Miért csökken az élelmiszerek világpiaci ára, miközben nálunk brutális a drágulás?
ElemzésekMeglepő módon hetedik hónapja csökken az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) világpiaci élelmiszer-árindexe, mivel erodálódik az orosz-ukrán háború árfelhajtó hatása és világszinten növekednek a termékkészletek. Magyarországon ugyanakkor az élelmiszerek ára a folyamatos drágulás hatására tavaly októberhez képest már 40 százalékkal nőtt, és az áremelkedés lendülete leghamarabb 2023 első félében törhet meg, árcsökkenés pedig azután sem valószínűsíthető.
Összesítve 135,9 ponton zárt októberben a FAO világpiaci élelmiszerár-indexe, amely a világszinten leinkább forgalmazott élelmiszerek és élelmiszer-alapanyagok – a gabonafélék, a növényi olajok, a tej, a húsok és a cukor – árát követi.
Bár az index kismértékben csökkent csak a 136 pontos szeptemberi értékhez képest, így is hét hónapja tartó, folyamatos áresési trendet mutat.
Ez azt jelenti, hogy az index a 157,9 pontos márciusi rekordérték óta 15 százalékkal süllyedt, de az is tény, hogy 2 százalékkal még így is meghaladja, az egy évvel ezelőtt, 2021 októberében mért szintet.
Az utóbbi időszak drasztikus változásait érzékelteti, hogy az árindex 2019-ben - a koronavírusos világjárvány kitörése előtt - éves átlagban 96,1 ponton állt, a 2020-as pedig 98,1 pontot, a 2021-es 125,7 pontot ért el. Ez arra utal, hogy
a drasztikussá vált áremelkedési hullámot a Covid-járvány kitörése indította meg, majd az idén februárban kirobbant orosz-ukrán háború miatti piaci pánik csúcsra lökte az indexet.
Mára ugyanakkor a Covid világkereskedelemre gyakorolt negatív hatásai enyhültek, és sok tekintetben csitultak a háborús piaci aggodalmak is, és ez az élelmiszerárak – a fő alapanyagok – árainak fokozatos mérséklődéséhez vezetett.
A legfrissebb, októberi FAO-adatokból is az látszik, hogy a legtöbb alapvető élelmiszer ára – így a növényi olajoké, a tejé, a húsoké és a cukoré –
jelentősen, 0,6-1,7 százalékkal esett egy hónap alatt.
A gabonaindex ugyanakkor 3 százalékkal emelkedett, amelyben az ismét bizonytalanabbá vált ukrajnai export játszotta a döntő szerepet. Így is szembetűnő azonban, hogy
a nemzetközi gabonaárakban a tavaszi csúcs óta eltelt hónapokban jelentős visszarendeződés következett be.
További árcsökkentő tényező, hogy az indexszámítás alapját dolláralapú adatok adják, és
a dollár jelentősen erősödött az utóbbi időszakban más fizetőeszközökhöz képest.
Emellett lényeges hatással jár az is, hogy a nemzetközi készletek növekedtek, és emiatt például a növényi olajok mai árszintje összességében 20 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál.
A következő időszakban további árcsökkenéshez vezethet, hogy a legtöbb ország stratégiai és élelmiszerbiztonsági okokból igyekszik stabilizálni (ön)ellátottsági szintjét, és ez az élelmiszertermelés, illetve a világszintű élelmiszerkínálat újabb bővülését idézheti elő. Más oldalról nézve pedig
a minden gazdasági szektort – az energia- vagy az inputanyagpiacokat is - elérő drágulási hullám a világban recessziós folyamatokat indíthat be,
és ez végeredményben az élelmiszerek iránti keresletet is jelentősen visszafoghatja. A mai árakban ezt a már tapasztalható, illetve várható fogyasztáscsökkenést is kezdi beárazni a piac.
Szembetűnő ugyanakkor, hogy
Magyarországon az élelmiszerárakban a világpiacival gyökeresen ellentétes változások zajlanak le, és nem érvényesül a FAO-indexben látható visszarendeződés hatása.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) októberben 21,1 százalékos inflációt mutatott ki az egy évvel korábbihoz képest, amelynek egyik hajtóerejét az élelmiszerek folyamatos áremelkedése adja.
