Miért fektetnek milliárdokat a hazai gazdagok a magánegészségügybe?

Ezermilliárd forint – a Költségvetési Tanács elnöke, Kovács Árpád a Medicina konferencián a minap azt mondta, hogy a 4 ezer milliárdos magyar egészségügyi tortából körülbelül ekkora szelet jut a magánegészségügynek.

Leitner György, a Primus Magán Egészségügyi Szolgáltatók Egyesületének elnöke szerint az összeg ennél kicsit kevesebb, nagyjából 900 milliárd volt 2020-ban, és ebből mintegy 420 milliárdot a gyógyszerek térítési díja tett ki, és további 20 milliárdra becsülték a hálapénzt. A fennmaradó több száz milliárd megoszlik a szürke zónában működő lakásrendelők, a többszakmás, de még mindig kisebb magánklinikák és a méretükben és/vagy kínálatukban jelentősnek számító magánegészségügyi szolgáltatók között.

Bármennyi is legyen a magánegészségügyi szolgáltatók bevételének pontos összege, egy biztos: itt már nem néhány tíz- vagy százmillió forintról, hanem tíz-és százmilliárdokról van szó. Márpedig minél vonzóbb egy lehetőség, annál több – nagy – befektető is megjelenik egy adott piacon.

Így van ez a magyarországi magánegészségügyben is, amely a kínálat bővülésével és ezzel párhuzamosan az állami egészségügy kapacitásának szűkülésével, elérhetőségének és – sajnos sokszor – színvonalának romlásával már nem csak kevesek kiváltsága, köszönhetően az egészségbiztosítások lassan javuló, de azért érezhető elfogadottságának is.

Milliárdosok klubja

Az egyik legismertebb és az egyik első hazai magánegészségügyi nagybefektető Lantos Csaba, az OTP egykori vezérigazgató-helyettese, aki nem csak eszmei támogatással járult hozzá egykor a Pharmavit sikeréhez, és mint egyszer nyilatkozta, ott szeretett bele az egészségügybe. A Gyógyszerfutár nevű cégben Somody Imre volt a társa.

2011-ben szerezte meg a Róbert Károly Magánkórház többségi tulajdonát, felvásárolták a Telki Magánkórházat, amelynek azonban csak a járóbeteg szakrendelőjét tartották érdemesnek tovább működtetni. Aztán 2018-ban az előbbitől, idén pedig az utóbbitól is megvált, ettől függetlenül is jócskán maradt még érdekeltsége az egészségügyben, de a milliárdos üzletembernek ma már inkább az egészségipari, élettudományi területen vannak jelentősebb befektetései.

Részesedése van egy hematológiai laborkészülék-gyártóban, valamint egy humán génszekvenáló vállalatban, de beszállt a koronavírus elleni gyógyszer- és PCR-tesz-fejlesztésbe is. Lantos Csaba korábban azt mondta: a pénzügyi szektorból hozott tapasztalatai alapján működtette az egészségügyi befektetéseit is, ami a kockázatmegosztás elvén alapul, nem teszek fel egy lapra mindent.

Lantos Csaba a 100 leggazdagabb magyar listáján jelenleg a 95., 12,2 milliárd forintos becsült vagyonnal.

Csányi Sándor, az OTP jelenlegi vezérigazgatója Lantos Csabával ellentétes irányban mozog a magánegészségügy szolgáltatói szektorában, ő nem kiszáll abból, hanem egyre beszáll abba. A bankár 2017 nyarán szerzett többségi tulajdont a Budai Egészségközpontban, az egyik legnagyobb múltú és töretlenül fejlődő magánegészségügyi vállalkozásban. Az intézményt addig Varga Péter Pál gerincsebész cégéé volt, aki idén nyáron a fennmaradó 25 százalékos tulajdonrészét is eladta Csányi Bonitás 2002 Befektető és Tanácsadó Zrt.-jének.  
A Budai Egészségközpont, amely egy igen jelentős, 35 milliárd forintos beruházás előtt áll, a 2020-ban több mint 8,6 milliárd forint nettó árbevételt ért el. Az intézményt Csányi Sándor személyében immár Magyarország 2. legbefolyásosabb embere tulajdonolja (legalábbis A 100 leggazdagabb magyar című kiadvány szerint Orbán Viktor után az OTP vezérigazgatója következik ebben a rangsorban), de 420 milliárd forintra becsült vagyonával a 2. leggazdagabb magyar is, Mészáros Lőrinc után.

