Mi történik a paksi atomhulladékkal?

Elemzések2019. aug 15.D.J.

A kiégett fűtőelemek végleges tárolását még sehol a világon nem tudták megoldani.

Döbbenetesen hangzik, de az atomerőművekben használt fűtőelemek tárolásáról több mint kétszáz ezer évig kell gondoskodni. Ennyi ideig tart amíg az áramtermeléshez használt hasadóanyag sugárzása jóformán teljesen megszűnik.

A hosszútávú raktározás „mikéntjéről” jelenleg csak elméletek léteznek. Ugyanis egyelőre még sehol a világon nem épült olyan komplexum, amelyben véglegesen és biztonságosan el lehetne helyezni a kiégett fűtőelemeket. De elméletben segíthetnek például azok geológiai hulladéktárolók, amelyeket a földfelszín alatt 800-1000 méter mélyen alakítanak ki.

Svédországban ezügyben a kutatások kifejezetten előre járnak, de a problémára még itt se találtak megoldást. A svéd Környezetvédelmi Bíróság tavaly úgy döntött, hogy mivel nem tartják elég biztonságosnak, nem hagyják jóvá az első véglegesnek szánt nukleáris „szemétlerakó” építését. Addig amíg nem születik áttörés a témában a kiégett üzemanyag-kazettákat mindenhol ideiglenes tárolókban kell tartani.

Ami a hazai helyzetet illeti: mint annyi más országban, itthon is tervbe van véve egy végleges atomtemető megépítése. A remények szerint mire a magyarországi épitkezés megindul már lesznek működő külföldi példák, amiket le lehet követni. Itthon a munkálatok legkorábban 2055-ben indulhatnak el. A mélyépítésű komplexumot valamikor 2083 magasságában fogják feltölteni nukleáris szeméttel.

A jelenlegi elképzelések szerint a térség közettani sajátosságai miatt a tárolót a Mecsekben található Boda községben alakítanák ki.

Ám addig is valamit kezdeni kell a kiégett fűtőelemekkel. Amikor Paks műszaki tervei zöld utat kaptak úgy tűnt Magyarország ezen a téren igen kedvező helyzetbe került. Hisz a Szovjetunió vállalta, hogy a használt üzemanyag-kazettákat 3 év pihentetés után átveszi méghozzá viszonylag jutányos áron.

Ám az atomerőmű 1982-es átadása után az oroszok átszabták a feltételeket. Az árakat növelték, és elvárták, hogy a magyarországi pihentetési idő 3 évről 5 évre módosuljon. Végül az a döntés született, hogy a folyamatból érdemes kihagyni az orosz félt. Ezért 1997-re Pakson megépült a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója (KKÁT). Itt a fűtőelemeket 50 évig lehet raktározni. Hogy megfelelően ki tudja szolgálni a paksi atomerőművet, a KKÁT-t a megnyitása óta folyamatosan bővítik.

A tavalyi év végéig itt összesen 9307 kiégett fűtőelemet helyeztek el.

Persze egy atomerőmű üzemeltetése során a kiégett üzemanyag-kazettákon kívül más nukleáris hulladék is keletkezik. Ezeknek a radioaktivitása alacsonyabb, a tárolásuk pedig emiatt könnyebben megoldható.

A Pakson keletkező kis és közepes aktivitású nukleáris szemetet itthon a Bátaapátiban lévő Nemzeti Radioaktívhulladék-Tárolóban (NRHT) tartják. Bár a létesítményt 2008-ban adták át, a tervezés már jóval korábban a 90-es évek elején megindult. A hely kiválasztása, az építkezés és a megfelelő engedélyek beszerzése mintegy 15 évig tartott.

Bátaapátiba a „sugárzó” szemetet külön erre a célra kialakított járművek szállítják el. A hulladékot acélhordókban viszik a telephelyre. Ezeket az átvételnél alaposan leellenőrzik: a felületi szennyezettséget dörzsmintavétellel vizsgálják, emellett mérik a gamma-dózist és ellenőrzik hogy van-e sérülés a hordókon. Egy program még azt is megnézi, hogy a nukleáris szemét aktivitása megfelel-e az előírásoknak.

Bátaapátiban a második felszín alatti – 87 méter hosszú és 9,6 méter széles – hulladéktároló vasbeton medence építése egyébként már folyamatban van. A tervek szerint az átadásra 2021-ben kerülhet sor.