Több mint ezer milliárd forintot kerestek tavaly a külföldön dolgozó magyarok

Hírek2019. ápr 4.Szabó Anna

Az egy évnél rövidebb ideig külföldön élő magyar munkavállalók mintegy 3,2 milliárd eurót kerestek tavaly, a legtöbb pénzt Ausztriából, Németországból és Nagy-Britanniából küldték haza - derül ki a jegybank friss adataiból.

Tavaly a külföldön munkát vállaló magyarok az előző évhez kissé kevesebbet kerestek, de az összeg még így is 3,2 milliárd euró (mintegy 1020 milliárd forint körül) kerestek, és ebben a statisztikában csak az egy évnél kevesebb ideig kint élők jövedelmét számították be.

A válság után az átmenetileg külföldön dolgozó gazdasági szereplők munkajövedelme dinamikusan bővült, ami hozzájárult a hazai jövedelemegyenleg javulásához.

2017-ben megfordult ez a tendencia, és a hazautalások késsé mérséklődtek, ami köthető az átmenetileg külföldön dolgozó magyar munkavállalók bérjövedelmeinek csökkenéséhez is.

Ezzel párhuzamosan az egy évnél rövidebb ideig Magyarországon dolgozó külföldiek Magyarországról külföldre utalt munkajövedelmei emelkedtek.

A hazautalások pontos összege ennél a számnál alacsonyabb, mert le kell vonni belőle a kinti adót és a megélhetési költségeket, másrészt hozzáadódik az egy évnél tovább kint élők hazaküldött pénze.

Az Eurostat adatai szerint a Magyarországra hazautalt összegek legnagyobb része Ausztriából és Németországból érkezett körülbelül 1-1 milliárd euró, illetve az Egyesült Királyságból közel 340 millió euró értékben 2017-ben.

A tavalyi csökkenést egyrészt

  • a hazai béreemelkedés miatt mérséklődő külföldi munkavállalás,
  • másrészt az átmenetileg külföldön dolgozók tartós külföldre költözése magyarázhatja, (az egy évnél tovább külföldön dolgozók ugyanis statisztikailag már más kategóriába tartoznak).

A kinti magyar munkavállalók jövedelmeiről és folyó átutalásairól egyébként a Hitelintézeti Szemlében jelent meg egy elemzés Csortos Orsolya és Kóczián Balázs, az MNB közgazdasági elemzőinek tollából. 

Az Európai Unió országait tekintve a külföldi munkabérek és folyó átutalások nagysága a gazdaság fejlettségével párhuzamosan csökken.

Az Eurostat 2017-es adatai szerint a külföldön élő magyarok hazautalása a GDP 3,5 százalékát tette ki:

Az elemzés szerint célszerű különbséget tenni az átmenetileg külföldön élő munkavállalók munkajövedelmének és a tartósan külföldön élők átutalásainak összege és a hazautalások között, ugyanis az első két tétel összege tartalmaz olyan tételeket is (pl. adók, megélhetési költségek), amelyek nem kerülnek ténylegesen hazautalásra.

A külföldi munkavállalói jövedelmek és átutalások a folyó fizetési mérleg egyenlegét javítják, ami kedvezően érintheti az adott ország befektetői megítélését is. A magyar adatokat áttekintve az látható, hogy

az átmenetileg külföldön dolgozók jövedelmének értéke jelentősen meghaladta a tartósan külföldön élők átutalásait.

Magyarországra főként a környező országokból (pl. Románia, Szlovákia, Ukrajna, Szerbia) érkeznek munkavállalók, akik azonban nagyobb részben nem tartósan, inkább csak átmeneti jelleggel dolgoznak hazánkban.