Mi történik, ha meghal az amerikai elnök, netán az alelnök is?

Joe Biden, az USA elnöke immár betöltötte 81. évét, és egy évig még hivatalban lesz. Egyelőre ő pártja jelöltje, így nem kizárt, hogy egy következő ciklusban is ő lesz az elnök, immár 86 éves koráig. Ugyanakkor a republikánosuk egyik esélyes jelöltje Donald Trump, aki ha nyer, 78 évesen kezdi meg és 82 évesen fejezi be második elnöki ciklusát.

A korábbi esetek

Ezek elég magas számok, pláne, ha figyelembe vesszük, hogy az eddigi legidősebb elnök, Ronald Reagan épp betöltötte a 77 évet, amikor befejeződött második elnöki ciklusa. Ugyanakkor az USA eddigi 46 elnöke közül 8 halt meg hivatali ideje alatt, felük betegség, felük merénylet miatt. Ez az eddigi elnökök 17 százaléka, így bőven akadt példa ilyen esetre.

A 9. és 10. elnök betegségben halt meg 68 illetve 66 évesen, Abraham Lincoln, a 16. elnök pedig merénylet áldozata lett 56 éves korában 1865-ben. A 20. és a 25. elnök ugyancsak merénylet áldozata lett, a 29. elnök, Warren Harding betegségben halt meg 57 évesen 1923-ban.

Az 1929-32-es válságot és a második világháborút egyaránt levezénylő Franklin Delano Roosevelt is betegségben halt meg hosszas gyengélkedés után, 63 évesen. Az utolsó eset megint merénylet volt, mégpedig John Kennedy volt az áldozat 1963-ban, mindössze 46 évesen.

Ő volt egyébként az eddigi legfiatalabb amerikai elnök megválasztásakor, 43 évesen.

Végleges és átmeneti hatalomátvétel

Az amerikai alkotmány egyértelműen kimondja, hogy az elnök halála esetén az alelnököt, amilyen hamar csak lehet, fel kell esketni, és onnan a ciklus végéig ő tölti be az elnöki pozíciót. Jelenleg Kamala Harris az alelnök, így Biden halála esetén ő venné át az elnökséget, és ily módon kerülne először nő az Egyesült Államok élére.

Arra is gondosan előkészített forgatókönyv van, hogy mi történik, ha az elnök csak átmenetileg nem tudja ellátni hivatalát.

Ilyenkor a kongresszus mindkét házának vezetőjét írásban értesítik, jóváhagyásukkal az alelnök átveszi az elnöki felelősséget, majd amikor az elnök újra képes hatalmát gyakorolni, újra értesítik a képviselőházat és a szenátust.

Így a két választott testület kontrollálni tudja az eseményeket, egyeztetik velük például az esetleges tervezett elnöki orvosi beavatkozásokat. 

Ilyen eset háromszor volt: Ronald Reagan bélrákműtétjénél George W. Bush vette át a hatalmat, majd amikor ő lett elnök és két ízben is altatásban végeztek rajta vastagbéltükrözést, Dick Chaney vette át az elnökséget 2-2 órára.

Az alelnök utódlása

Ha az alelnök hal meg vagy válik alkalmatlanná hivatala betöltésére, az elnök jelöl új alelnököt, de mind a képviselőháznak, mind a szenátusnak jóvá kell hagynia személyét egyszerű többséggel. Ugyanez történik, amikor az alelnökből lesz elnök menet közben, így új alalnököt kell választani.

További sorrend

Na de mi a helyzet, ha véletlenül az elnök és az alelnök egyaránt képtelenné válik hivatala betöltésére, esetleg meghalnak? Ilyen eddig nem fordult elő, bekövetkezésének valószínűség rendkívül kicsi, de erre a helyzetre is fel kell készülni.

Ekkor sorrendben a képviselőház vezetője lesz az elnök, ha ő is kidől, akkor a szenátus vezetője, utána pedig a kormány tagjai, kezdve a külügyminiszterrel.

Ebben az esetben az elnök csak ügyvezető lesz a ciklus végéig, a tényleges elnöki címet nem kapja meg.

Hogy ennek van-e jelentősége, a valóságban korlátozottabban gyakorolja-e hatalmát, mint a teljes körű elnök, azt nem tudni, mivel ilyenre nem volt még precedens.