Mennyivel tartozik Magyarország a külföldiek felé?

2018 során a fizetésimérleg adatai alapján az ország stabilabbá vált, sérülékenysége csökkent - nyilatkozta a Növekedés.hu-nak Kuti Zsolt. A Magyar Nemzeti Bank igazgatója hangsúlyozta, hogy

a folyó fizetési mérlegünk továbbra is többletes, tavaly a GDP körülbelül fél százalékát tette ki. Ez mintegy két százalékpontos csökkenést jelent a 2017-es értékhez képest, azonban a gazdaság külső adósságszintje tovább csökkent.

Kuti Zsolt értékelése szerint a fenti folyamatok egyik oka a külkereskedelmi többlet mérséklődése volt.

Ennek alakulásában különösen érdekes fejlemény, hogy az áruegyenleg (tehát a hazánkba importált termékek és a Magyarországról exportált termékek eredőjének) csökkenése főként a hazai vállalatok gyors ütemben bővülő beruházásaihoz kapcsolódik, miközben a fogyasztás növekedése is hozzájárult.

Emellett továbbra is jelentős az EU-transzferek beáramlása, illetve a külföldön dolgozó magyarok jövedelme is a GDP 2 százalékával javítja a folyó mérleget.

Amit még nagyon fontos kiemelni, hogy a profitegyenleg viszont valamelyest romlott, ami azt jelenti, hogy a Magyarországon működő külföldi vállalatok jövedelme összességében nőtt az elmúlt időszakban – ennek hatását ugyanakkor ellensúlyozta, hogy a csökkenő külső adóssággal párhuzamosan kevesebb kamatot kell fizetnünk külföldre - mondta Kuti Zsolt.

Magyarország külső eladósodottsága ennek eredményeképpen mérséklődött. A nettó külső adósság a GDP 8 százalékára esett vissza, ami elhanyagolható a válság előtti kiugró 60 százalékos szinthez képest.

Ezzel párhuzamosan a rövid külső adósságunk is csökkent – ez azért különösen fontos, mert ez mutatja meg, hogy devizatartalék-megfelelés szempontjából – tehát, hogy az országnak van-e elég fedezete a deviza kiadásaira – érdemben javult a helyzet.

2018 végén Magyarországon körülbelül 17 milliárd euró volt a rövid külső adósságszint, miközben a devizatartalék szintje, aminek ezt legalább fedeznie kell, 27 milliárd eurót tett ki.

Tehát érdemi a többletünk, ami nagyfokú biztonságot jelent a devizatartalékmegfelelés tekintetében - fogalmazott az MNB igazgatója, aki a régióval kapcsolatban elmondta: azt látjuk, hogy a régióban hasonló folyamatok zajlanak a fizetési mérlegben, mint Magyarországon.

Összességében a külkereskedelmi egyenleg mindenhol csökken, ami az érdemi jövedelem-bővüléshez, valamint a beruházások jelentős növekedéséhez köthető, mindez az áruegyenleg romlását eredményezi.

Ezzel párhuzamosan ugyanakkor Magyarország arányosan több EU-transzfert tudott lehívni, mint a régió többi országa.

Összességében a folyó fizetési mérleg egyenlege mindenhol csökkent, a nettó külső adósságszint Magyarországon viszont jóval nagyobb mértékben tudott mérséklődni, mint a régiós országokban, így ma már Szlovákia és Lengyelország szintje alatt vagyunk.