Mi történik a paksi atomhulladékkal?

Döbbenetesen hangzik, de az atomerőművekben használt fűtőelemek tárolásáról több mint kétszáz ezer évig kell gondoskodni. Ennyi ideig tart amíg az áramtermeléshez használt hasadóanyag sugárzása jóformán teljesen megszűnik.

A hosszútávú raktározás „mikéntjéről” jelenleg csak elméletek léteznek. Ugyanis egyelőre még sehol a világon nem épült olyan komplexum, amelyben véglegesen és biztonságosan el lehetne helyezni a kiégett fűtőelemeket. De elméletben segíthetnek például azok geológiai hulladéktárolók, amelyeket a földfelszín alatt 800-1000 méter mélyen alakítanak ki.

Svédországban ezügyben a kutatások kifejezetten előre járnak, de a problémára még itt se találtak megoldást. A svéd Környezetvédelmi Bíróság tavaly úgy döntött, hogy mivel nem tartják elég biztonságosnak, nem hagyják jóvá az első véglegesnek szánt nukleáris „szemétlerakó” építését. Addig amíg nem születik áttörés a témában a kiégett üzemanyag-kazettákat mindenhol ideiglenes tárolókban kell tartani.

Ami a hazai helyzetet illeti: mint annyi más országban, itthon is tervbe van véve egy végleges atomtemető megépítése. A remények szerint mire a magyarországi épitkezés megindul már lesznek működő külföldi példák, amiket le lehet követni. Itthon a munkálatok legkorábban 2055-ben indulhatnak el. A mélyépítésű komplexumot valamikor 2083 magasságában fogják feltölteni nukleáris szeméttel.

A jelenlegi elképzelések szerint a térség közettani sajátosságai miatt a tárolót a Mecsekben található Boda községben alakítanák ki.

Ám addig is valamit kezdeni kell a kiégett fűtőelemekkel. Amikor Paks műszaki tervei zöld utat kaptak úgy tűnt Magyarország ezen a téren igen kedvező helyzetbe került. Hisz a Szovjetunió vállalta, hogy a használt üzemanyag-kazettákat 3 év pihentetés után átveszi méghozzá viszonylag jutányos áron.

Ám az atomerőmű 1982-es átadása után az oroszok átszabták a feltételeket. Az árakat növelték, és elvárták, hogy a magyarországi pihentetési idő 3 évről 5 évre módosuljon. Végül az a döntés született, hogy a folyamatból érdemes kihagyni az orosz félt. Ezért 1997-re Pakson megépült a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója (KKÁT). Itt a fűtőelemeket 50 évig lehet raktározni. Hogy megfelelően ki tudja szolgálni a paksi atomerőművet, a KKÁT-t a megnyitása óta folyamatosan bővítik.

A tavalyi év végéig itt összesen 9307 kiégett fűtőelemet helyeztek el.

Persze egy atomerőmű üzemeltetése során a kiégett üzemanyag-kazettákon kívül más nukleáris hulladék is keletkezik. Ezeknek a radioaktivitása alacsonyabb, a tárolásuk pedig emiatt könnyebben megoldható.

A Pakson keletkező kis és közepes aktivitású nukleáris szemetet itthon a Bátaapátiban lévő Nemzeti Radioaktívhulladék-Tárolóban (NRHT) tartják. Bár a létesítményt 2008-ban adták át, a tervezés már jóval korábban a 90-es évek elején megindult. A hely kiválasztása, az építkezés és a megfelelő engedélyek beszerzése mintegy 15 évig tartott.

Bátaapátiba a „sugárzó” szemetet külön erre a célra kialakított járművek szállítják el. A hulladékot acélhordókban viszik a telephelyre. Ezeket az átvételnél alaposan leellenőrzik: a felületi szennyezettséget dörzsmintavétellel vizsgálják, emellett mérik a gamma-dózist és ellenőrzik hogy van-e sérülés a hordókon. Egy program még azt is megnézi, hogy a nukleáris szemét aktivitása megfelel-e az előírásoknak.

Bátaapátiban a második felszín alatti – 87 méter hosszú és 9,6 méter széles – hulladéktároló vasbeton medence építése egyébként már folyamatban van. A tervek szerint az átadásra 2021-ben kerülhet sor.