A KSH adatai szerint az élelmiszerek nálunk egy év alatt 40 százalékkal drágultak,
de egyes termékek ára – így például a tojásé, a kenyéré, a sajtoké és a vajaké – 70-90 százalékkal emelkedett.
A kormány a napokban döntött arról, hogy kiterjeszti a február elsején bevezetett, december 31-ig érvényes árstopot, és az eddigi élelmiszerek – sertéscomb, csirkemell, farhát, kristálycukor, búzaliszt, étolaj – mellé
a maximált hatósági áras rendszert az étkezési tojásra és burgonyára is életbe lépteti.
Az intézkedés azonban fokozódó élelmiszergazdasági feszültségekhez vezethet, és főként a kereskedelemben további veszteségeket okozhat. Mint a Növekedés.hu a hazai cukorpiaci helyzet kapcsán nemrég beszámolt róla, ágazati szereplők szerint
előbb-utóbb helyre kell állítani a valós piaci viszonyokat az árstopos termékeknél is,
bár kétségtelen, hogy e lépés például a hazai cukorpiacon most százszázalékos azonnali fogyasztói áremelkedést idézne elő.
A magyarországi élelmiszeráras folyamatokban szerepet játszik, hogy a hazai piac bizonyos átmenettel követi a nemzetközi trendeket, így az ottani árcsökkenés hatása késve jelenhet meg. Ezen kívül
a látványosan gyengülő forint is rendkívüli árnövelő tényező,
mivel drágítja az importból származó élelmiszeripari alapanyagokat és késztermékeket. Nagy súllyal esnek a latba a különböző költségelemek – elsősorban a leginkább inflációgerjesztő energiaköltségek – is, amelyeket érvényesíteni kell a mezőgazdasági és élelmiszeripari átadási árakban, hogy a piaci szereplők ne jussanak tömegesen csődközeli helyzetbe.
E szempontból figyelembe kell venni azokat a jövedelmezőségi gondokat, amelyek a legtöbb alapvető élelmiszergazdasági ágazatot folyamatosan jellemezték az utóbbi időszakban. Ezek egyik oka pedig éppen az volt, hogy
a vállalkozások az elmúlt években nehezen tudták tovább hárítani pluszköltségeiket.
Ezért a mostani élelmiszerár-növeléseket nem csak a tényleges alapanyagárak és egyéb költségek befolyásolják, hanem
azokban az elmaradt áremelések is megjelennek, mivel az ágazati vállalkozások igyekeznek kihasználni a mai általános drágulási helyzetet,
amikor az árnöveléseket könnyebben el lehet ismertetni a kereskedőkkel, illetve végső soron a fogyasztókkal.
A jelenlegi prognózisok szerint az élelmiszerek az év végéig tovább drágulnak majd a hazai üzletekben, sőt
az áremelkedési trend 2023 első felében is folytatódhat, bár annak mértéke az ideinél kisebb lehet.
Az árakat befolyásolják a nyári regionális – de Magyarországot különösen sújtó - rendkívüli aszály következményei is, mivel
a gazdálkodók összességében 1000 milliárdos nagyságrendű károkat szenvedtek.
A súlyos terméskiesések nem csak a növényi alapú, hanem a takarmányozáson keresztül az állati termékeknél is hosszabb távú árnövelő hatást fejthetnek ki.
A jövő évi további áremeléseket fékezheti, hogy az élelmiszerfogyasztás a drágulás hatására várhatón komoly mértékben visszaesik a hazai piacon, így a kereslet jelentősen csökkenhet. Ugyanakkor máris komoly aggodalmakat vált ki, hogy
a költségnövekedések hatására a növénytermelő gazdálkodók ésszerűtlen módon fogják vissza
inputanyag – elsősorban műtrágya- és növényvédőszer-megrendeléseiket és felhasználásukat -, és ez a termelékenység jelentős rovására mehet.
Ennek következtében – nem beszélve az esetleges időjárási csapásokról – a 2023-as várható termésátlagok ismét gyengébbek lehetnek, és ez a növénytermelésben, majd az állattenyésztésben, végső soron pedig az elkészített élelmiszereknél
újabb drágítási ambíciókat, illetve tényleges áremeléseket generálhat.
Ez is azokat a várakozásokat erősítheti, hogy ha az árnövekedési lendület meg is törik, trendfordulóra vagy érdemi árcsökkenésre a közeljövőben nem kehet számítani a magyar élelmiszerpiacon.
