Mi van most az amerikai zavargásokkal a választások után?
ElemzésekA rendbontások egy politikai stratégia részét képezhették a Wall Street Journal szerint.
A választás előestéjén a demokrata és a republikánus szavazókban volt egy közös: többségük félt attól, hogy Amerikában az eredmény kihirdetése után erőszakos zavargások fognak kitörni.
Az Independent felméréséből kiderül, hogy a választások utáni tömeges rendbontástól több mint az emberek 70 százaléka tartott. Ennek megfelelően a nagyvárosokban a voksolások előtt sok boltos el is barikádozta az üzletét.
Az elmúlt fél évben az egymást érő békés tüntetések egy kisebb része rendre fosztogatásba és rongálásba torkollt. A zavargások mintegy 2 milliárd dolláros kárt okoztak és legalább 19 ember életét követelték.
Az áldozatok közt civilek és rendőrök egyaránt voltak. Az erőszakra leginkább fogékony tüntetők nem rejtették véka alá, hogy mik a céljaik: többen a faji igazságtalanságok felszámolása mellett a rendőrség teljes megszüntetését követelték.
Pedig lehetett tudni, hogy a rendvédelmi erőket egyik elnökjelölt se akarja beszántani.
A szélsőbalos szerveződések fogadkoztak is a múlt héten, hogy bárki nyer ők nem fognak leállni.
A 600 ezres Portland városában egyelőre úgy tűnik, hogy be is tartják a szavukat. Itt a politikai mozgalmak az utóbbi hónapokban egyébként is óriási károkat okoztak a belvárosi kereskedelemnek. Egy nappal azután, hogy kiderült, hogy a demokrata Joe Biden lesz a következő amerikai elnök, egy maroknyi Antifa szimpatizáns megrongálta a demokraták kampány-irodáját. A rendőrség még aznap este három rendbontót el is kapott.
Forrás: Portlandi rendőrség
De ahogy egy fecske nem csinál nyarat úgy néhány ablak betörése se fog elindítani egy forradalmat.
Jellemző, hogy miután a választás eldőlt, a nagyvárosokban nem azért vonultak tömegek az utcára, hogy féltéglákat hajigáljanak, hanem hogy megünnepeljék a Trump-korszak végét. A közösségi oldalakon még a név nélkül posztoló szélső-balos kommentátorok egy része is megenyhült. Volt köztük, aki úgy értékelte, hogy pont az erőszakosabb tüntetéseknek köszönhető, hogy Biden nyert.
Elérték amit akartak?
A helyzet értékelésénél a Wall Street Journal egyik véleménycikke tett néhány erős megállapítást. A szerkesztőségi kommentár szerint a zavargások a nyár folyamán részei voltak egy politikai stratégiának. Mint az közismert május végén az erőszakot az a botrányos eset indította el, amelynek során az afro-amerikai George Floydot igazoltatás közben megölte egy rendőr. A megmozdulások a rasszizmus-ellenességgel indultak, ám az idő múltával a célok átalakultak. A nyáron a tüntetések már nem feltétlenül a faji kérdésekről szóltak.
A rendbontások támogatói között egyre többen lettek azok, akik azt akarták, hogy úgy tűnjön: az ország Trump alatt kormányozhatatlanná vált.
A megbékélés pedig csak úgy képzelhető el, ha az elnök távozik. Ha Trump nyer a Wall Street Journal szerint folytatódott volna az erőszak. Ám most, hogy a zavargók elérték amit akartak, ettől aligha kell tartani.
Széthúznak a demokraták
Mindenesetre a rendbontásokat hivatalosan elítélték a demokraták.
Az utóbbi hónapok tüntetései kapcsán pedig az elmúlt napokban igen csak megosztottak lettek. A párt progresszív szárnya, így például Alexandria Ocasio-Cortez szerint a demonstrálók békés felének sokat köszönhet a Biden-stáb, mert nélkülük aligha nyertek volna. Viszont sok demokrata szerint pont a tiltakozások miatt lett olyan szoros a verseny. A demokraták körében az elmúlt hónapok eseményeit egy afro-amerikai kongresszusi képviselő Jim Clyburn kritizálta a legélesebben.
Clyburn szerint a Black Lives Matter (Fekete Életek Számítanak) mozgalom nagy hibát vétett, amikor elkezdte követelni a rendőrségi büdzsék részleges vagy teljes leépítését.
A véleményével az azóta elhunyt híres polgárjogi aktivista John Lewis is egyetértett. A "defund the police" mottó Clyburn szerint tönkretette az esélyeiket több helyi választáson is. Múlt héten Amerikában ugyanis nem csak az elnök-jelöltekre szavaztak. Néhány államban szenátusi tagokra is voksoltak. A demokraták pedig a vártnál rosszabbul teljesítettek. Annyira, hogy majd csak januárban dől el, hogy a szenátusban tudnak-e többséget szerezni. Clybern felhívta rá a figyelmet, hogy az olyan republikánusok, mint amilyen például az észak-karolinai Nancy Mace, nagyrészt azzal nyertek, hogy a védelmükbe vették a rendőrséget.
Most hogy a zavargók egy része úgy érzi, hogy győzött, a demokraták körében pedig egyre élesebb kritikákat kapnak a tüntetések, a zavargások aligha fognak erőre kapni. Mindezen az változtathat, ha a Trump hívők átveszik a stafétát és most ők fognak bele a rendbontásba.
