Mikor csökkenthet kamatot a jegybank? – így látják az elemzők

Nagyban függ a FED és az EKB monetáris politikájától

A kamatdöntést követően részletesen ismertette milyen szempontokat vesz figyelembe a közeljövőben a kamatpolitikája alakítása során a jegybank – fogalmazott Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője.

Az infláció esetében most az egyik legfőbb kérdés, hogy a márciusi kellemetlen adat, azaz a maginfláció emelkedése kapcsán bekövetkezhet-e fordulat, illetve milyen ütemben csökkenhet az inflációs főszám. Várakozásink szerint utóbbi mérséklődése kissé felgyorsulhat.

Úgy vélem, ha 24 százalék körüli értékre tud csökkenni áprilisban az infláció, az mindenképpen egy olyan tényező lesz, ami abba az irányba mutat, hogy akár már májusban lehessen kamatot csökkenteni.

A forint árfolyammal kapcsolatban, ha 385 alatt (elsősorban a 375-380-as sávban) képes maradni a forint, az egy olyan jelzés lesz, ami segítheti, hogy elinduljon a kamatcsökkentés. Ha emellett az energiaárak is alacsonyan maradnak az szintén ezt támogatja.

Jó hír, hogy a folyó fizetési mérlegünk is egyre kedvezőbb képet mutat, ami az ország kockázati megítélésén is javít

- sorolta az egyes szempontokat a szakértő.

Hozzátette, ezen túl az MNB esetleges májusi kamatcsökkentése nagyban függ a FED és az Európai Központi Bank (EKB) monetáris politikájától. Az amerikai jegybank esetében most a legfőbb kérdés, hogy mennyire adnak majd esélyt május elején annak, hogy még az idén csökkenthetik az alapkamatot. AZ EKB-nál ezzel szemben inkább arra lehet számítani, hogy még két-három alkalommal emelni fog a kamatokon, így ez esetben az lehet érdekes, ha az EKB kommunikációja azt mutatja, hogy kevésbé elkötelezettek a kamatemelések mellett.

Értelmezésem szerint Virág Barnabás szavai alapján mostantól minden monetáris tanács döntésen végig nézik ezeknek a mutatóknak az alakulását és ennek tükrében hoznak döntést

-vélekedett.

Megindulhat az egynapos kamatláb csökkentése

Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője  kiemelte, hogy a jegybanki kommunikáció alapján továbbra is elég egyértelműen az látszik, hogy a 13 százalékon álló alapkamat kezeli a fundamentális inflációs kockázatokat.

Az infláció kapcsán viszont egyelőre még nem megnyugtató a helyzet.

Épp ezért ez a 13 százalékos alapkamat még viszonylag sokáig változatlan maradhat.

Ezzel szemben a másik, lényegében effektív kamatszint, a 18 százalékos egynapos gyorstendernek a kamata kapcsán most úgy érzem a jegybank előrevetítette a csökkentés lehetőségét a viszonylag közeli jövőben.

Ezzel a kamatszinttel alapvetően a kockázati ’’étvágyban’’ bekövetkező változásokat kezeli a jegybank, épp ezért elsősorban a külső és belső kockázati helyzet mérését szolgáló mutatókra fog koncentrálni a jegybank - hangsúlyozta.

A kamatdöntés után lényegében el is hangzott, hogy figyelni fogják a forint árfolyamot, az állampapírpiaci helyzetet, a swap piac helyzetét, a fizetési mérleg, valamint a külkereskedelmi mérleg alakulását, illetve a külső tényezők közül a nagy jegybankok kamatpolitikáját – tette hozzá.

Mindez azt is jelenti, hogy ha semmilyen negatív esemény nem következik be időközben a világban akkor akár már májusban esetleg júniusban megindulhat a 18 százalékos egynapos kamatláb csökkentése.

A jegybank kommunikációja alapján egyébként nem lenne meglepő, ha már néhány nappal a májusi kamatdöntést megelőzően utalnának rá, hogy mire számíthatunk az effektív kamatszint kapcsán – húzta alá.

