Mik a világ legbeszéltebb nyelvei és hogy van ugyanez az interneten?

Elemzések2023. dec. 17.F. T. P.

Megpepő, hogy a 8 milliárdos emberiség nyelvileg mennyire megosztott, a két legnagyobb országnak nincs is teljesen egységes nyelve. Az interneten még sokkal szélsőségesebb a megoszlás.

Az emberiség több ezer nyelvet beszél, még a gyakrabban használtakból is rengeteg van. Ezzel leginkább akkor szembesülünk, amikor egy-egy számítógépes programnál nyelvet kell választani, és alig találjuk a magyart, vagy amelyiket használni szeretnénk, mivel olyan hosszú a lista, noha ábécésorrendben van. Ami még érdekesebb, hogy a legnagyobb nyelvek anyanyelvi beszélőinek száma kisebb, mint a legnagyobb országok lakossága. Az internetet pedig a világnyelv, az angol uralja: lehet, hogy nem véletlenül, hisz ott a teljes emberiség össze van kötve.

Kritériumok

Nézzük, melyek is a világ leggyakrabban beszélt nyelvei. Nem könnyű eldönteni, hogy mit szabjunk feltételnek, hisz egy nyelvet sokféle szinten lehet beszélni. Az anyanyelvi szint adott, de sok országban, vagy az országok egyes részeiben jellemző a két-, néha többnyelvűség, ilyenkor mindkét (vagy több) nyelvnél figyelembe vesszük a beszélőket. A legnehezebb eset az angol, amit a legtöbben tanulnak idegen nyelvként, mára a világnyelv lett, itt szinte lehetetlen eldönteni, milyen szinttől vegyük figyelembe a tudást.

Első helyen a világnyelv

Mindazonáltal ma már úgy tűnik, hogy akárhogy is számoljuk,

ténylegesen is az angol a legnagyobb nyelv.

Az egyértelműen angol nyelvű országok, mint Nagy-Britannia, Írország, az USA, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland és néhány kisebb, kizárólag angol nyelvű volt gyarmat teljes lakossága eléri az 500 milliót.

A többi volt brit gyarmaton, ahol nem az angol az elsődleges beszélt nyelv, de az oktatás, tudomány, különféle hivatalok egyik nyelve (India, Kenya, Malajzia, részben Pakisztán, Ghána, Nigéria és lehet még sorolni), csak nagyjából lehet meghatározni a jól beszélők számát. Indiában ezt legalább 100 millióra becsülik, de lehet ennek többszöröse is, senki nem tudja pontosan. 

Ennek alapján legalább másik 500 millió ember van, aki a volt gyarmatokon jól beszéli a nyelvet, és ehhez már hozzá kell venni az idegen nyelvként tanulók közül azokat, akik például munkahelyükön a nemzetközi társaság miatt csak angolul beszélnek.

Emellett azokat is ide sorolhatjuk, akik cégük ügyfeleivel, más országokban lévő leányvállalataival kommunikálnak sokat, nem beszélve azokról, akik ugyan nem használják minden nap az angolt, de szinte tökéletesen megtanulták: sokat olvasnak angolul az interneten, sok videót vagy filmet néznek a világnyelven.

A végső szám biztosan eléri a másfél milliárdot, a valamilyen, már elfogadható szinten tudóké ennél jóval több lehet.

Kínai/mandarin

Logikus, hogy a következő legnagyobb nyelvek a legnagyobb országok nyelvei legyenek, csakhogy itt a helyzet nem olyan egyszerű.

Az 1,4 milliárdos India és Kína nem egynyelvű országok, bár Kínában évtizedek óta erős állami törekvés, hogy minél többen a hivatalos államnyelvet, a standard kínait avagy mandarint beszéljék, jóllehet a mandarin inkább egy nyelvcsoport, melynek beszélői sokszor nehezen értik egymást. A becslések szerint

1 milliárd a beszélők száma, ezzel a második legnagyobb nyelv.

Hindi

Indiában a hindi a legnagyobb nyelv, de ez csak 350 millió ember első nyelve, emellett még több 100 millióan beszélik, de az egymilliárdot nem éri el a számuk, így a miniszterelnök beszédeit nem érti az egész ország, persze sem a helyi TV-adókon, sem az interneten nem gond a fordítás. A megtisztelő harmadik helyet minadzonáltal egyértelműn a hindi kapja.

Spanyol

A negyedik helyen a spanyol áll, amely Latin-Amerikában Brazílián és Haitin kívül az összes ország nyelve, melyek közül a legnagyobb a 130 milliós Mexikó, utána jön az 50 milliós Kolumbia, majd a 45 milliós Argentína. Simon Bolívar, aki jó részüket felszabadította a spanyol uralom alól, szerette is volna nagy részüket egyetlen erős országgá, egyfajta spanyol Egyesült Államokká alakítani, de ez kudarcot vallott, maradt a széttöredezettség.

Mindazonáltal népességük az európai Spanyolországgal kiegészítve már eléri a félmilliárdot, és ehhez adhatjuk azokat, akik megtanulták a nyelvet, valamint az USA-ban élő latin-amerikai spanyol nyelvű bevándorlókat.

A második vonal

A következő nyelvek jóval kisebbek, a 300 millió beszélőt egyik sem haladja meg: felsoroljuk azokat közülük, amelyeknek legalább 200 millió beszélője van.

Ezek a francia, az arab, a bengáli, a portugál, az orosz, az urdu és az indonéz.

Az urdu Pakisztán fő nyelve, és érdekes módon az urdu és a hindi beszélői megértik egymást többé-kevésbé, de mégis csak külön nyelvekről van szó. Az indonéz mindössze 50 millió ember anyanyelve, de a 270 milliós országban összesen 200 millióan beszélik.

Internet: meglepő aránytalanság

Ami az internetes honlapokat illeti: a W3Techs szerint 52 százalékuk angol. Ez részben abból adódik, hogy az internet már az abszolút amerikai technológiai dominancia idejének terméke: ott született, terjedt el gyorsan, és az első időszakban a világ nagy része (még kis elterjedtség mellett) az amerikai honlapokat olvasta, de ha ma alaposabban körülnézünk, rengeteg indiai weboldal is angolul olvasható.

Az internet a 90-es évek végén kezdett elterjedni, de még 2005-ben is csak 1 milliárd felhasználó volt, ami mára már 5 milliárd lett. Itt kerülhet elő újra az a kérdés, hogy összesen

milyen sokan lehetnek a világon, akik tanult nyelvként gond nélkül értik az angolt, így elolvassák az angol oldalakat: a magas arányban ez is szerepet játszhat.

A második leggyakoribb nyelv a honlapok 5,5 százalékával a spanyol, a harmadik 4,8 százalékkal a német, a negyedik meglepő módon 4,6 százalékkal az orosz. 4 százalék fölött van még a japán és a francia, 3 százalék fölötti a portugál, 2 százalék fölötti a az olasz és a török. Utánuk következik a holland, a lengyel és a perzsa, és ami meglepő, hogy a kínai mindössze 1,3 százalékot képvisel. 1 százalék fölötti részt még a vietnámi és az indonéz képvisel.

A magyar nyelvű honlapok aránya fél százalék.