A legvagyonosabbak közül Wáberer György az egyik legújabb magánegészségügyi befektető. A Wáberer Medical Center 2020 nyarán hárommilliárd forintos beruházással, 70 orvossal, 30 féle szakorvosi ellátással és sürgősségi osztállyal nyitott meg a 12. kerületben. Wáberer György víziója saját szavai szerint az volt, hogy egy olyan centrumot hozzon létre, ami mindenben, így a diagnosztikában is megfelel a 21. századi igényeknek.

A másik fő cél, hogy akinek egészségügyi problémája van, azt a lehető legrövidebb időn belül kivizsgálják, és ha lehet, helyben el is lássák.
A megnyitót követően azt nyilatkozták: teljes kapacitás mellett éves szinten 2,5-3 milliárd forintos árbevétellel számolnak, de az első évben a koronavírus-járvány miatt az eredetileg tervezett 1 milliárdos árbevételnél lényegesen kevesebbet várnak.

Az Opten adatai szerint a tavalyi év végül mégsem sikerült rosszul, 987,5 millió forintos nettó árbevételt könyvelhettek el. Wáberer György 102 milliárd forintosra becsült vagyonával jelenleg a 12. leggazdagabb magyar, és a 33. legbefolyásosabb embernek tartják. Mindezt logisztikai és szállítmányozási vállalkozásaival alapozta, majd ingatlan- és biztosítási befektetéseivel erősítette meg.

Manapság egy volt gazdasági miniszter neve is egyre többször hallható, ha a magánegészségügyre terelődik a szó. Ő nem más, mint Kóka János, az SZDSZ egykori gazdasági minisztere, aki 2004 és 2008 között a közlekedési tárcát is vitte. Kóka János ugyan nem szerepel a legvagyonosabbak 100-as listáján, de az közismert, hogy már milliárdos vállalkozóként ült be a bársonyszékbe.
Bár orvosi egyetemet végzett, a politikai karrierjét megelőzően és azt követően sokkal inkább az informatika, a mobilfizetés területén mozgott, üzletemberként a közelmúltig nem került közvetlen kapcsolatba az egészségüggyel. Legalábbis nem „mutatta magát”, de Kóka társ-alapítóként már 2010 óta a Doktor24 Medicina Zrt. vezérigazgatójának tanácsadója.

2020 óta viszont ő a Doktor24 igazgatóságának elnöke, Lancz Ildikóval és Lancz Róberttel a zrt. társtulajdonosa.A Doktor24 az Opten adatai szerint tavaly kicsivel több, mint 2 milliárd forintos nettó árbevételt könyvelhetett el, de a cég terjeszkedését elnézve ezt bőven túl lehet még szárnyalni.

A cél nem kevésbé ambiciózus, mint hogy a Doktor24 az egyik legnagyobb magánegészségügyi cégcsoporttá vált Magyarországon. Ennek érdekében tavaly nyáron tízmillió eurós megállapodást írt alá a Doktor24 Zrt. két európai tőkealappal, a luxemburgi Value4Capitallal, valamint a német Ananda Impact Ventures alapkezelőivel.

Felvásárlásaik nyomán – az Union Vienna Insurance Group Biztosítóval közös vállalatuk, az Első Magánegészségügyi Hálózat (EMH) vásárolta meg a Közép-Dunántúl meghatározó privát szolgáltatóját, a LIFE Egészségcentrumot – immár 6 helyszínen, 90 rendelőben kínálnak alap-, járó- és fekvőbeteg-ellátást, terveik között további akvizíciók szerepelnek, hogy országos lefedettséget tudjanak biztosítani.

A legújabb hírek szerint pedig immár az Orbán-kormány egykori miniszterei közül is beszállt egy a magánegészségügybe. Járai Zsigmond, aki 1998 és 2000 között pénzügyminiszter, majd 2001 és 2007 között jegybankelnök volt, idén szeptemberben lett résztulajdonos a Pro Nativitate Kft.-ben, amelyben a fia is alapító-tulajdonos. A gyermeket váró édesanyákat segítő online szolgáltatásra létrehozott I. kerületbe bejegyzett cég működésének első évében, 2020-ban szerény, 2,3 millió forint nettó árbevételt ért el.