulásakor mindig rosszabb képet mutat a halálozási ráta – írja a Vox.com. Akkor kapnánk valós képet a helyzetről, ha olyan tesztet sikerülne kidolgozni, amely megmutatja, hogy a lakosság hány százalékában fejlődött ki antitest a vírus ellen.