Mi lett napjainkra Trump kereskedelmi háborújával?

Amikor Joe Bident beiktatták, mint az Egyesült Államok új elnökét, az egyik első dolga volt, hogy felszámolja Trump fontosabb intézkedéseit. Már az első napján is sorra vonta vissza az elődje rendeleteit. Például visszaléptette az USA-t a párizsi klímaegyezménybe és feloldotta azokat az utazási korlátozásokat, amelyeket Trump néhány muszlim többségű államra vetett ki.

Ám volt egy sarkalatos pont, amelyhez nem nyúlt az új kormányzat: ez pedig a Kínával vívott kereskedelmi háború volt.

Ez egy olyan örökség, amivel nem igen tud mit kezdeni a Biden adminisztráció. Pedig ha csak a gazdasági érveket vennék figyelembe akkor könnyedén dönthetnének. Hisz jóformán minden fontosabb elemző ugyanarra a következtetésre jutott:

a kínai import jelentős részére kivetett pótvámok csak kárt okoztak Amerikának.

A Moody’s azt is kiszámolta, hogy a bűntetővámok nagyrészt rá lettek terhelve az amerikai importőrökre. Ők fizetik ugyanis a plusz költségek 90 százalékát.

Mindemellett a kereskedelmi háború miatt 245 ezer állás szűnt meg az USA-ban és 108 milliárd dollár esett ki a GDP-ből. Úgy hogy a kívánt célt végül nem sikerült elérni.

Az amerikai cégek nem kezdték el tömegével hazavinni a termelést. De még a kereskedelmi hiány se lett a múlté.

Ám látható, hogy ha Kínáról van szó, nem csak a gazdasági érvek számítanak. Kevés téma van, amelyben mind a két nagy párt, a Demokraták és a Republikánusok is egyetértenek, de az ázsiai óriási terén megvan a közös nevező. A legnépesebb országgal szemben szinte mindannyian keményen akarnak fellépni.

Vannak, akik a partvonalról jelzik, hogy más irányba mennének, mint az a hét republikánus, akik a napokban a kereskedelmi háború felszámolását sürgették. De ők vannak kisebbségben.

Kínának van egy általános célja… ők akarnak lenni a világ vezető hatalma. A Föld leggazdagabb és leghatalmasabb országává akarnak válni […] Ám ez nem fog megtörténni, amíg én hivatalban vagyok, mert az Egyesült Államok tovább fog növekedni

jelentette ki Joe Biden két hónappal a beiktatása után. Állítása szerint a kínai elnöknek Hszi Csin-pingnek pedig egy telefonbeszélgetésen azt mondta:

Mindaddig, amíg Ön és az országa továbbra is ilyen nyilvánvalóan sérti az emberi jogokat, addig minderre fel fogjuk hívni a világ figyelmét, és világossá tesszük, hogy mi történik.

Amerikát érthetően aggasztja, hogy a jelek szerint egy autokrata országé lesz a világ legnagyobb gazdasága. Már pedig az előrejelzések szerint ez szinte elkerülhetetlen. A brit CEBR kutatóintézet szerint például Kína a GDP terén 2028-ban fog az élre kerülni. Közben a színfalak mögött a két nagyhatalom viszonya finoman szólva nem túl baráti.

Az FBI-nál tavaly azt mondták, hogy átlagosan minden tízedik órában nyílik egy új kémelhárítási ügy, amely Kínához köthető.

A politikai szempontok most mind amellett szólnak, hogy Kínával szemben keményen kell fellépni.

Ezért jobb ötlet híján Trump Kína politikája valószínűleg kisebb változásokkal, de egy ideig még a helyén marad.

Egyelőre Biden kicsit áthangolt kommunikációval, de folytatja a kereskedelmi háborút.

A nyáron például 59 olyan kínai nagycéget nevezett meg a kormányzata, amelybe augusztus 2-tól az amerikai vállalatok nem fektethetnek be. Köztük szerepel a Huawei is. Az indoklás szerint a feketelistára olyan társaságokat tettek, amelyek alááshatják az Egyesült Államok és szövetségeseinek a biztonságát illetve a demokratikus értékeit. Ezaz intézkedés Trump múlt novemberi rendeletére alapult.