Csirkeháborút robbantott ki Ukrajna az Európai Unióban

Trükkös megoldást találtak ukrán vállalkozások arra, hogyan lehet könnyűszerrel kijátszani az Európai Unió és Ukrajna között létrejött, 2016-tól alkalmazott szabadkereskedelmi egyezményt, amely a két fél társulási megállapodásának részét képezi.

Az EU a szabadkereskedelmi megállapodásban évi 16 ezer tonna, kismértékben növekvő vámmentes baromfikvótát állapított meg az ukrán baromfiexportőrök számára, akik azonban „létrehoztak” egy olyan terméket, amelyre nincs vámtarifakód, így nem esik az egyezmény kvótaszabályozásának hatálya alá.

Az ukrajnai feldolgozáskor „szárnnyal darabolt csirkemellet” állítanak elő, majd ezt szállítják az unióba, ahol – továbbfeldolgozás után – már vámmentes csirkemellel árasztják el a piacot.

Az inkorrektnek tartott import zavarja az uniós baromfiszektor szereplőit, akik az éles piaci verseny miatt egyébként is érzékenyek a harmadik országokból érkező termékekre.

Az aggodalmakat az is táplálja, hogy az ukrán „szárnyas csirkemell” behozatala egyes statisztikák szerint tavaly októberre – tízszeres bővülés nyomán - már megközelítette az 50 ezer tonnát, és az ágazat résztvevői további folyamatos növekedéstől tartanak.

A kedvezmények és a kifogásolt szállítások nyomán Ukrajna máris a harmadik helyre jött fel a 800-900 ezer tonnára tehető éves uniós baromfiimportban Brazília és a Délkelet-Ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) mögött.

A legnagyobb uniós agrár-érdekképviseletnek számító Copa-Cogeca, illetve a szintén meghatározó nemzetközi szervezetként működő Európai Baromfifeldolgozók és -kereskedők Szövetsége (AVEC) már tavaly közös fellépéssel szólította fel az Európai Bizottságot, hogy tegyen lépéseket az ügyben. Az EB ez év februárjában a helyzet pontos tisztázása érdekében hivatalos uniós delegáció küldött Ukrajnába azzal a felhatalmazással, hogy kezdeményezze az ukrán baromfikvóták újratárgyalását. A bizottsági javaslat szerint a szárnnyal darabolt csirkemellet érintő szabályozási lyukat betömnék, cserébe viszont bővítenék az Ukrajnának nyújtott teljes kvótakeretet. Így ugyan az EU-ba irányuló legális vámmentes ukrán szállítási lehetőségek növekednének, de az áruforgalom kontrollálhatóvá válna.

Bár a tárgyalások eredményeiről egyelőre nincs hivatalos bejelentés, a baromfikvóták újraszabályozása elfogadható lehet az uniós baromfipiaci szereplők számára.

Ugyanakkor máris újabb, Ukrajnával kapcsolatos ügy borzolja a kedélyeket, mivel a hírek szerint az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank 100 millió eurós hitelt készül nyújtani a legnagyobb ukrajnai baromfis cégcsoport, az MHP mezőgazdasági holding terjeszkedéséhez. Az MHP célja, hogy az EU-ban és azon kívül is akvizíciókat hajtson végre, így multinacionális baromfiágazati cégcsoporttá váljon.

Az uniós baromfiágazat képviselői szerint már a kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodás baromfis kedvezményei is az MHP-nak nyújtották a legnagyobb előnyöket, és e csoport élt vissza a legnagyobb mértékben a kvótaszabályozás eddigi hiányosságaival.

A holding méreteit tükrözi, hogy a Jurij Koszjuk tulajdonos szerepel a világ leggazdagabb embereit felvonultató listán, és a Forbes szerint vagyona eléri az 1,4 milliárd dollárt.

Az AVEC érthetetlennek tartja, hogy az európai adófizetők pénzéből finanszírozott EBRD miért hitelezne olyan vállalatot, amely jelenleg is konkurense az uniós baromfitermelőknek és –feldolgozóknak. Az érdekképviselet az ukrán családi gazdaságok és vidéki térségek helyzetének javítását elfogadható uniós célnak tartja, de azt határozottan ellenzi, hogy MHP holding terjeszkedéséhez bármilyen segítséget kapjon.

Hasonló véleményen vannak a magyar baromfiágazat résztvevői is, akik szerint az MHP nemrég szemet vetett az egyik legjelentősebb hazai feldolgozónak számító szentesi Hungerit Zrt.-re is. Szakmai körökben ezért egyértelműen kedvező fejleményként nyugtázták, hogy az eladóvá vált céget 2018-ban végül Csányi Sándor OTP elnök-vezérigazgató vásárolta meg, így a vállalat magyar tulajdonban maradt.

A hazai baromfiszektor az ukrán termékek uniós térhódítását most azért sem nézi jó szemmel, mert a termelők pénzügyi-támogatási pozíciói romlottak. Tavaly év végén ugyanis befejeződött az a program, amely nemzeti forrásokból lehetővé tette az ágazat úgynevezett állatjóléti támogatását. Évi 12 milliárd forintos alapösszegről van szó, amelynek kifizetését az idén addig nem lehet megkezdeni, amíg Brüsszel az újabb programot jóvá nem hagyja.

Bár a kormány az újabb támogatási lehetőség bevezetését még tavaly év elején kezdeményezte az Európai Bizottságnál, döntés mostanáig nem született. Március végén viszont letelik az idei első negyedév, amely után a jogosultaknak mintegy hárommilliárd forintot kellene igényelniük, illetve megkapniuk. Mivel a hiányzó források egy-egy gazdálkodónál akár likviditási gondokat is okozhatnának, az agrártárca úgy döntött, hogy a pénzeket egy másik, úgynevezett csekély összegű (de minimis) támogatási formában fizeti ki.

A de minimis konstrukció lényege, hogy a gazdálkodók e jogcímen három éve alatt meghatározott összeget vehetnek igénybe. A jogosultak számára jó hír, hogy Brüsszel a hároméves maximális keretet idén márciustól az eddigi 15 ezer euróról 25 ezerre növelte. Megkötést jelent viszont, hogy e támogatási lehetőséget számos más jogcímnél is fel lehet használni. Így azok a baromfitermelők, akik az utóbbi időszakban részben vagy egészben éltek a de minimis előnyeivel, korlátozott módon vagy egyáltalán nem vehetik igénybe állatjóléti támogatási célokra.

Az agrártárca a napokban azt is bejelentette, hogy 1,5 milliárd forintnyi összeggel új támogatási programot indít a baromfi-, illetve a sertésfeldolgozók számára.

Bár a konkrét feltételek még nem ismertek, előzetes információk szerint a vállalkozások az állattartáshoz kapcsolód an kaphatnának forrásokat, amelyek a baromfiszektorban is hozzájárulhatnának ahhoz, hogy az átmenetileg szűkös támogatási lehetőségek között stabilizálódjon a piaci szereplők helyzete.