Miért írunk most 2022-t? Hogy alakult ki az időszámítás?

A keresztény időszámítás Jézus születésével kezdődik, és ahogy az évszázadok óta használt naptárrendszert, úgy az európai kultúra alapjait is meghatározza a kereszténység.

De miért alakult így időszámításunk, milyen kérdések, illetve ellentmondások övezik annak kezdetét, valamint mennyire vagyunk tisztában történelmünk ezen periódusával - többek között erről tartott előadást a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Budapest Lectures előadássorozatban David Lloyd Dusenbury történész, aki szeptembertől Danube Institute vendégkutatója, az MCC vendégelőadója, illetve az ELTE oktatója.

Európában és a világ jelentős részén napjainkban az úgynevezett Gergely-naptárt használjuk. Ennek gyökerei egészen Julius Caesar-ig vezethetők vissza. Kr.e. 45-ben ő vezette be az úgynevezett szoláris, azaz a Föld Naphoz viszonyított mozgásán alapuló naptárt, ami felváltotta a korábbi római 10 hónapos holdnaptárt.

Szoláris és lunáris naptárak

Szoláris naptárt korábban az egyiptomiak használtak, és a római államférfi feltehetően tőlük vette az új számítási módszert, aminek óriási előnye hogy nyomon követi az évszakok változását, ugyanis az időszámítás legnagyobb egysége az év pontosan olyan hosszú, amennyi az évszakok együttes hossza. Ezt az új rendszert hívjuk Julián-naptárnak és ez az alapja a mai időszámításunknak is.

A Julián-naptár megalkotásakor az időszámítás kezdőpontja természetesen még nem Jézus születéséhez kötődött, ez csak a 9. században terjedt el.

Egy átlagos év ma is és a Julián-naptár alapján is 365 napos. A valóságban azonban egy tropikus év 365 nap 5 óra 48 perc és 46 másodperc. Ez az eltérés valamivel több mint 5 órás, azaz megközelítőleg negyed napos hiányt eredményezne évente, így a naptár pontossága érdekében már a Julián-naptár szerint is négy évente bevezettek egy szökőnapot.

Ezzel viszont az volt a probléma, hogy így egy évre leosztva 365 nap és 6 óra jutott, így minden évben 11 perc 14 másodperc többlet keletkezett.

Ez nem tűnik lényegi különbségnek, azonban 128 évente egy felesleges napot eredményezett, ami problémákat okozott az egyházi ünnepek, elsősorban a húsvét időpontjának meghatározásakor.

Ennek oka, hogy a niceai zsinat határozata szerint a tavaszi nap-éj egyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnapon kell ünnepelni a húsvétot, ám így a nap-éj egyenlőség március 21-re meghatározott időpontján fennálló Nap – Föld helyzet 128 évente egy-egy napot elcsúszott, ezért a nap-éj egyenlőség 1581-’82-ben már március 10-én következett be. Ez nyilvánvalóan torzította a húsvét időpontjának kiszámítását.

A Gergely-naptár

Végül XIII. Gergely 1581-es rendelete alapján vezették be a mai napig használt új naptárt, amit róla neveztek el Gergely-naptárnak. A pápa rendelkezése alapján 1582-ben október 4-ről azonnal október 15-re kellett ugrani, megszüntetve ezzel a 11 napos csúszást. Hogy megakadályozza a további többlet kialakulását bevezette, hogy a kerek százas évek közül csak a 400-al maradék nélkül oszthatók legyenek szökőévek, a többi százas évben viszont nincs szökőnap. Ez alapján utána 1600 még szökőév volt, azonban 1700, 1800 és 1900 nem.

Legutóbb 2000 szintén szökőév volt, de a 2100-as év nem lesz az. Legközelebb a kerek százas évek közül a 2400-as lesz újra szökőév. Így tulajdonképpen eltűnnek a 128 évente keletkező felesleges napok.

Azt is XIII. Gergely vezette be, hogy január legyen az év első hónapja. Korábban római hagyományok alapján, valószínűleg a tavaszi nap-éj egyenlőség miatt a márciust tekintették annak.

Ez az új rendszer rendkívül pontos és mára gyakorlatilag az egész világon elterjedt a polgári életben. A világban azonban számos másik naptárt is használnak a mai napig amelyek főleg az ünnepnapok meghatározása szempontjából fontosak.

Ilyen a szintén szoláris héber naptár, amelynek a kezdőpontja Kre. 3761-re tehető; a holdjárásán alapuló iszlám naptár, melynek kezdőpontja 622. július 16., vagy a kínai naptár, ami szintén a holdciklusokon alapszik.

Érdekesség, hogy az ortodox vagy más néven pravoszláv egyház sok országban a mai napig használja a régi Julián-naptárt, ami miatt az ortodox karácsony a miénkhez képest 11 nappal későbbre, január 7-ére esik.

Mikor született valójában Jézus?

A történész a növekedés.hu-nak adott interjújában kiemelte: az evangéliumokból nem lehet tudni pontos dátumot, mikor született Jézus, valószínűsíthető, hogy még a mai időszámítás előtti negyedik esztendő előtt.

- Ahogy pontosan lehet tudni az evangéliumban, hogy mikor halt meg Jézus, a születésről nem tudunk pontos dátumot. Az biztos, hogy Heródes még élt, amikor Jézus született, Heródes halálát pedig időszámításunk előtt 4-re teszik - hangsúlyozta a történész. 

Az is biztos, hogy Jézus születése idején a szoláris kalendárium volt érvényben, és a hanukát is megünnepelték.

A karácsony idejének kiszámításával kapcsolatban elmondta: a fogantatás idejét március 25-re kalkulálták, ezért is esett a születés kilenc hónappal később, de sok köze van a téli napforduló közelségének is, amikor a legnagyobb szükség van a fényre a leghosszabb éjszakák miatt.

A történész legújabb könyve a The Innocence of Pontius Pilate (Pilátus ártatlansága), amelyben Jézus elítélésének kérdésével foglalkozott.

Ahogy fogalmazott, itt két történelem összekapcsolódik: egyrészt, ahogy a keresztények és a rómaiak Pilátus szerepét - ártatlanságát vagy bűnösségét -  megítélték, másrészt az egyház és az állam szétválasztásának kérdése, ami nagy mértékben befolyásolta Pilátus megítélését.

(Kép forrás: Molnár Mihály)