Javulhatnak ez egyensúlyi mutatók

Kétségtelen, hogy a tegnapi döntés fényében úgy tűnik, most már bármelyik jegybanki megbeszélés során születhet döntés a kamatcsökkentésről, ám ez több tényezőtől is függ – mondta Virovácz Péter, az ING Bank makrogazdasági elemzője.

Ami nem újdonság, hogy a külső egyensúlyban, azaz a folyó fizetési mérlegben és a cserearányban javulást kell látnunk. Ebben a tekintetben elmondható, hogy ha a forint még képes valamennyit erősödni, az energiaárak pedig alacsonyan maradnak, esetleg tovább csökkennek, akkor az előbbi mutatók is javulni fognak.

Előre tekintve a következő hetekre én úgy vélem, mind a cserearány, mind pedig a folyó fizetési mértleg esetében nagy valószínűséggel javulás következhet be

-fogalmazott.

Mint mondta, ennél jóval nehezebb a helyzet a nemzetközi környezet kapcsán.

Nem lehet ugyanis teljesen félretenni a márciusban kisebb pánikot keltő bank kérdést. Most az Egyesült Államokban épp a First Republic Bankkal volt probléma. Nemrég közölték milyen drasztikus mértékben csökkent a betét állományuk, a bank részvényeit pedig megütötték a tőzsdén. Ezzel kapcsolatban tehát még felmerülhetnek kérdések és mint a Credit Suisse, valamint a Silicon Valley Bank esetében láttuk itt egyik napról a másikra történnek az események.

A fentivel kissé összefügg, a befektetői kockázatvállalási kedv alakulása, ami hasonlóan döntő tényező lehet.

Szintén fontos kérdés, mi lesz a FED-el és az EKB-val. Szerintem nagy változásra nem kell számítanunk. Már lehet látni a kamatemelési ciklus végét. Az MNB úgy vélem ennek kapcsán egyfajta stabilitásra számol

-húzta alá.

Emellett nagyon lényeges tényező a piaci stabilitás, ám ebben az esetben nagyon sok az ismeretlen és nem lehet biztos előrejelzést adni. Épp ezért úgy vélem, hogy majd csak a májusi kamatdöntést megelőző napokban tudunk majd precízebb előrejelzést mondani, mivel a következő, még előttünk álló hetek eseményei nagyon fontosak lesznek, hiszen a jegybank most már kiemelten figyeli a piaci folyamatokat. És ezalatt nem csupán a devizapiaci folyamatokra kell gondolni, hanem ide értendő az is, hogy mi történik az állampapírpiacon és a swap piacokon.

Ha már mind a három piacon azt látja a jegybank, hogy be van árazva egy kamatvágás, ennek megfelelően alakul a forint pozícionáltsága és nincsen eladói nyomás alatt; működnek az állampapír piaci aukciók és van kereslet; nincsen összeomlás a piacon, akkor bátorkodhat a jegybank kamatot vágni

– sorolta.

Én inkább úgy érzem, hogy talán még a május korai lesz a kamatcsökkentéshez, amire először inkább júniusban kerülhet sor.

- tette hozzá.

Mindemellett, ha nem alakul ki még egy fekete hattyú, például egy bankcsőd Amerikában, akkor nagy valószínűséggel a májusi, vagy a júniusi kamatdöntés elhozza az első kamatvágást az effektív rátában – ismertette várakozásait a szakértő.

A Bankholding nemrég közölt előrejelzése szerint MNB a tavaszi hónapokban is magasan tartja a kamatokat, az óvatosság egyelőre indokolt, tekintve, hogy a forint árfolyama az elmúlt hetek pénzügyi turbulenciái alatt még mindig sérülékenynek bizonyult.

Az elemzők az év második felében számítanak a kamatok csökkentésére, a 18 százalékos egynapos kamat fokozatosan a 13 százalékos alapkamathoz csökkenhet, ezt követően pedig sor kerülhet az alapkamat csökkentésére is.

A vártnál magasabb hazai infláció, valamint a kockázati tényezők vártnál lassabb javulása következtében az idei és a jövő évre várt kamatpályát felfelé módosították az elemzők, az idei év végi 9 százalékos alapkamat várakozást 10,5 százalékra, a jövő év végit pedig 4,5 százalékról 6 százalékra emelték, a legutóbbi, januári prognózishoz képest.