Több mint ezer milliárd forintot kerestek tavaly a külföldön dolgozó magyarok
HírekAz egy évnél rövidebb ideig külföldön élő magyar munkavállalók mintegy 3,2 milliárd eurót kerestek tavaly, a legtöbb pénzt Ausztriából, Németországból és Nagy-Britanniából küldték haza - derül ki a jegybank friss adataiból.
Tavaly a külföldön munkát vállaló magyarok az előző évhez kissé kevesebbet kerestek, de az összeg még így is 3,2 milliárd euró (mintegy 1020 milliárd forint körül) kerestek, és ebben a statisztikában csak az egy évnél kevesebb ideig kint élők jövedelmét számították be.
A válság után az átmenetileg külföldön dolgozó gazdasági szereplők munkajövedelme dinamikusan bővült, ami hozzájárult a hazai jövedelemegyenleg javulásához.
2017-ben megfordult ez a tendencia, és a hazautalások késsé mérséklődtek, ami köthető az átmenetileg külföldön dolgozó magyar munkavállalók bérjövedelmeinek csökkenéséhez is.
Ezzel párhuzamosan az egy évnél rövidebb ideig Magyarországon dolgozó külföldiek Magyarországról külföldre utalt munkajövedelmei emelkedtek.
A hazautalások pontos összege ennél a számnál alacsonyabb, mert le kell vonni belőle a kinti adót és a megélhetési költségeket, másrészt hozzáadódik az egy évnél tovább kint élők hazaküldött pénze.
Az Eurostat adatai szerint a Magyarországra hazautalt összegek legnagyobb része Ausztriából és Németországból érkezett körülbelül 1-1 milliárd euró, illetve az Egyesült Királyságból közel 340 millió euró értékben 2017-ben.
A tavalyi csökkenést egyrészt
- a hazai béreemelkedés miatt mérséklődő külföldi munkavállalás,
- másrészt az átmenetileg külföldön dolgozók tartós külföldre költözése magyarázhatja, (az egy évnél tovább külföldön dolgozók ugyanis statisztikailag már más kategóriába tartoznak).
A kinti magyar munkavállalók jövedelmeiről és folyó átutalásairól egyébként a Hitelintézeti Szemlében jelent meg egy elemzés Csortos Orsolya és Kóczián Balázs, az MNB közgazdasági elemzőinek tollából.
Az Európai Unió országait tekintve a külföldi munkabérek és folyó átutalások nagysága a gazdaság fejlettségével párhuzamosan csökken.
Az Eurostat 2017-es adatai szerint a külföldön élő magyarok hazautalása a GDP 3,5 százalékát tette ki:
Az elemzés szerint célszerű különbséget tenni az átmenetileg külföldön élő munkavállalók munkajövedelmének és a tartósan külföldön élők átutalásainak összege és a hazautalások között, ugyanis az első két tétel összege tartalmaz olyan tételeket is (pl. adók, megélhetési költségek), amelyek nem kerülnek ténylegesen hazautalásra.
A külföldi munkavállalói jövedelmek és átutalások a folyó fizetési mérleg egyenlegét javítják, ami kedvezően érintheti az adott ország befektetői megítélését is. A magyar adatokat áttekintve az látható, hogy
az átmenetileg külföldön dolgozók jövedelmének értéke jelentősen meghaladta a tartósan külföldön élők átutalásait.
Magyarországra főként a környező országokból (pl. Románia, Szlovákia, Ukrajna, Szerbia) érkeznek munkavállalók, akik azonban nagyobb részben nem tartósan, inkább csak átmeneti jelleggel dolgoznak hazánkban.
