Miként hat a kollektív szerződések aránya egy ország bérszínvonalára?
ElemzésekAki növelni kívánja a bérarányt, annak a szakszervezeti jogosítványokat és tagsági arányt kell erősítenie - írja Pogátsa Zoltán közgazdász, a Közgazdasági Szemlében írt elemzésében amely a bérszínvonal elméleti és gyakorlati megfontolásait vizsgálja.
2023-ban a magyar bérszínvonal az EU átlag 68,3 százaléka volt, ha összevetjük jövedelmi századonként, az Európai Unió hasonló adataival, akkor az látható, hogy a magyar lakosság 80 százaléka jövedelmi szempontból nem nevezhető középosztálybeli jövedelemnek.
Ennek a következménye pedig, hogy ezek a „szegény” csoportok kiszolgáltatottak mindenféle gazdasági vagy politikai változásnak. Emiatt képtelenek a felzárkózásra, személyes fejlődésre - olvasható pogátsa Zoltán közgazdász elemzésében.
Pogátsa Zoltán a profitot vizsgálja meg, végigfutva a közgazdaság története során megfogalmazott profitelméleteken - klasszikus, neoklasszikus, osztrák profitelmélet. A klasszikus iskola a termelésre koncentrál, a keletkező jövedelmek elosztására teszik a hangsúlyt.
A másik két iskolának nincs összefüggő profitelmélete, ugyanis több ellentmondást fedezhetünk fel magyarázatukban, az elsődleges elosztás helyett középpontjába a tökéletes piaci modell lép, a termelékenységen alapuló elosztás.
A profit meghatározása mai kapitalizmusban Pierro Sraffa olasz közgazdász elméleteiben keresendő - írja Pogátsa Zoltán.
Straffa elméletének lényege, hogy az elosztás nem automatikus (gazdasági), hanem társadalmi jellegű. A költségszintet a piac határozza meg, a cég által érvényesíthető árat a cég relatív piaci pozíciója, az így előálló hozzáadott érték elosztását pedig a tőkeoldal és a munkaoldal relatív társadalmi pozíciói.
Magyarra fordítva az, hogy mennyi jut a tőkésnek profitként és hogy mennyi a munkavállalónak bérként az nem csak gazdasági, hanem társadalmi viszonyok alapján dől el. Ebből, az következik, hogy a hozzáadott értéken belüli bérarányt a munka oldaláról, a szakszervezetek ereje határozza meg, aminek az egyik mutatója a kollektív szerződések aránya egy országban.
Az európai kollektív szerződések arányán látható, hogy ott magasabb a bérarány, ahol erősek a szakszervezetek, több a kollektív munkaszerződés, míg ahol kevesebb a kollektív szerződés ott alacsonyabb a bérarány.
Így például Franciaországban, Ausztriában és Belgiumban nagyon magas mind a kollektív szerződés és a kiigazított bérhányad is, ami igazolja Sraffa elméletét, vagyis ahol magas a kollektív lefedettség aránya ott magasabb a bérarány is.
Magyarország szempontjából érdemes kiemelni, hogy a bérszint nemcsak alacsony, de elmarad az európai középosztály szintjétől, aki tehát növelni kívánja a bérarányt, annak a szakszervezeti jogosítványokat és tagsági arányt kell erősítenie - írja Pogátsa Zoltán.
