Elemző: Negyven százalékos drágulás az élelmiszereknél
HírekKözzétette a KSH az októberi inflációs adatokat. A tényadat 21,1 százalékos lett, ami nagyjából a konszenzusnak megfelelő érték. Az árdinamika alapfolyamatait jobban megragadó maginflációs mutató 22,3 százalékra gyorsult. Mindkét indikátor 1996 óta nem látott magas szintre ugrott az idei év tizedik hónapjában - írja Nagy János, makrogazdasági elemző.
Havi szinten 2,0 százalékkal – minden csoportban – nőttek az árak, az élelmiszerek 4,3%-kal drágultak. A háztartási energia ára 1,6%-kal nőtt, ezen belül a tűzifa 11,3, a palackos gáz 4,2%-kal drágult. A szolgáltatások ára átlagosan 0,5%-kal nőtt, ezen belül a sport- és múzeumi belépők, valamint a testápolási szolgáltatások egyaránt 2,0%-kal drágult.
Az éves összehasonlítás illetően az élelmiszerek ára 40,0%-kal emelkedett, ezen belül leginkább a tojás (87,9%), a kenyér (81,4%), a tejtermékek (75,4%), a sajt (74,7%), a vaj és vajkrém (71,6%) drágult.
A háztartási energia 64,4%-kal drágult. Ezen belül a vezetékes gáz ára 121,0, a tűzifáé 57,7, a palackos gázé 51,1, az elektromos energiáé 28,6%-kal nőtt. A tartós fogyasztási cikkekért 14,9, ezen belül az új személygépkocsikért 22,5, a konyha- és egyéb bútorokért 19,7, a szobabútorokért 19,1%-kal kellett többet fizetni. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 12,8, ezen belül a szeszes italok 17,7%-kal drágultak. A szolgáltatások díja 8,3%-kal emelkedett.
Ami a kilátásokat illeti, rövidtávon nem számíthatunk javulásra.
A mai napon újabb termékek, főként élelmiszerek kerülhetnek a limitált árú körbe, ami egyrészt fékezi a headline adat további emelkedését, másrészt az inflációs periódus időbeli elnyúlását eredményezi.
A globális élelmiszerárak a FAO mérvadó indexe alapján márciusi csúcsuk óta folyamatosan csökkennek, viszont e hatásnak a hazai árakba való begyűrűzése késik a forint gyengélkedése és a kevésbé hatékony hazai feldolgozás következtében.
Az elkövetkező hónapokban 20 százalék felett maradó éves inflációs rátával számolunk, ami a jövő év második negyedévétől indulhat csökkenésnek részben a kínálati árnyomás enyhülésének, részben a kereslet számottevő mérséklődésének betudhatóan. A rendkívül szigorú monetáris kondíciók, az energiaimport devizaigényének piacon kívüli kielégítése, valamint az uniós megállapodás mielőbbi bejelentése lehetőséget teremthet, hogy az árfolyam végre proinflációsból dezinflációs tényezővé váljon.
Összességében a jövő évi átlagos drágulás mértéke vélhetően meghaladja majd az ideit és egyszámjegyű éves értéket jövő év őszén láthatunk ismét.
