Mi vár a magyarországi bankszektorra az eurózónába lépve? Így látják a hazai bankvezérek
ElemzésekA hazai bankszektor kulcsszereplői egy kerekasztal-beszélgetés keretében vitatták meg a pénzügyi piac legégetőbb kérdéseit az egri közgazdász-vándorgyűlésen. A diskurzus középpontjában az eurózónához való csatlakozás kihívásai, a támogatott hitelkonstrukciók jövője, valamint a vállalati árfolyamkockázatok kezelése álltak. A panel résztvevői Bogdán Krisztina (ING Bank), Wolf László (OTP Bank), Tóth Balázs (UniCredit Bank) és Hegedüs Éva (Gránit Bank) voltak, a moderátor Kurali Zoltán, az MNB alelnöke volt.
1. Mire építhet, és hogyan tud versenyképes maradni a hazai bankszektor az eurózónába lépve?
A bankvezérek egyetértettek abban, hogy a közös európai pénznem bevezetése alapjaiban rendezi át a piaci erőviszonyokat, ám a felkészülést már most el kell kezdeni.
-
Fokozódó verseny és csökkenő marzsok: Bogdán Krisztina (ING) szerint az euró bevezetése jelentősen élesíteni fogja a versenyhelyzetet. Azok a szereplők tudnak majd stabil pozíciót fogni, akik időben lépnek. Wolf László (OTP) rámutatott, hogy a bankszektor kamatmarzsa a bevételi oldalon csökkenni fog, ám az alacsonyabb kamatkörnyezet a kockázatokat is mérsékli. Kiemelte: alacsony kamatok mellett is lehet nyereségesen működtetni egy pénzintézetet.
-
A technológia mint mentőöv: Hegedüs Éva (Gránit Bank) kész tényként kezeli az euró érkezését. Úgy véli, a kieső bevételeket és a strukturális változásokat a gazdaság fehéredése, a hitelállomány bővülése és a szigorú költséghatékonyság fogja kompenzálni. Ezen a téren – Wolf Lászlóval összhangban – a digitalizációnak és a mesterséges intelligenciának (MI) jut a főszerep, amihez elengedhetetlen lesz a jogszabályi környezet modernizációja is.
-
Tapasztalat és ügyféltájékoztatás: Tóth Balázs (UniCredit) hangsúlyozta, hogy a hazai bankrendszer rendkívül erős, és komoly tapasztalati tőkére építhet. Felhívta a figyelmet arra, hogy az erőforrásokat időben az euróátállás mögé kell állítani, és kiemelt feladatként nevezte meg az ügyfelek edukációját. Különlegességként említette, hogy Magyarország lehet az első olyan ország, amely az átállási folyamatba már az MI-t is aktívan be tudja vonni.
2. Van-e élet a támogatott hiteleken túl?
A piaci alapú és a támogatott hitelezés egyensúlya élénk vitát váltott ki a szakértők között. A többség a célzottabb, mérsékeltebb támogatási formák mellett tört lándzsát.
-
Az „elektromos kerékpár” effektus: Bogdán Krisztina (ING) egy plasztikus hasonlattal élt: a támogatott hitelezés olyan, mint az elektromos kerékpár – kényelmessé tesz, míg a hagyományos biciklizés kondícióban tart. Véleménye szerint a mesterségesen támogatott konstrukciók elkényelmesítik a banki belső szegmenseket, például az értékesítést és a kockázatkezelést.
-
Célzottság és piaci realitások: Tóth Balázs (UniCredit) szerint a támogatott hiteleknek kizárólag szélsőséges piaci helyzetekben van létjogosultsága. Felvetette a kérdést, hogy vajon nem lett volna-e hatékonyabb, ha ezeket a forrásokat korábban sokkal célzottabban költik el. Wolf László (OTP) árnyalta a képet: magas kamatkörnyezetben (például a lakáshiteleknél) a támogatások elengedhetetlenek a finanszírozhatósághoz. Ugyanakkor az eurózónában elérhető, jelenleg jellemzően 3 százalék körüli hitelszintek mellett a támogatások szerepe átértékelődik, ott a vállalati oldalon már csak szigorúan célzott, garanciával kombinált konstrukcióknak van helye.
-
Csökkenő volumenek: Hegedüs Éva (Gránit Bank) egyértelműen kijelentette: van élet a támogatott hiteleken túl. Bár a bankok többsége jelenleg nem engedheti meg magának, hogy kimaradjon ezekből a programokból, a jövőben a támogatott hitelek volumenének mérséklődésére számít. Meglátása szerint a támogatások gerjesztik a keresletet, de a bankoknak mindig egyedileg kell mérlegelniük az ügyfelek kiszolgálását.
3. Árfolyamkockázat: Spekuláció helyett tudatos fedezés
A forint volatilitása komoly kihívás elé állítja a vállalati szektort. A bankvezérek üzenete egyöntetű: a cégeknek a kiszámíthatóságra kell törekedniük, nem a szerencsére.
-
A volatilitás a növekedés ellensége: Wolf László (OTP) szerint élesen el kell választani a spekulációt a valós kockázatkezeléstől (fedezéstől). Bár a forint erősödésének lehet örülni, a hirtelen árfolyam-ingadozás árt a gazdaságnak. A vállalatok számára a cash-flow egyszerű határidős (forward) ügyletekkel történő lefedését javasolja.
-
A látszólagos biztonság csapdája: Tóth Balázs (UniCredit) rávilágított arra a tévhitre, miszerint bizonyos árfolyamszintek (korábban a 400-as, ma a 360-as euró) kőbe lennének vésve. A cégek akkor járnak jól, ha a nyitott devizapozícióikat fedezik, a szélsőséges ingadozások kockázatát pedig a bankokra hagyják.
-
A tervezhetőség elsődlegessége: Bogdán Krisztina (ING) arra figyelmeztetett, hogy nem az árfolyam irányát, hanem a működés tervezhetőségét kell szem előtt tartani. Súlyos mínuszokat könyvelhetnek el azok a cégek, amelyek évekig szerencsések voltak a fedezetlen pozíciókkal, majd egyetlen év alatt elveszítik a korábbi nyereséget. Hegedüs Éva (Gránit Bank) hozzátette: minden ügylet egyedi, és a bankok felelőssége felhívni a figyelmet a kockázatokra. Megjegyezte, hogy a hirtelen erősödő forint legnagyobb vesztesei az exportbevétellel kalkuláló vállalatok, a kiszámíthatatlanság pedig minden piaci szereplőt megvisel.
A kerekasztal-beszélgetés rávilágított, hogy a magyar bankszektor felkészülten és erős alapokkal néz szembe a jövő kihívásaival. Az euróövezeti tagság elkerülhetetlen technológiai és hatékonysági ugrásra kényszeríti a pénzintézeteket, miközben a vállalati ügyfelektől is tudatosabb, a kockázatokat minimalizáló és a digitalizációt kihasználó pénzügyi szemléletet követel meg.